Adófórum

Adózási és számviteli információk

BKV bérlet egyéni vállalkozó részére

Juttatások, költségtérítések

BKV bérlet egyéni vállalkozó részére

HozzászólásSzerző: hvanna » kedd szept. 02, 2008 10:31 am

 

Szia gygabi !

A hangsuly ebben a kérdésben a " munkavállaló"  státuszon van, és nem attól függ az adómentesség hogy 2-vagy 3 alkalmazottnak fizet-e. Fizethet akármennyi főnek ha erre a jogszabály kerete lehetőséget ad és van rá fedezete, a lényeg hogy a cég alkalmazottja, munkavállalója legyen a dolgozó.

Üdv:hvanna

hvanna
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

BKV bérlet egyéni vállalkozó részére

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » kedd szept. 02, 2008 12:46 pm

Gondoltam, azért szúrunk be tv-i hivatkozásokat, hogy ha érdekel valakit a téma elolvassa:

A természetbeni juttatások

69. § (1) Természetbeni juttatás:

a) a kifizető által magánszemélynek adott reprezentáció és üzleti ajándék;

b) a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt; e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak; a kifizető rosszhiszemű eljárása esetén az adómegállapítási (adóelőleg-megállapítási) kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50 százaléka;

c) a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

d) a munkáltató által - a c) pontban foglaltaktól függetlenül is -

da) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

db) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

dc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján - a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is -

ea) több munkavállaló, vagy

eb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy

ec) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik

részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg;

f) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;

g) a kifizető által - a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is -

ga) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában,

gb) üdülési szolgáltatás révén

a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;...

 

még egy kicsi hozzá:

Ha nem egyformán részesülnek a juttatásokból, akkor szabályozni kell a mvállalók egyes csoportjai mit kaphatnak.

 

"A juttatási keret meghatározható fix összegben. Ebben az esetben minden munkavállaló azonos összegű juttatásban részesül.

- A fix összegű juttatás előnye egyértelműen, hogy nem tesz különbséget a különböző végzettséggel rendelkező, különböző szinten, beosztásban dolgozó munkavállalók között. Előny az is, hogy az adminisztráció rendkívül egyszerű, hiszen minden munkavállalóra azonos összegű keret jut. Előnyként fogalmazható meg az is, hogy a szociálisan rászorultak, vagyis az alacsonyabb bérjövedelemmel rendelkezők fajlagosan nagyobb bérjellegű juttatásban részesülnek, mint a magasabb jövedelműek.

 A munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy úgynevezett sávos rendszer segítségével munkavállalói csoportonként, eltérő összegű, vagy a munkabér eltérő százalékában számított keretösszeget határozzon meg. Erre az Szja törvény 69. §-a biztosít lehetőséget, mely szerint a belső szabályzatban nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg az elkölthető keretösszeg nagyságát. Vagyis az egyetlen negatív kitétel (amire a cafeteria rendszert nem lehet használni), hogy a munkáltató által juttatott keretösszeg nagyságát a munkavállaló teljesítményétől tegyék függővé."

http://www.dashofer.hu/index.php?fejezet=5&cid=32898

 

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás

71. § (1) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az e törvény rendelkezései szerint a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész (adóalap).

(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások a következők:

a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,

b) az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,

c) az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,

d) az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,

e) a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházati költségtérítés,

f) az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,

g)

h) a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,

i) az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.

(3) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához az (2) bekezdésben említett minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott.

(4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.

(5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie.

 

Üdv:Nelly

 

 

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

BKV bérlet egyéni vállalkozó részére

HozzászólásSzerző: Pikikee » vas. szept. 21, 2008 5:57 pm

Sziasztok !

 

Ha jól emlékszem akkor ez már volt kérdés. Mivel nehezen bizonyítaná, hogy csak a vállalkozás érdekében használta sokan azt irták, hogy Ők aztán azt nem számolnák el.

Ezzel én is egyet értek, mert egy ellenőrzés alkalmával ezt tényleg nem lehet bizonyítani ... bár az ellenkezőjét sem.

Azzal sem értek egyet, hogy ha a vállalozónak nincs gépjárműve akkor mivel közlekedjen ? Persze erre az Apeh azt mondaná, hogy vegyen jegyet és kérjen számlát, de bizonyítható legyen az is, hogy pl, egy ügyfélnél volt aznap.

Rázos dolog elszámolni a bérletet ....... az igazság oda át van :((

Üdv: Ildi

Pikikee
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am

Előző

Vissza: Juttatások, költségtérítések

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron