Bérleti díj - telefon

[madora100]

Zsuzsa és Opika!

Igazatok van, elkerülte a figyelmemet, hogy lakásingatlanról van szó, ahol nem lehet a tárgyi mentes tevékenységtől eltérni. Én mindvégig a z általános szabályok szerinti adózásról beszéltem.  

Viszont Zsuzsi a második kérdéseddel kapcsolatosan véleményem szerint ha közvetített szolgáltatásként számlázod tovább a közüzemi díjakat, akkor  tekintettel kell lenni a Számviteli törvény. 165. §-ában foglaltakra és az Áfa-tv. 16. §-ának (1) pontjának előírására. A 18§ (1) bek.leszögezi többek között, hogy meghatározott szolgáltatások nyújtásánál az adófizetési kötelezettség a tevékenység tényleges megvalósításának időpontjában keletkezik  a 17-18§-ban meghatározott eltérésekkel. Az eltérések között a mi esetünk nem szerepel, kövtkezésképpen a továbbszámlázás teljesítési időpontja a közüzemi szolgáltatás teljesítésének időpontjaként megjelölt nap.Miután folyamatos szolgáltatás továbbszámlázásáról beszélünk , a teljesítés napja a szállítói számla fizetési határidejének napja. A továbbszámlázás miatt az áfa fizetési kötelezettség is ehhez az időponthoz kapcsolódik. A  kötelezettség keletkezése időpontjáig a továbbszámlázásnak meg kell történnie.

A 6-os számú hozzászólásomban viszont nem írtam helyesen a kontírozást. Közvetített szolgáltatás esetén nem az igénybevett szolgáltatások közé kell könyvelni (52.fők szla)  a közüzemi számlák összegét. Hiszen a közvetítés tényét a bérleti szerződés tartalmazza. A 27. fők.számlán (közvetített szolgáltatások számla) készletre kell venni és kiszámlázáskor kell a 8.főkönyvi számlára átvezetni.

Nagy Zsuzsi kérdésére pedig Opika megadta a választ.  

[madora100]

Nagy Zsuzsi!

Először azt nézd meg és írd le, hogy az eredeti bérleti szerződésben van-e olyan kitétel, hogy harmadik személy részére kiadható-e az ingatlan? Mert ha ez hiányzik a szerződésből, akkor nincs is miről beszélni.

[madora100]

Nagy Zsuzsi!

Hát ez egyre cifrább lesz. Egy magánszemély bérbead egy lakásingatlant KFT részére masszőri tevékenység folytatására. Itt a tevékenység maga nem érdekes, mert lakás bérbeadásról beszélünk. Ebben  a bérleti szerződésben az szerepel, hogy harmadik személy részére albérletbe, lakásbérletbe nem adhatja az ingatlant...csak masszőri tevékenység végzése céljából fogadhat be másik bérlőt. Egyik dolog ellenmond a másiknak (az albérletbe és a lakásbérletbe adás nemcsak a klasszikus értelembe vett lakásbérleti célú bérbedást jelenti), de ettől most tekintsünk el. Tehát vegyük úgy, hogy megengedett a harmadik személy részére történő bérbeadás. 

A bérbevevő kiszámlázza az albérletbe vevőnek az ingatlanbérleti díjat, mégpedig tárgyi adómentes megjelöléssel, mert lakásingatlanról van szó. A bérbevevő és az albérletbe vevő között is van egy bérleti szerződés, amelyben rögzítették, hogy a közüzemi számlákat milyen módon rendezik egymás között.

1.) Ha a bérbevevő és az albérletbe vevő közötti szerződés nem tartalmaz a közüzemi számlák viselése tekintetében megállapodást, akkor a bérleti díjban benne van a közüzemi számlák díja is és nincs külön számlázási tétel.

2.) Ha a bérbevevő és az albérletbe vevő közöti szerződésben azt kötik ki, hogy a bérbevevő a nevére érkezett közüzemi számlákból valamilyen ismérv alapján (pld. a bejövő telefonszámla nettó összegének 4o%-át) továbbszámláz, akkor ez a bérleti díj járulékos költségeként kezelendő, ossza a főtevékenység sorsát áfa szempontjából. Miután a főtevékenység lakás bérbeadás, s mint ilyen tárgyi adómentes, a járulékos költségek (példánknál a 4o% telefonköltség)  is tárgyi adómentesként számlázandók tovább. Miután az albérletbe vevő nem rendelkezik külön mérőórákkal és nem is tételes kigyűjtés alapján számlázzuk tovább a tel.költséget (átalányban 4o%-kal), így a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos előírásokról nincs is mit beszélni. Az albérletbe vevőnél a beérkező közületi számla az igénybevett szolg.között fog szerepelni, amellyel szemben fog állni a kiszámlázott, továbbhárított költségen alapuló bevétel. 

[opika]

Madora megválaszolt, de Zsuzsa nálad megint előkerült az áfa választása. Ebben az esetben nem lehet, mert továbbra is az ingatlannyilvántartásban lakóingatlan szerepel, arra pedig  nem választható az áfa kötelezettség.  Még visszatérve az arányosításra. Az éves bevétel arányában kell elvégezni az arányosítást, de csak azon számlák vonatkozásában, melynél nem különíthető el, hogy mely tevékenységgel kapcsolatosan merült fel (tárgyi mentes, vagy adóköteles).

[opika]

Zsuzsa! Ha az első KFT könyvelését kérdezed, nem tudod megúszni az arányosítást. Az arányosítást a KFT levonható áfá-jánál kell elvégezni.

[opika]

Az arányosításhoz a bevételeket év elejétől kell figyelembe venni. Ha jól emlékszem az Áfa. tv. 3. sz. mellékletében találod meg pontosan, hogy minek kell szerepelni a képletben.