Adózási és számviteli információk
http://forum.adoforum.hu/
Elküldve: csüt. jan. 01, 1970 1:00 amTisztelt Fórumozók,
kérdésem a következő. Öröklés útján a jövőben egy rokon Nyugdíjpénztári egyenlegére leszek jogosult.
Kérdésem, hogy ilyen esetben, amennyiben a Biztosító kifizeti nekem a magánnyugdíjszámlán felhalmozott összeget, milyen adókat kell fizetnem. Az összeg várhatóan ca. 1,5 MFt.
Válaszukat köszönöm
Elküldve: szer. dec. 16, 2009 11:27 amSzia Carol !
http://www.jogiforum.hu/forum/35/15978
Ez a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben van.
Tehát lehet azt is örökölni.
A tagsági okiraton – a pénztártag halála esetére – szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.
Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban – még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt – meghal, a kedvezményezett az általános öröklés szabályai szerint juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye.
A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy – a tébényugdíjtörvény szerinti „teljes összegű” hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében – az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Ha a kedvezményezett az elhunyt pénztártag egyéni számláján lévő összeget a pénztárból a nyugdíjalapba kívánja átutaltatni, a pénztárnak azt a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló értesítést követő 60 napon belül teljesítenie kell.
A kedvezményezett (örökös) egyösszegű pénzfelvételét személyi jövedelemadó terheli - ezt a kifizetést ugyanis a jövedelemadó-törvény nem minősíti pénztári szolgáltatásnak -, de a számított adót csökkenteni kell az egyösszegű kifizetés adótábla szerinti legmagasabb kulccsal számított adójának 50 százalékával. (Ha egy pénztártag halálát követően a kedvezményezett felveszi az elhunyt egyéni számláján lévő mondjuk 1 millió forintot, ez az összeg beszámít az összevonandó jövedelembe, de a számított adóját 2008-ban legfeljebb 180 ezer forinttal csökkentheti: 1 millió forint szorozva a legmagasabb adókulccsal – 2008-ban 36 százalék -, s osztva kettővel.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 29., az 1997/LXXXI. törvény 44/C és a 168/1997. kormányrendelet 59/C §-aiban.]
Elküldve: szer. dec. 16, 2009 11:40 amGyors válasz, és kimerítő, talán még egy apró kétely részemről, hogy EHO-t nem kell fizetni?
Elküldve: szer. dec. 16, 2009 11:53 amSzia !
Az eho-ra nem tudok egyenlőre válaszolni..jó kérdés??
Üdv:hvanna
Elküldve: szer. dec. 16, 2009 2:34 pmElküldve: szer. dec. 16, 2009 4:31 pmSzia ! Kerestem a eho fizetésre conatkozó passzust, de nem találtam. Az alábbi apehos táblázatban sem található semmi
Tételes egészségügyi hozzájárulás:
| 1999-ben | havi 3.600,-Ft | napi 120,-Ft |
| 2000-ben | havi 3.900,-Ft | napi 130,-Ft |
| 2001-ben | havi 4.200,-Ft | napi 140,-Ft |
| 2002-ben | havi 4.500,-Ft | napi 150,-Ft |
| 2003-ban | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
| 2004-ben | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
| 2005. X.31-ig | havi 3.450,-Ft | napi 115,-Ft |
| 2005. XI.1-től | havi 1.950,-Ft | napi 65,-Ft |
Arányos egészségügyi hozzájárulás:
2005. január 1-jétől amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.
[Részmunkaidő Tbj. 5 § (1) bekezdés a) pont szerinti munkaviszonyokban lehetséges!]
| Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. január 1-jétől október 31-ig | |
| heti 20 órás foglalkoztatás esetén | 1 725 Ft |
| heti 25 órás foglalkoztatás esetén | 2 156 Ft |
| heti 30 órás foglalkoztatás esetén | 2 588 Ft |
| heti 35 órás foglalkoztatás esetén | 3 019 Ft |
| Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől | |
| heti 20 órás foglalkoztatás esetén | 975 Ft |
| heti 25 órás foglalkoztatás esetén | 1 219 Ft |
| heti 30 órás foglalkoztatás esetén | 1 463 Ft |
| heti 35 órás foglalkoztatás esetén | 1 706 Ft |
Abban az esetben, ha a heti munkaidő a vázolt keretektől eltér, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét el kell osztani 40-nel (törvényes munkaidő óraszáma) és meg kell szorozni annyi órával, amennyi a foglalkoztatás valós időtartama. Pl. heti 36 órás foglalkoztatás esetén az arányos egészségügyi hozzájárulás összege
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás:
| A társadalombiztosítási, a baleseti, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékterhet nem viselő | ||
|
| összevont adóalapba tartozó jövedelem után | 11% |
| természetbeni juttatás | 11% | |
| kamatkedvezményből származó jövedelem után | 11% | |
| egyösszegű járadékmegváltás után | 11% | |
| kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után | 11% | |
| Egyes különadózó jövedelmek utáni eho-fizetési kötelezettség: | ||
|
| 2009. január 31-ig az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás után a cégautó adó | 25%-a |
| az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó | 25%-a | |
| a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó | 15%-a | |
| a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában | 20%-a | |
| Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2007. január 1-től: | ||
|
| vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja. 68. §) | 14% |
| értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja. 65/A. §) | 14% | |
| 25, illetőleg 2008. december 31-ig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja. 66. §), vállalkozói osztalékalap után Szja. 49/C. §) | 14% | |
| árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja. 67. §) | 14% | |
| ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén | 14% | |
| Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2006. december 31-ig bezárólag: | ||
|
| vállalkozásból kivont jövedelem után | 4% |
| értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után | 4% | |
| 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után | 4% | |
| árfolyamnyereségből származó jövedelem után | 4% | |
| ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után | 4% | |
Mindaddig fennáll a 4 százalékos, 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11 %) egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, ez utóbbi kettő 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett 4, illetve 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ évi
2009-ben évi: 450.000 Ft.
2008-ban évi: 450.000 Ft
2007-ben évi: 450.000 Ft
2006-ban évi: 400.000 Ft.
Mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
2006. szeptember 1-jétől mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
A 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű eho-terhet viselő jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, baleseti járulék és a levont 4, illetőleg 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt