A Kft-énk szeretne szpomzori támogatást adni. Megköszönném, ha leírnátok, hogyan történik ennek az elszámolása, milyen költség-vonzatai vannak, milyen szerződést kell kötni...
Köszönöm!
A Kft-énk szeretne szpomzori támogatást adni. Megköszönném, ha leírnátok, hogyan történik ennek az elszámolása, milyen költség-vonzatai vannak, milyen szerződést kell kötni...
Köszönöm!
T.pakatyus !
A kérdésből nem derül ki hogy pénzbeli, illetve tárgyiasult formában tervezi a cég a támogatást. A szponzorálást milyen cél érdekében kivánja adni, alapitványnak, sortszervezetnek, közintézménynek?
Azt javaslom a Gogle keresőbe irja be: " szponzori támogatás" és egy csomó támogatási szerződés mintát talál.
Ha pénzbeni a támogatás: mindnenképpen dok-ban rögziteni kell a megvalósítandó célt, az támogatást kapó bankszámláját és elszámolásra vonazkozó kitételeket a cél megvalósitásával kapcsolatban.
Ha tárgyiasult formában támogat, akkor az átadandó eszköz, anyg, stb-ről kell irni egy megállapodást, melyet véglegesen és vissazvonhatalanul a támogatott részére átruház ellentételezés nélkül. Ez az alapbizonylata az anyagmozgás kivezetésének.
Különösebb költségvonzata nincs az adminisztráción kivül szerintem.
Üdv:hvanna
Ez a számviteli kérdés, remélem sok mindenben segít, a szerződés megítélésben, hogy milyet szeretnétek írni, és akkor minek minösül. 95/2003. Számviteli kérdés |
|
Vállalkozásunk anyagilag támogatni kíván bizonyos vállalkozásokat, erről szerződést is kötöttünk. A szponzori hlList.push('id781875040717_1'); szerződésben a támogatott arra vállalt kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön, valamint az általa szervezett rendezvényeken a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti. Tekinthető-e igénybe vett szolgáltatásnak a szponzori hlList.push('id781875040725_2'); díjként fizetett összeg, illetve milyen társaságiadó-, általános forgalmiadó-vonzatokkal kell vállalkozásunknak számolnia a támogatással hlList.push('id781875040731_3'); kapcsolatosan? 1
|
|
A kérdés arra irányul, hogy számvitelileg milyen esetekben tekinthető a támogatás hlList.push('id781875040754_4'); igénybe vett szolgáltatásnak, illetve támogatás hlList.push('id781875040757_5'); -e az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §¬a (7) bekezdésének 1. pontja határozza meg az igénybe vett szolgáltatást. Eszerint „igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen ... a hirdetés, a reklám és propaganda, ...”.
A támogatás hlList.push('id781875040820_6'); megítélése során is tekintettel kell lenni a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányára.
Ha a támogató a felek közötti szerződés alapján a támogatás hlList.push('id781875040844_7'); összegének megfelelő ellenszolgáltatást kap, azaz ha a támogató vállalkozását, tevékenységét bizonyos reklámhordozón (amely lehet tárgy, vagy akár rendezvény is), jól látható, hallható, figyelemfelkeltő módon bemutatják, arra a célközönséget emlékeztetik, akkor a támogató vagyoni előnyhöz jut. Ez valójában nem támogatás hlList.push('id781875040852_8'); , hanem igénybe vett szolgáltatás, a szolgáltató tevékenysége, amelyet a szolgáltatás adójának számláznia kell.
Ha az előbbi figyelemfelhívás arányosan nem történik meg, tehát ha a támogató nem vár, illetve nem kap ellenszolgáltatást a támogatásáért hlList.push('id781875040877_9'); , akkor a támogatást hlList.push('id781875040880_10'); rendkívüli bevételként kell elszámolni [a számviteli törvény 86. §¬a (4) bekezdésének
b)
pontja alapján]. A támogatónál ez a rendkívüli ráfordítások között végleges pénzeszközátadásként elszámolt támogatás hlList.push('id781875040893_11'); növeli a társasági adó alapját, míg a másik félnél adóalapot csökkentő tétel, tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §¬a (1) bekezdésének
ly)
, valamint 8. §¬a (1) bekezdésének
(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn, tehát ha az adott támogatásért hlList.push('id781875040970_12'); csak jelképes ellenszolgáltatást kap a támogató, akkor annak mindkét fél esetében adóügyi következményei lehetnek.)
A támogatások hlList.push('id781875040988_13'); áfa-rendszerbeli megítélésének fő rendező elve: van-e gazdasági összefüggés a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás), valamint a támogatás hlList.push('id781875040994_14'); között. Ha ilyen összefüggés nincs, akkor a támogatás hlList.push('id781875040998_15'); nem minősül konkrét megrendelés ellenértékének. Ha azonban a támogatásért hlList.push('id781875041003_16'); cserébe a szerződés alapján meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatás történik, akkor a támogatás hlList.push('id781875041008_17'); az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 22. §¬ának (1)—(2) bekezdése alapján ellenértéknek minősül, és áfaalapot képez.
