Bérleti díj - telefon

[zspotorke]

Szia Mindenki! Magánszemély bérbeadja a lakását irodának. Sem a telefon, sem az gáz, villany stb. nincs átíratva a bérlő nevére, (nem akarták átiratni, hiába győzködtem őket, hogy költséget adózunk így),  hanem n.évente kiszámlázza ezeket a költségeket a bérbevevő részére.

Szerintetek miután ezek bérleti díjként  amúgy is szja és eho kötelesek a bérbeadónál, kell még a bérbevevő Kft-nél foglalkozni a telefonterhekkel? Lehet ezeket pl. bérleti dij korrekcióként számlázni és nem részletezni, hogy miből is áll össze a n.éves számla?

Köszi: P.Zsuzsa

[madora100]

Zsuzs!

Ha a bérleti díj szerződés szerinti összege tartalmazza a rezsiköltségeket is, akkor a bérleti díj egyik eleme a viz,villany,telefon költség a lakásingatlan bérleti(használati) díján felül. Ez a használati díj általában m2 alapján kerül megállapításra és erre kalkulál a bérbeadó még egy átlag rezsi ktg-et, ez adja a bérleti díj végösszegét. Ekkor nem kell a bérbevevőnek a tel.számlával foglalkoznia.

Viszont a bérleti díjban általában nincs benne a közüzemi fogyasztás ellenértéke, mert azt nagyon nehezen lehetne előre meghatározni, hiszen a bérbevevő feltehetően több nergiát, telefont használ. Ezért a bérleti szerződés megkötésekor külön ki kell térni a rezsiköltségek megtérítésének módjára. Ha azt úgy határozták meg a felek, hogy azt a tényleges fogyasztás alapján a bérbeadó továbbszámlázza, akkor közvetített szolgáltatásként a költségek továbbszámlázhatók. A közvetítés tényének a számlából ki kell derülnie. Ezesetben a tényleges fogyasztás alapján történő telefon továbbszámlázásánál a bérbevevőnél  kell foglalkozni az áfa megosztással . Természetesen csak akkor, ha a bérbevevő áfa-alany. 

Nagyon érdekes eset áll elő, ha a bérbeadó maga nem áfa-alany. Közvetítésként kiszámlázza ugyanazt a telefonszámlát, amit felé a szolgáltató benyújtott. Ő nem igényel vissza áfát, a tel.szlát bruttó összegben lekönyveli a telefonköltségei közé. Közvetített szolgáltatásról szól a szerződés, ezért a tényleges igénybevétel alapján a továbbszámlázás megtörténik. Mivel a bérbeadó nem áfa alany, az általa kibocsátott számlában a tényleges igénybevételt fogja számlázni, de vajon hogyan?  Felsorolja a nettó összegeket + feltünteti a szolg.számlájában lévő áfát, vagy a tételeket bruttó értékben tünteti fel áfa kimutatása nélkül. (ezt megteheti, mert a közvetítés történhet a szolgáltató általi eltérített ártól) Én ez utóbbit tenném ennél az esetnél. Ennek pedig az a következménye, hogy a bérbevevőnek többe fog kerülni a telefonszolgáltatás, mintha közvetlenül ő állna szemben a telefonszolgáltatóval. Persze ez is csak akkor érdekes, ha a bérbevevő maga is áfa alany. Ha ő sem áfa-alany, akkor az utolsó bekezdésben fejtegetetteknek nincs jelentősége. 

Tehát a konkrét kérdésre az általam képviselt álláspontot az 1-2 bekezdés tartalmazza.  

[madora100]

Zsuzs!

Ha bérleti díjként számlázol tovább , n.évenként akkor sem kell kirészletezned, hogy miből áll össze a bérleti díj összege. A szerződésből kitűnik, hogy a rezsiköltségek viselésére kitértetek-e, avagy sem. Ha nincs róla említés, akkor a díjban benne van minden, a bérbevevő azon felül nem köteles semmit megtéríteni. Ha pedig a költségek továbbhárításra kerülnek, azt külön pontban kéne szabályozni. Pláne akkor, ha a tényleges fogyasztást akarod továbbhárítani. (a közvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázásnak fontos eleme a közvetítés tényére való utalás) .

[madora100]

Zsuzs!

Ha a bérleti díj szerződés szerinti összege tartalmazza a rezsiköltségeket is, akkor a bérleti díj egyik eleme a viz,villany,telefon költség a lakásingatlan bérleti(használati) díján felül. Ez a használati díj általában m2 alapján kerül megállapításra és erre kalkulál a bérbeadó még egy átlag rezsi ktg-et, ez adja a bérleti díj végösszegét. Ekkor nem kell a bérbevevőnek a tel.számlával foglalkoznia.

