Szia!
A munkáltatónál elszámolt tanulmányi költségek akkor tekinthetők a vállalkozás érdekében történő ráfordításnak, ha
- a tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokat igazoló számlák a munkáltató nevére szólnak, és
- a felek előzetesen tanulmányi szerződést kötöttek.
Ha a munkáltató a munkakör ellátása érdekében, írásban (munkaszerződésben, munkaköri leírásban, munkáltatói utasításban) kötelezi a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére, akkor a tanulmányi költségeket e dokumentum és a tanulmányokkal kapcsolatos kiadásokat igazoló, munkáltató nevére kiállított számlák alapján lehet a vállalkozás érdekében történő ráfordításként elszámolni.
Ha a meghatározott feltételek – együttesen! – nem valósulnak meg, és a munkáltató a nevére szóló számlák alapján a tanulmányi költségeket mégis elszámolja, akkor adóköteles természetbeni juttatás címén adófizetési kötelezettség terheli. Ha a munkáltató a tanulmányi költségeket a dolgozó nevére szóló számlák alapján térítette meg, akkor az összeg a munkáltatónál visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatásnak minősül. Ezzel az adóév végén az adóalapot meg kell növelni. (Lásd a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény – továbbiakban: Tao. tv. – 8. § (1) bekezdés n) pontját!) A magánszemély szempontjából a megtérített költség egyéb összevonandó jövedelemnek minősül.
Ha a tanulmányokat végző magánszemély a kifizetővel nem áll munkaviszonyban, és a tanulmányi költségeket a kifizető a nevére szóló számlák alapján viseli,az elszámolt költség természetbeni juttatásnak minősül, és a kifizetőt adófizetési kötelezettség terheli.
Nem jövedelem!
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény – a továbbiakban: Szja. tv. – 7. § (1) bekezdés p) pontja szerint nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély érdekében viselt képzési költségeket, ha
- a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja, és a képzésben való részvételt a munkáltató rendelte el;
- a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, és a képzésben a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag vesz részt.
Ezekben az esetekben – a képzési formától függetlenül – a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó általános szabályok alkalmazhatók (mivel az oktatásra kötelezett személy a kifizető tevékenységével összefüggő feladatot lát el).
Az oktatási szolgáltatás elszámolt költségét akkor sem kell jövedelemként figyelembe venni, amikor nem a munkavállaló vagy a társaság személyesen közreműködő tagjának, hanem más, a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély képzési költségének átvállalásáról van szó, és a képzés az adott feladat ellátásához szükséges felkészítést szolgálja. (Az iskolai rendszerű képzés nem tartozik e kategóriába). Az egyéb költségek vonatkozásában is a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizető átvállalja a vele munkaviszonyban nem álló, vagy nála személyesen közre nem működő tag magánszemély esetében.
Ekkor természetben juttatott adóköteles jövedelem keletkezik, amelynek adókötelezettségét a juttató és a magánszemély között fennálló jogviszony és a juttatás körülményei határozzák meg (Szja. tv. 2. § (6) bekezdés).
Elismert költségek
A társasági adó alanyainál a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősülnek a következők.
- A munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége.
- a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tag képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza.
- A kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szük-séges képzés költsége.
A társasági adó szempontjából az adózóval munkaviszonyban nem álló, illetve nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek iskolai rendszerű képzésének, az adózó által viselt (a nevére számlázott, oktatási ráfordításként elszámolt) költsége nem minősül külön nevesítve elismert költségnek (Tao. tv. 3. számú melléklet B/14. pont). Ugyanakkor az illető iskolai rendszerű képzési költségeinek, a nevére kiállított számlák alapján történő megtérítése és annak közterhei, mint személyi jellegű, egyéb kifizetésként elszámolt összegek nem növelik a társasági adó alapját, ha a magánszemélyek a Tao. tv. 3. számú mellékletének B/3. pontjában nevesített körben szerepelnek. (Az iskolai és az iskolarendszeren kívüli képzés között a törvény a tanulói, hallhatói jogviszony alapján tesz különbséget.)
Mulasztás
Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, és emiatt a szerződés alapján korábban kapott költségtérítés vagy egyéb juttatás összegét a munkáltatónak megtéríti, a munkáltató a kapott összeget adóköteles bevételként számolja el.
Ha a dolgozó a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt munkahelyet vált, és a korábban elszámolt költségeket az új munkáltató téríti meg a volt munkáltatónak, a kifizetett összeg kizárólag akkor számít az új munkáltatónál a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ha azt megelőzően a munkavállalóval tanulmányi szerződést kötött.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozó (nevére szóló bizonylatok alapján) képzési költségek címén a következő kiadásait számolhatja el.
- A munkavállalójának vagy saját magának a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges szakismeret megszerzését célzó képzéssel kapcsolatos költségei.
- Bármely magánszemély képzése érdekében fizetett, igazolt kiadásai, feltéve, hogy a képzés a vállalkozási tevékenységéhez hasz-nosítható ismeretek megszerzését célozza, és az egyéni vállalkozó a képzésben részt vevő magánszeméllyel tanulmányi szerződést kötött.
Külföld
Külföldi egyetemen tanuló diákkal kötött tanulmányi szerződés alapján az átvállalt tanulmányi költségek elszámolása a személyi jövedelemadó és a társasági adó szempontjából a következőképpen történhet.
- Ha a hallgató tanulmányaival kapcsolatos kiadásokat igazoló számlák a cég nevére szólnak, akkor a támogatás természetbeni juttatásnak minősül, amit a kft. költségként elszámolhat, de az után 44%-os személyi jövedelemadót köteles fizetni – Szja tv. 69. § (6) bekezdés.
- Ha a kiadásokat a hallgatónak kifizeti a cég, akkor ez a hallgató összevonandó – ezen belül egyéb – jövedelmének minősül. A cég esetében a kifizetett összeg nem minősül a vállalkozás érdekében történő ráfordításnak, kivéve ha az alkalmazott, a személyesen közreműködő tag, és a választott tisztségviselő képzését szolgálja – Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 6. pont.
Jövőbeni munkavállaló továbbképzésére fordított kiadásokat adózás előtti eredményt növelő tételként kell elszámolni.
Forrás: Üzlettárs (2007.11.01)
Üdv: P.Zsuzsa
