Az ajándéksorsolás a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 23. §-ában megfogalmazott, engedélyhez nem kötött szerencsejáték-szervezés
"23. § (1) Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni."
Az ajándéksorolást lebonyolító vállalkozás e tevékenysége tekintetében a szerencsejáték szervezőjének minősül. (37.§ 15.b.) A fogalom-meghatározásból látható, hogy az ajándéksorolás nem engedélyköteles tevékenység ugyan – de bejelentési kötelezettség alá esik, és további szigorú szabályok szerint végezhető.
Az ajándéksorsolás szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles azt bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt, a törvény további kötelezettségeket is előír, a húzással kapcsolatban, a végelszámolással kapcsolatban, az át nem vett nyereményekkel kapcsolatban. stb.
Társasági adó szempontjából:
: Nem növeli az adózás előtti eredményt – a „B” fejezet 12. pontja alapján – a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke. Az ajándéksorsoláson átadott nyeremény ráfordításként elszámolt összege a társaságiadó-alap megállapítása során a vállalkozás érdekében felmerült költség, azaz nem növeli az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 12. pont].
SZJA szempontjából: A személyijövedelemadó-törvény 76. §-a rendelkezik a nyeremények utáni adókötelezettségről. E rendelkezés szerint, ha a nyeremény nem pénz, akkor a juttatónak kell a nyeremény általános forgalmi adó nélküli piaci árának 33 százalékát személyi jövedelemadóként megállapítani.
Illeték kötelezettség nem terheli 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
ÁFA:
A nyereményként kisorsolt nyereménytárgy beszerzésekor nem vonható le az áfa, mert térítésmentes átadás céljából szerezted be. A kisorsolás után a nyertesnek való átadásnál ugyanakkor nem lesz áfa fizetési kötelezettség, így ezeket a nyereményeket nem kell kiszámlázni sem.