munkaszemüveg - kérdés

[brendon.info]

Sziasztok!

 

Arra keresem a választ, hogy a (munkavállaló kérésére) a munkáltató mikor köteles az irodai, számítógép előtti munkát végző munkavállaló részére (dioptriás) szemüveget  biztosítani? SZJA és járulék szempontjából milyen ügyletnek minősül ez a tétel munkáltatói és munkavállalói oldalon?

Ha valakinek van jó anyaga, megköszönném, ha megosztaná. Vagy az is tökéletes, ha a vonatkozó törvények paragrafusait megnevezi.

 

Köszönettel:

Br

[zspotorke]

Szia!

 

Az  50/1999.EüM. rendelet(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900050.EUM

 szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit.

Meghatározza a „képernyős munkahely és eszköz” fogalmát.

Ezek a szabályok vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akik legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak munkájukhoz.

 

A juttatás munkavállalónként a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjedhet ki.

A "minimálisan szükséges" feltétel az éleslátást biztosító két szemüveglencsére és annak rendeltetésszerű használatát biztosító szemüvegkeretre értendő.

 

Ennek megfelelően adómentesnek az az érték (összeg) minősül, amelyből az adott konkrét munkavállalónak az e feltételeknek eleget tevő szemüveg biztosítható.

Mivel a szemüveglencse dioptriafüggő és így az ára változó, az adómentességre, illetőleg a juttatásra nincs előírt értékhatár. Az adómentesség feltételeinek fennállása érdekében a szemészeti szakvizsgálatról szóló dokumentáció másolatát a munkáltatónak meg kell őriznie.

 

A jogszabály szerint a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg fogalmába nem tartozik bele az egyébként erre a célra is megfelelő, már korábban is használt szemüvege a munkavállalónak.

Konkrétan megfogalmazásra került a képernyő előtti munkavégzéshez használandó éleslátást biztosító szemüveg fogalma is, az alábbiak szerint: "A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

 

A fentiekből következően tehát ha a munkáltató számla alapján figyelembe véve a fentiekben megfogalmazottakat megtéríti a munkavállaló munkavégzéséhez használandó éleslátását biztosító szemüvegét, akkor a a Szja tv. 1.sz. mellékletének 8. 8. pontja alapján jogszabály által előírt egészségvédelmi eszközről van szó, ezért minden adó- és járulékfizetési kötelezettség alól  mentes.

Ha pedig nem erről van szó, s a térítés ennek nem felel meg, akkor a felek jogviszonya alapján adó-és járulékkötelessé válik, amit természetesen be kell vallani, és be is kell fizetni a szokásos bérhez kapcsolódó bevallások/befizetések keretében.

 

[ticus]

Én ezt az eljárást szoktam követni:

 

A képernyős munkavégzés szabályai
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló szabályokat az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, és az azt módosító 3/2002. (VIII. 3.) ESzCsM rendelet tartalmazza
Az alaprendelet megfogalmazta a "képernyős eszköz" és a "képernyős munkahely" fogalmát, a rendelet hatályát pedig olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra terjeszti ki, akik napi munkaidejükből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak. Tehát nem folyamatos használatról van szó, a munkában megszakítások lehetségesek, a tevékenységnek összességében kell legalább 4 órát kitennie (a folyamatos munkavégzés kívánalma az alaprendeletben a 10 perces szünetek beiktatásának feltételeként szerepel).
E szerint, képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is (pl. automatizált rendszereket irányító, ún. operátori munkakörök).
A módosító rendelet 6. §-a egyértelművé teszi a munkáltatói kötelezettséget. "Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel."
A jogszabály a "képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg" fogalmát határozza meg: "a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét."
Ennek megfelelően tehát a munkáltatói kötelezettség a két lencsére és azok rendeltetésszerű használatát biztosító keretre vonatkozik.
Számos kérdés merül fel a kerettel kapcsolatban. A jogszabályban a "rendeltetésszerű használat" igénye szerepel feltételként. Ennek értelmezéséhez a módosított 6. § nyújt segítséget, amely a munkáltató kötelességeként a "minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg" költségtérítését írja elő. A rendelet nem terjed ki arra, hogy mennyi legyen az az összeg, amennyit a munkáltatónak fizetnie kell ezért a szemüvegért, hisz egyénenként változhat, mivel a szemüveglencse ára dioptria függő. A megfogalmazás jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti.
A munkáltató által biztosítandó szemüvegről széles munkavállalói körben terjedt el az a felfogás, hogy olyan, a szemet károsító hatások elleni védőszemüvegről van szó, amelyet kivétel nélkül mindenki megkap, mintegy egyéni védőeszközként. A munkavállalók egy része tehát olyan szemüveget várt, amely szempanaszaikat, az ún. szemfáradtságot megszünteti.
Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem olyan szemüvegről, amely a lencse (esetleg korábban rejtett) töréshibáját korrigálja. Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen.
Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, kérheti-e a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához. A jogszabály szerinti "képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg" fogalmába nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekre az esetekre nem vonatkozik.
A munkáltatók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy "kihordási ideje" van-e az ilyen szemüvegnek. Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Csere esetén felvetődhet a költségtérítés kérdése. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.

Számos kérdés hangzik el a munkáltató által biztosított szemüveg adóvonzatáról. Az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.8. pontja szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül (a törvény 1. számú mellékletének 8. pontja a természetbeni juttatások közül az adómenteseket sorolja fel, a 8.8. alpontjába pedig "a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök").
Munkáltatói feladatok a szemüveg elrendelésében:
A munkáltató kötelessége
- annak megállapítása, hogy a munkavállaló "napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül képernyős eszközt használ"
- a munkavállaló beutalása a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra
- a beutalón egyértelműen jelölni kell a munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai között, hogy "képernyős munkahely",
amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak tartja a szemüveg biztosítását, úgy annak költségeit az általános részben tett megállapítások figyelembevételével téríti.
A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai, ha a szemüveg szükségessége felmerül:
- ha a képernyő előtt dolgozónál látás- illetve szempanasz alakul ki és ezzel felkeresi a szolgálatot;
- a képernyő előtt dolgozónál időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derülnek ki panaszok, vagy tünetek;
- előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, ha az illető korábban nem végzett képernyő előtti munkát.
Szemészeti szakvizsgálatra mindhárom esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be a munkavállalót.

A szemészeti szakvizsgálatra beutalás indoka - bármely panasz, pl.:
- Szemfáradtság
- Szemfájdalom
- Szemszárazság (égő szemek )
- Két szemmel észlelt kettős látás távolra vagy közelre
- Fejfájás (gyakori)
- Homályos látás átmeneti vagy tartós jelleggel
- Olvasási nehézség
- Olvasási nehézség a jelenlegi szemüvegével
- Gyakori könnyezés
- Látási panasza távolra (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza közelre (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza képernyőt nézve (jelenlegi szemüveggel, kontakt lencsével vagy anélkül)