Adófórum

Adózási és számviteli információk

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

Juttatások, költségtérítések

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: carol » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Tisztelt Fórumozók,

kérdésem a következő. Öröklés útján a jövőben egy rokon Nyugdíjpénztári egyenlegére leszek jogosult.

Kérdésem, hogy ilyen esetben, amennyiben a Biztosító kifizeti nekem a magánnyugdíjszámlán felhalmozott összeget, milyen adókat kell fizetnem. Az összeg várhatóan ca. 1,5 MFt.

Válaszukat köszönöm 

 

carol
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: hvanna » szer. dec. 16, 2009 11:27 am

 Szia Carol !

http://www.jogiforum.hu/forum/35/15978

Ez a magánnyugdíjpén­ztárakról szóló törvényben van.

Tehát lehet azt is örökölni.

A tagsági okiraton – a pénztártag halála esetére – szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.

Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban – még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt – meghal, a kedvezményezett az általános öröklés szabályai szerint juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. 

A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy – a tébényugdíjtörvény szerinti „teljes összegű” hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében – az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Ha a kedvezményezett az elhunyt pénztártag egyéni számláján lévő összeget a pénztárból a nyugdíjalapba kívánja átutaltatni, a pénztárnak azt a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló értesítést követő 60 napon belül teljesítenie kell.

A kedvezményezett (örökös) egyösszegű pénzfelvételét személyi jövedelemadó terheli - ezt a kifizetést ugyanis a jövedelemadó-törvény nem minősíti pénztári szolgáltatásnak -, de a számított adót csökkenteni kell az egyösszegű kifizetés adótábla szerinti legmagasabb kulccsal számított adójának 50 százalékával. (Ha egy pénztártag halálát követően a kedvezményezett felveszi az elhunyt egyéni számláján lévő mondjuk 1 millió forintot, ez az összeg beszámít az összevonandó jövedelembe, de a számított adóját 2008-ban legfeljebb 180 ezer forinttal csökkentheti: 1 millió forint szorozva a legmagasabb adókulccsal – 2008-ban 36 százalék -, s osztva kettővel.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997/LXXXII. törvény 29., az 1997/LXXXI. törvény 44/C és a 168/1997. kormányrendelet 59/C §-aiban.]

hvanna
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: carol » szer. dec. 16, 2009 11:40 am

Gyors válasz, és kimerítő, talán még egy apró kétely részemről, hogy EHO-t nem kell fizetni?

 

carol
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: hvanna » szer. dec. 16, 2009 11:53 am

 Szia  !

Az eho-ra nem tudok egyenlőre válaszolni..jó kérdés??

Üdv:hvanna 

hvanna
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: tevike » szer. dec. 16, 2009 2:34 pm

+ Eho-t is fizetni kell  az SzJA-n kívül.
tevike
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am

Megörökölt magánnyugdíjpénztári összegek

HozzászólásSzerző: hvanna » szer. dec. 16, 2009 4:31 pm

 Szia ! Kerestem a eho fizetésre conatkozó passzust, de nem találtam. Az alábbi  apehos táblázatban sem található  semmi

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
2009.01.21.

Tételes egészségügyi hozzájárulás:

 

1999-ben

havi 3.600,-Ft

napi 120,-Ft

2000-ben

havi 3.900,-Ft

napi 130,-Ft

2001-ben

havi 4.200,-Ft

napi 140,-Ft

2002-ben

havi 4.500,-Ft

napi 150,-Ft

2003-ban

havi 3.450,-Ft

napi 115,-Ft

2004-ben

havi 3.450,-Ft

napi 115,-Ft

2005. X.31-ig

havi 3.450,-Ft

napi 115,-Ft

2005. XI.1-től

havi 1.950,-Ft

napi   65,-Ft

Arányos egészségügyi hozzájárulás:

2005. január 1-jétől amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.

[Részmunkaidő Tbj. 5 § (1) bekezdés a) pont szerinti munkaviszonyokban lehetséges!]
 

 

Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. január 1-jétől október 31-ig

heti 20 órás foglalkoztatás esetén      

1 725 Ft

heti 25 órás foglalkoztatás esetén      

2 156 Ft

heti 30 órás foglalkoztatás esetén       

2 588 Ft

heti 35 órás foglalkoztatás esetén      

3 019 Ft

 

Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől

heti 20 órás foglalkoztatás esetén      

975 Ft

heti 25 órás foglalkoztatás esetén      

1 219 Ft

heti 30 órás foglalkoztatás esetén

1 463 Ft

heti 35 órás foglalkoztatás esetén

1 706 Ft

Abban az esetben, ha a heti munkaidő a vázolt keretektől eltér, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét el kell osztani 40-nel (törvényes munkaidő óraszáma) és meg kell szorozni annyi órával, amennyi a foglalkoztatás valós időtartama. Pl. heti 36 órás foglalkoztatás esetén az arányos egészségügyi hozzájárulás összege

  • 3 450 : 40 = 86,25 x 36 = 3 105 Ft
  • 1 950 : 40 = 48,75 x 36 = 1 755 Ft.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás:

 

A társadalombiztosítási, a baleseti, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékterhet nem viselő

 

összevont adóalapba tartozó jövedelem után

11%

természetbeni juttatás
(ide nem értve az Szja 69. § (7) bekezdése szerint számított összeget) után

11%

kamatkedvezményből származó jövedelem után

11%

egyösszegű járadékmegváltás után

11%

kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után

11%

Egyes különadózó jövedelmek utáni eho-fizetési kötelezettség:

 

2009. január 31-ig az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás után a cégautó adó

25%-a

az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó
(átalányadó-előleg)

25%-a

a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó
mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5 %-ának

15%-a

a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában
a tételes átalányadó

20%-a

 

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2007. január 1-től:

 

vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja. 68. §)

14%

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja. 65/A. §)

14%

25, illetőleg 2008. december 31-ig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja. 66. §), vállalkozói osztalékalap után Szja. 49/C. §)

14%

árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja. 67. §)

14%

ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén
a teljes összeg után (Szja. 16. § (1) bekezdés és 74. §)

14%

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2006. december 31-ig bezárólag:

 

vállalkozásból kivont jövedelem után

4%

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után

4%

25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után

4%

árfolyamnyereségből származó jövedelem után

4%

ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után

4%

Mindaddig fennáll a 4 százalékos, 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11 %) egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, ez utóbbi kettő 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett 4, illetve 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ évi

  • 2009-ben    évi: 450.000 Ft.

  • 2008-ban    évi: 450.000 Ft

  • 2007-ben    évi: 450.000 Ft

  • 2006-ban    évi: 400.000 Ft.

Mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.

2006. szeptember 1-jétől mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

A 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű eho-terhet viselő jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, baleseti járulék és a levont 4, illetőleg 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte.

A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt
hvanna
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am


Vissza: Juttatások, költségtérítések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég