Adófórum

István!

Ha az alkalmazott a kedvezményezett, akkor:

Ha a kifizető köti a szerződést a magánszemély javára, és a biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt mint kedvezményezettet, akkor a biztosítási díj  bérnek nem minősülő,munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek tekintendő, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot, tb-járulékot is kell fizetni. Munkaadói és munkavállalói járulék alapját e jövedelem nem képezi, mert nem bérkategória.  A természetbeni juttatásra vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni, ha olyan biztosítási szerződést kötnek, amelyben név szerint nem nevezik meg, hogy a biztosítási szolgáltatás kit illet meg.

Ha a biztosítási díjat a társaság fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett

• elérés esetén a társaság,
• halál esetén a társaság,

akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz a kedvezményezett.

Köszönöm!

Összefoglalva, ha a biztosított egyben munkavállaló és a kedvezményezett ő vagy az általa megnevezett személy akkor mindenképpen keletkezik adóköteles jövedelem, amely járulékkötlezettségeket is von maga után. Viszont nem kell munkaadói, munkavállalói járulékot valamint szakképzési hozzájárulást fizetni ez után, mert ez ugyan munkaviszonyból származó, de nem bér jellegű jövedelem.

Van olyan biztosítás, ahol nincs kedvezményezett? Gondolom nem lenne értelme. Viszont ha jól értem azokban az esetekben, ha valakire csak úgy biztosítást kötök, pl. egy egyszerű tagra (persze a taggyűlés beleeggyezésével), aki nem személyesen közreműködő tag, akkor az ebből származó jövedelem mint természetbeni juttatást kell kezelni, mert nem munkavégzéssel kapcsolatos.

Ha a biztosítást személyesen közreműködő tagra kötöm, akkor viszont van vállalkozói járulékadó kötelezettség, hiszen annak nem a bér, hanem a járulékalap az alapja. Jól gondolom?

Egyébként eddig számfejtve lett a biztosítási díj, de munkavállalói járulék és munkaadói is lett utánna fizetve, de ahogy írtad is és most meg is néztem ezt nem kellett volna.

Előre is köszönöm a választ!

Üdvözlettel: Gyergyói István

István jól gondolod egy pontosítással.

Ha személyesen közreműködő tagról van szó, akkor a vállalkozói járulékot meg kell szerintem is a biztosítási díj után fizetni, de csak akkor, ha a társas vállalkozó nem rendelkezik egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonnyal. Egyébként nem. Előző hozzászólásomhoz még egy kiegészítés:

A biztosítás díját, ha azt az adózó a biztosítást a vele munkaviszonyban álló, a vezető tisztségviselője, a tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára kötötte, a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül és nem kell a TAO alapot korrigálni.