Viszont a bérleti díjban általában nincs benne a közüzemi fogyasztás ellenértéke, mert azt nagyon nehezen lehetne előre meghatározni, hiszen a bérbevevő feltehetően több nergiát, telefont használ. Ezért a bérleti szerződés megkötésekor külön ki kell térni a rezsiköltségek megtérítésének módjára. Ha azt úgy határozták meg a felek, hogy azt a tényleges fogyasztás alapján a bérbeadó továbbszámlázza, akkor közvetített szolgáltatásként a költségek továbbszámlázhatók. A közvetítés tényének a számlából ki kell derülnie. Ezesetben a tényleges fogyasztás alapján történő telefon továbbszámlázásánál a bérbevevőnél  kell foglalkozni az áfa megosztással . Természetesen csak akkor, ha a bérbevevő áfa-alany. 

Nagyon érdekes eset áll elő, ha a bérbeadó maga nem áfa-alany. Közvetítésként kiszámlázza ugyanazt a telefonszámlát, amit felé a szolgáltató benyújtott. Ő nem igényel vissza áfát, a tel.szlát bruttó összegben lekönyveli a telefonköltségei közé. Közvetített szolgáltatásról szól a szerződés, ezért a tényleges igénybevétel alapján a továbbszámlázás megtörténik. Mivel a bérbeadó nem áfa alany, az általa kibocsátott számlában a tényleges igénybevételt fogja számlázni, de vajon hogyan?  Felsorolja a nettó összegeket + feltünteti a szolg.számlájában lévő áfát, vagy a tételeket bruttó értékben tünteti fel áfa kimutatása nélkül. (ezt megteheti, mert a közvetítés történhet a szolgáltató általi eltérített ártól) Én ez utóbbit tenném ennél az esetnél. Ennek pedig az a következménye, hogy a bérbevevőnek többe fog kerülni a telefonszolgáltatás, mintha közvetlenül ő állna szemben a telefonszolgáltatóval. Persze ez is csak akkor érdekes, ha a bérbevevő maga is áfa alany. Ha ő sem áfa-alany, akkor az utolsó bekezdésben fejtegetetteknek nincs jelentősége. 

Tehát a konkrét kérdésre az általam képviselt álláspontot az 1-2 bekezdés tartalmazza.  

[madora100]

Bocs, a kétszeres válaszadás nem tudom, hogyan történt.

[zspotorke]

Hali Madora!

 A bérleti szerződést nem láttam, de a költségek megtérítése úgy történik jelenleg (lehet, hogy nem jól, de akkor helyretenném) hogy a bérbeadó n.évente összegyűjti a telefon, gáz, villany stb. számlákat és olyan összegről ad számlát, hogy a gyűjtött számlák ellenértékét visszakapja, azaz ez az érték a számla 71%-a. Mindig csatolja a csekkeket ill.számlákat, de ezek igaziból csak igazolásul szolgálnak- hogy lássa a bérbevevő, hogy pont annyit kér, mint amennyit fogyasztottak. A számlára n.éves költségtérítést írnak és n.évente változik az összege a fogyasztással azonosan. A számlán ÁFÁ-t nem tüntetnek fel. A bérbeadó nem ÁFA alany. A bérbevevő pedig alanya az ÁFÁ-nak. A bérleti dijból és a költségtérítésből 25% SZJA-t és 4% EHO-t vonunk le a bérbeadótól, aki különadózó jövedelemként vallja be az év végén kiadott igazolás alapján az 53-ban.

Zsuzsa 

[madora100]

Zsuzsa!

Feltétlenül meg kell nézni a szerződést. Megérzésem szerint az általad vázolt módszer nem biztos, hogy megállja a helyét. Ha csak bérleti díj szerepel  a szerződésben, akkor azon felül semilyen költségtérítésről nem beszélhetünk. Akkor a rezsiszámlák összegét a bérleti díj tartalmazza. (persze a bérleti szerződést le lehet módosítani!!)

Leírom, én hogy csinálnám a dolgot, s ha nem értesz vele egyet, (vagy valaki másnak észrevétele lesz) akkor beszélgetünk még róla.

A bérleti szerződés megkötésénél megállapdnék X összegű ingatlanbérleti összegben. Külön kitérnék a rezsiköltség áthárításának kérdésére. Pld. "Az ingatlanbérleti díj nem tartalmazza a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges villany, viz és telefonszámla ténylegesen, a szolgáltató általi értéken kiszámlázott díját. Annak megtérítése a szolgáltató számlája alapján, a tényleges fogyasztás alapulvételével, közvetített szolgáltatás formájában történik. Számlázására a szolgáltató számlájának beérkezését követő napon kerül sor, tartalma pedig  az áfa tv.8§(4) bekezdése alapján kerül meghatározásra"