Ha a szponzori hlList.push('id781875041054_18'); szerződésben a támogatott arra vállal kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti, akkor a szponzori hlList.push('id781875041060_19'); díjként fizetett összeg reklám célú megrendelés ellenértéke, azt számlázni kell, és áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Annak eldöntéséhez, hogy a támogatás hlList.push('id781875041083_20'); kedvezményezettje a támogatással hlList.push('id781875041086_21'); összefüggésben igénybe vett szolgáltatások és vásárolt termékek előzetesen felszámított adóját levonhatja-e, azt kell elsődlegesen megvizsgálni, hogy beszerzései adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálnak-e, vagyis valamilyen formában történik-e ellenérték fejében adóztatandó értékesítés annak a tevékenységének a során, amelyhez a támogatást hlList.push('id781875041095_22'); igénybe veszi.
[ 2000. évi C. törvény 3. § (7) 1., 1992. évi LXXIV. törvény 22. § (1)—(2)]
hátha így olvashatóbb
95/2003. Számviteli kérdés |
|
Vállalkozásunk anyagilag támogatni kíván bizonyos vállalkozásokat, erről szerződést is kötöttünk. A szponzori szerződésben a támogatott arra vállalt kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön, valamint az általa szervezett rendezvényeken a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti. Tekinthető-e igénybe vett szolgáltatásnak a szponzori díjként fizetett összeg, illetve milyen társaságiadó-, általános forgalmiadó-vonzatokkal kell vállalkozásunknak számolnia a támogatással kapcsolatosan? 1
|
|
A kérdés arra irányul, hogy számvitelileg milyen esetekben tekinthető a támogatás igénybe vett szolgáltatásnak, illetve támogatás-e az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §¬a (7) bekezdésének 1. pontja határozza meg az igénybe vett szolgáltatást. Eszerint „igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen ... a hirdetés, a reklám és propaganda, ...”.
A támogatás megítélése során is tekintettel kell lenni a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányára.
Ha a támogató a felek közötti szerződés alapján a támogatás összegének megfelelő ellenszolgáltatást kap, azaz ha a támogató vállalkozását, tevékenységét bizonyos reklámhordozón (amely lehet tárgy, vagy akár rendezvény is), jól látható, hallható, figyelemfelkeltő módon bemutatják, arra a célközönséget emlékeztetik, akkor a támogató vagyoni előnyhöz jut. Ez valójában nem támogatás, hanem igénybe vett szolgáltatás, a szolgáltató tevékenysége, amelyet a szolgáltatás adójának számláznia kell.
Ha az előbbi figyelemfelhívás arányosan nem történik meg, tehát ha a támogató nem vár, illetve nem kap ellenszolgáltatást a támogatásáért, akkor a támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni [a számviteli törvény 86. §¬a (4) bekezdésének
b)
pontja alapján]. A támogatónál ez a rendkívüli ráfordítások között végleges pénzeszközátadásként elszámolt támogatás növeli a társasági adó alapját, míg a másik félnél adóalapot csökkentő tétel, tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §¬a (1) bekezdésének
ly)
, valamint 8. §¬a (1) bekezdésének
(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn, tehát ha az adott támogatásért csak jelképes ellenszolgáltatást kap a támogató, akkor annak mindkét fél esetében adóügyi következményei lehetnek.)
A támogatások áfa-rendszerbeli megítélésének fő rendező elve: van-e gazdasági összefüggés a termékértékesítés (szolgáltatásnyújtás), valamint a támogatás között. Ha ilyen összefüggés nincs, akkor a támogatás nem minősül konkrét megrendelés ellenértékének. Ha azonban a támogatásért cserébe a szerződés alapján meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatás történik, akkor a támogatás az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 22. §¬ának (1)—(2) bekezdése alapján ellenértéknek minősül, és áfaalapot képez.
Ha a szponzori szerződésben a támogatott arra vállal kötelezettséget, hogy a kiadványokon, a belépőkön a szponzor nevét, logóját reklámozási céllal feltünteti, akkor a szponzori díjként fizetett összeg reklám célú megrendelés ellenértéke, azt számlázni kell, és áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
Annak eldöntéséhez, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatással összefüggésben igénybe vett szolgáltatások és vásárolt termékek előzetesen felszámított adóját levonhatja-e, azt kell elsődlegesen megvizsgálni, hogy beszerzései adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálnak-e, vagyis valamilyen formában történik-e ellenérték fejében adóztatandó értékesítés annak a tevékenységének a során, amelyhez a támogatást igénybe veszi.
[ 2000. évi C. törvény 3. § (7) 1., 1992. évi LXXIV. törvény 22. § (1)—(2)]
Vissza: Juttatások, költségtérítések
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 12 vendég