Belföldi napidíj 2010-ben

[hbrigitta79]

Sziasztok!

Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a belföldi kiküldetés napi díj elszámolására. Hol tudom megnézni, hogy mennyit kötelező adni, illetve mennyi adható, van-e utána adó és járulék fizetési kötelezettség, be kell-e vallani a 1008-as nyomtatvány valamely sorában?

Köszi Brigi

[gyorkosolga]

Szia Brigi!

Kiküldetés

2008.04.01, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: Saját forrás

A Munka Törvénykönyve 105.§-a szerint, a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldeté

Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan, telephelyen kívül végzi. Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő, terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

Kiküldetés esetén, - a felek eltérő megállapodása, illetve a Munka Törvénykönyvének eltérő rendelkezése hiányában, - a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg.

Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg.

Utazási időnek minősül:

a) személygépkocsival történő utazás esetén, annak indulásától a megérkezéséig eltelt idő;

b) tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén, annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idő;

c) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétől a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétől a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idő.

Kiküldetés esetén, a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényből alapvetően két fogalmat szükséges megjegyeznünk a 3.§-ból:

Kiküldetés, a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés.

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével, - ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.

Fentiekből nyilvánvalóan következik, hogy ha a vállalkozás a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozója számára - és csak ebben az esetben! - kiküldetés teljesítését rendeli el, akkor a munkabérén felül meg kell térítenie az utazási-, a szállás- és az étkezési költségeit is, legalább a jogszabályok által előírt mértékben, amely adómentes költségtérítést jelent.

A 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet foglalkozik a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítésével. E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra.

A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére, a kiküldetés tartamára (élelmezési költségtérítés) napidíj jár.

A napidíj számlával - vagy egyszerűsített számlával - igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.

A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

Nem számolható el napidíj:

a) ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, vagy

b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 25.§-a alapján, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén, a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kap a magánszemély, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

A kiküldetési rendelvény, a munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza

- a hivatali, üzleti utazás(ok) célját,

- azok időtartamát, - útvonalát,

- a megtett futásteljesítményt,

- az utazás költségtérítését,

- az élelmezési költségtérítést,

valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (például: üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). Azért vannak a többes-számok a felsorolásban, mert ha az adott munkavállaló egy adott hónapban többször is kiküldetésben van, akkor a kiküldetési rendelvény tartalmazhatja az adott hónap összes adatát is, egyenként azonosíthatóan és összesítve. A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát pedig a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó előírásoknak megfelelően köteles megőrizni.

A munkavállaló vagy számlát hoz a cég nevére a tömegközlekedési eszköz igénybevételéről, a cégautó által felhasznált üzemanyagról, a szállásról, vagy pedig a saját gépjárművével teszi meg az utat és a kiküldetési rendelvényen számol el a norma szerinti futásteljesítmény alapján járó összeggel. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú mellékletében találhatók meg az elismert költségek. Természetesen figyelembe kell venni a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet előírásait is.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§. (7) bekezdésének 3. pontja a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (55-ös számlacsoport) nevesíti.

Eszerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen a munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, vagy a jogszabály alapján fizetett költségtérítések.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek a hivatalos célból történő utazás költségei, tehát a társasági adó alapját nem növelik.

Az 1997. évi LXXX. törvény 4.§-ának k/1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja törvényben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69.§-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét.

Ebből nyilvánvalóan következik, hogy amennyiben a kiküldetés alapján elszámolt költségtérítés nem haladja meg a személyi jövedelemadó szempontjából mentes mértéket, akkor a társadalombiztosítás vonatkozásában járulékalapot nem képez.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény az adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek közé sorolja a 7. § (1) bekezdésében felsorolt tételeket oly módon, hogy kimondja, a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

g)" a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek."

Ez a cikk a munkáltató és a munkavállaló viszonylatáról szól. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy gazdasági társaságok vezetőinek is lehetnek hivatalos útjaik, melynek során utazási és szállás-költség merül fel, melyről számlát kell kérniük, valamint a hivatalos út dokumentálása is elengedhetetlen. Az ő esetükben azonban nem alkalmazható a kiküldetési rendelvény, illetve az élelmezési költségtérítés. Amennyiben ők a hivatalos útjuk során üzleti partnerüket megvendégelik, azt reprezentációs költségként kell elszámolni.  

1995. évi CXVII. törvénya személyi jövedelemadóról

A természetbeni juttatások

69. § (1) Természetbeni juttatás:

f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;  

A 1008-on be kell vallani a természetbeni juttatás után fizetendő kötelezettségeket.

  

Üdv. Olga