Kiszámláznám a bérleti díjat azzal a telj.dátummal, amiben a bérl.szerződés megkötésekor megállapodtatok. A szállítói számla beérkezésekor lekönyvelném a szállító számláját bruttó módon (mivel alanyi mentes bérbeadóról van szó) az 52.igénybevett szolg.közé.  A következő napon kiszámláznám a szolg.számlákat ulyanúgy, mint ahogyan azt kaptad.  (én még a szállító számlájának fénymásolatát is mellé tenném)Arra vigyázni kell, hogy a kiszámlázáskor nem elegendő a közvetítés tényére utalni!!!!!!!. Ugyanúgy kell elkészíteni, mint ahogyan kaptad, eltérés csak abban lehet, hogy más áron számlázod tovább, de erről most ne beszéljünk.( Te ugyanolyan áron számlázol tovább, mint ahogyan azt kaptad.) A továbbszámlázás kelte a száll.számláját követő napi dátum lenne, a telj.dátum egyező a szll.számlában szereplővel, a fiz.hat.idő, pedig az, amiben a bérl.szerződésben megállapodtatok.  Lekönyvelném árbevételként a száll.szla alapján továbbszámlázott összeg bruttó értékét árbevételként (mert alanyi adómentesként az áfát nem vontam le) és átvezetném a 52.számlacsoportból a végösszeget a 8.fők szlára a közvetített szolgáltatások közé. Így eredmény szempontjából a továbbhárítást bonyolító vállalkozás eredménye a továbbszámlázásból nulla, a fogadó fél pedig a közüzemi számlák közül a tel.számlánál foglalkozik majd a magánbeszélgetésekből eredő továbbszámlázási dilemmával. 

A mostani hozzászólásommal egyben választ is adtam ez előző hozzászólásaimban szereplő bizonytalanságomra is, ami az áfa kérdést érinti. Ugyanis, ha ugyanannak a szolgáltatásnak vagyok az igénybevevője és nyújtója is, akkor egy közüzemi számla továbbszámlázásánál azt az áfa kulcsot kell használnom, amit felém továbbszámláztak, hiszen a szolgáltatást a törvényben meghatározott mértékű adókulcs terheli.  Ebből a szempontból véleményem szerint közömbös, hogy én történetesen alanyi adómentes vagyok. Az alanyi adómentességem abban fog kimerülni, hogy a bérleti díjról szóló számlában nem számítok fel áfát. 

A vázolt módszernek, illetőleg a közüzemi fogyasztások alapját képező mérőórák bérbeadó nevén történő meghagyása azért az  alanyi mentes bérbeadónál gondot okozhatnak. A közüzemi számlák továbszámlázása (mégpedig nettó+áfa összegen)  bel fog számítani az árbevételébe, s esetleg az alanyi adómentes határt pont ezekkel a tételekkel fogja túllépni. Azért erre is figyelemmel kell lenni. 

[zspotorke]

Köszi a választ, elkérem a szerződést és pontosítjuk, ha nem így vannak a dolgok benne. Alapjaiban egyetértekVeled, egyet kivéve: az ingatlanbérbeadás tárgyi adómentes tevékenység, semmi köze az alanyi mentességhez -nincs is benne a 4 MFt-os határban, kevés kivételtől eltekintve. Az alanyi mentesség az adó alanyához kapcsolódik, a tárgyi mentesség meg az adó tárgyához, hogy nagyon csúnyán fogalmazzak. Amit írsz abból az ingatlanbérbeadás tárgyi mentes, az alanyi mentesség pedig a rezsire vonatkozik olyan formában ahogy Te is írtad. Gondom mé az, hogy negyedévene vannak ezek a számlák (nem akarnak gyakrabban számlázni rezsit) így több időpontot ölel fel a teljesítés dátuma és ezt nem tudják kezelni a néves számlákban. Valami rémlik, hogy olvastam egyszer, hogy a két teljesítésnek nem feltétlenül kell megegyeznie -a gyakorlatban is elő tud fordulni olyan, hogy pl. elkésik egy számla és így már ÁFA hiányt okozna, ha vissza kellene számláznom az eredeti szállító teljesítésére. Szerinted az nem megoldható, hogy a teljesítés napját rögzítik a szerződésben erre vonatkozóan?

Zsuzsa 

[opika]

Szerintem Nagy Zsuzsa arra gondolt, hogy a bérbeadás áfa-kötelezettséget majd csak következő évtől választhat, de ha ez még ugyanaz a lakóingatlan ami az eredeti kérdésben volt, lakóingatlan bérbeadásánál nincs választási lehetőség. Az áfát arányosítani kell, amennyiben a beszerzésre jutó áfát teljesen el tudom különíteni, hogy mi tartozik a tárgyi menteshez, akkor egyszerűen annak az áfáját nem vonom le. Ha nem tudom elkülöníteni, illetve amit nem tudok elkülöníteni akkor jön a bevétel szerinti arányosítás.