Adófórum

Adózási és számviteli információk

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

Juttatások, költségtérítések

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: bannus » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

A kérdésem az lenne, hogy egy intézmény a közalkalmazott dolgozóinak naponta a saját teakonyhában biztosítja a tea, kávé, ásványvíz fogyasztást; hogyan számolható ez el? A területre kijáró munkatársaknak védőitalként ásványvizet szoktunk elszámolni, de téli időszakban a tea, illetve hozzá a cukor, teafű elszámolható-e ugyanígy és milyen mértékben? Csak a költségvetés szab határt vagy van szabályozás, hogy fejenként mennyi számolható el? És mi a helyzet a kávé esetében? Úgy tudom, hogy ez nem számít reprezentációnak, de csak egyszerűen az egyéb dologi kiadások között elszámolható-e? Válaszotokat előre is köszönöm.
bannus
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: kaloczy » szer. szept. 24, 2008 11:48 am

Szia!

Saját dolgozónak ingyen adott kávé valóban nem reprezentáció, hanem sokkal rosszabb. Természetbeni juttatás, mely után szja-t és járulékokat kell fizetni.

Adómentesen adható védőital valahol le van szabályozva, azt hiszem hőmérséklettől függ, hogy hol és kiknek jár. 

Zsuzsa

kaloczy
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: zspotorke » szer. szept. 24, 2008 4:05 pm

Szia!

Zsuzsával egyetértve, ha azt mondjátok, hogy a dolgozó kávézott és teázott - az adóköteles természetbeni jjuttatás a maga járulékvonzataival. Ha az üzleti partnerek vendégek kávéznak, teáznak az reprezentáció.


Forrás: APEH honlap

A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát a személyi jövedelemadó törvény határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban korábban alkalmazott fogalom hatályon kívül került (Szja tv. 69. § 10. bekezdés).

A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ilyen alkalommal nyújtott kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)

A reprezentációra indokot adó alkalmak értelmezése szempontjából a következőket kell figyelembe venni. Azok a rendezvények, események tartozhatnak ide, amelyek a juttató tevékenységével összefüggő, meghatározott célokra szerveződtek, és jellegük, időtartamuk alapján nem kerülhető el a résztvevők társadalmi normák szerint szokásosan elvárt ellátása. Így tehát nem reprezentációs alkalom a munkahelyi névnapi, nőnapi köszöntés, „újévi koccintás” stb. (ezek ugyanis nem függenek össze a juttató tevékenységével). Ugyanakkor elfogadható alkalmak különösen a piaci szereplők körében az üzleti tárgyalások, közgyűlések, felügyelőbizottsági, igazgatósági ülések, a közintézményeknél az olyan hivatali munkaértekezletek, amelyeken különböző hivatali egységek képviselői vesznek részt, a társintézményekkel folytatott hivatalos egyeztetések, bármely juttató esetében az adott szakmát érintő rendezvények (bemutatók, kiállítások, fogadások, sajtótájékoztatók, kongresszusok, konferenciák, konzultációk, továbbképzések), a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján is szokásos reprezentációs alkalmak, az egyházaknál a hitélet minden olyan eseménye, ahol a hívők és a nem hívő jelenlevők vendéglátásban részesülnek. A reprezentálás tehát akkor felel meg a törvényi fogalmaknak, ha eseményhez, rendezvényhez kötődik, vagyis az olyan „vendéglátás” pl. amely a munkavállalók, tagok előírt szokásos munkavégzése közben felmerült igényeket elégíti ki (pl. a napi rendszeres kávézás, étkezés, italautomata-használat) nem értelmezhető reprezentációnak.

Magyarországon állami ünnepnek csak az augusztus 20-a számít, egyházi ünnepnek az adott egyház hitélete szerinti ünnep minősül. Ilyen alkalmakkor a reprezentációnak nem kell a juttató tevékenységéhez kötődnie.

 

A védőitallal kapcsolatosan az alábbiakat kell tudni: (forrás: IMK)

 Védőital juttatása az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontja értelmében adómentesnek minősül.

Tekintettel arra, hogy az adómentesség előfeltételét különböző jogszabályok illetve hatósági előírások adják, érdemes kitérni ezek közül a fontosabbakra.

A védőitalra vonatkozó hatályos jogszabályok közül kiemelendő a munkavédelemről szóló törvény, mely kimondja, hogy:

A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. [1993. évi XCIII. törvény 33. § (1)]

Ha az (1) bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. [1993. évi XCIII. törvény 33. § (2)]

A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről [1993. évi XCIII. törvény 34. §]

Ugyancsak az Mvt. mondja ki azt is, hogy a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását [Mvt. 61. § c) pont].

Néhány, a védőitalra vonatkozó jogszabály:

- A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. E rendelet 7. §-ának (10) bekezdése szerint, ha munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16°C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

- Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet. E rendelet 4. számú melléklete, Általános követelmények fejezetének 7. pontja szabályozza - a rendeletben meghatározott munkahelyeken - a védőital-juttatás feltételeit.

- Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (IVIII.28.) NM-rendelet szerint:

Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 240 oC(K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. [25/1996. (IVIII.28.) NM-rendelet (3)]
A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. [25/1996. (IVIII.28.) NM-rendelet (4)]
A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. [25/1996. (IVIII.28.) NM-rendelet (5)]

- A Környezetvédelmi Minisztérium Munkavédelmi Szabályzatáról szóló 4/2000. (K.Ésrt.8.) KöM utasítás 5. számú melléklete is rendelkezik a védőital juttatásának rendjéről.

Az előző szabályok alapján a munkáltató joga, ugyanakkor felelőssége is eldönteni, hogy kik számára biztosítja a védőitalt.
Üdv: P.Zsuzsa
zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: kovalkata » szer. szept. 24, 2008 4:11 pm

Sziasztok!

A témához kapcsolódik - és elnézést kérek a kérdezőtől, hogy ide írom, de lehet hogy Ő is tanulni fog belőle -, én voltam már többször egész napos megbeszélésen ügyfeleknél. Szerintetek, ha a megbízott könyvelőt hívják meg ebédre és arról kérnek számlát, az adómentes repi, vagy nem tuszkolható bele az üzleti vendéglátásba?

Üdv. Kata

kovalkata
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: zspotorke » szer. szept. 24, 2008 4:27 pm

Kata!

Én beletenném a repibe - "mér" a könyvelő nem üzleti partner ha már számlát ad? Ha meg nem ad, mert nem vállalkozás/vállalkozó akkor is "feltalálnám" magam az 1% erejéig.

Üdv.: P.Zsuzsa

zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Intézménynél a kávé, tea fogyasztás elszámolása?

HozzászólásSzerző: bannus » hétf. nov. 03, 2008 8:08 am

ELnézést mindenkitől, hogy ilyen sokára reagáltam, és köszönöm a válaszokat :)

bannus
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am


Vissza: Juttatások, költségtérítések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 12 vendég

cron