Elszámolás

[a78niko]

Az alábbiban szeretném kérni a segítségeteket:

Nyugdíjas búcsúztató van 17.000 Ft értékben vásároltak ajándékot készpénzes számlán, a cég csak 15.000 Ft-ot fogad el.(hiszen annyi adható adómentesen)

Helyes-e az az elszámolás, ha a cég nevére kiállítattjuk a 17.000 Ft-os számlát, amit a dolgozónk kifizet, majd az elszámoláskor a cég 15.000 Ft-ot térít, és 15000 Ft költséget számol el.

Aniko

[Bartiiroda]

Szia!

Valóban jol tudod, hogy a nyugdíjba vonuláskor az adott munkáltatói ajándék értékéből 15000 Ft minősül adómentes ajándékozásnak... na most itt a lényeg az, hogy ADOTT, tehát nem ugy müködik, hogy elmegy a dolgozó megveszi az ajándékot valamennyiért aztán majd a cég elszámol vele, illetve akár működhet igy is, de akkor a számla összege annyiról kéne szoljon mint amennyit a cég tériteni akar, tehát az sztem nem működik, hogy a cég nevére szol a számla 17000 Ft rol mivel ugye annyiért vette meg papíron az ajándékot aztán csak 15000 et számol el és a maradék lóg a levegőben..... szoval sztem ilyen esetben vagy 15000 ft-rol kell szoljon a számla vagy ha többröl szol akkor a különbözetet meg kell adózni... mivel papíron ugy néz ki, hogy a cég 17000 Ftért vette meg a bizonyos ajándékot és adta oda a nyugdíjba vonuló munkavállalónak

üdv: Barti 

 

 

[a78niko]

A cég a könyveiben 15.000 Ft-ot szerepeltet, ennyit ad a dolgozónak, a tarnzakciót alátámasztó bizonylat szól 17.000 Ft-ról.

A problémám az, hogy elegendő-e az, hogy aki megveszi az ajándékot készpénzes számlát hoz a cég nevére 17.000 Ft-ról (a tényleges értékről) amiből 15000 Ft-ot számonak el és részére csak 15.000 Ft-ot fizetnek ki.

Vagy a cégnek 17.000 Ft-ot kell elszámolni a számla alapján és 2.000 Ft-ot kiszámláz a dolgozónak.

Elkerülhető-e a kiszámlázás.

Üdv, Anikó

[Bartiiroda]

Értelek, hogy miről beszélsz, nekem az elvel van a bajom, mert ez egy adható dolog maga az ajándék, amit ugye a munkáltató adhat, ha meg többért ad mint amennyit adómentesen adhat tehát pl esetedben 17000 Ft ért attol még az adott ajéndék 17000 Ft értékű lesz, hogy utána kiszámláz annak a munkavállalónak 2000 Ftot..... szóval sztem itt igy "kilog a loláb" ha érted mire gondolok.... végülis ha az ajándék amit adott 17000 Ft értékű akkor sztem abbol egyszerűen 2000 Ft ra adózni kell, ráadásul mit irsz rá a 2000 FT os számlára amit a munkavállaónak irsz? ajándék tulfizetés kiszámlázása vagy mit? tehát mit szerepeltetnél a számlán? meg nekem mondom magával az elvel van a bajom, sztem apehos szemmel ez egyszerűen problémás, mondjuk azért ez nem olyan összeg amibe bárki tönkremenne azt hiszem...   

üdv: Barti 

[madora100]

Bartival egyetértek. A különbözet kiszámlázása  -jogcímnélküliség miatt- nem megy.

Anikó-azt írtad, a munkáltató pedig nem akar többet adni, mint 15ooo,-Ft. Megoldás lehet még az, hogy a munkáltató számlázzon ki a dolgozónak (adjon el részére) a "felseslegessé vált" eszközeiból mondjuk 1 db széket és megtérül számára az adókülönbözet. Vagy ami még aktuálisabb a mostani időkben: számlázzon ki magáncélú telefonhasználatot. 

[gyergyoiistvan]

Sziasztok!

Ha jól értem az a gond, hogy valaki vagy valakik meg lettek bízva a kollegák közzül, hogy menjenek és vegyenek egy ajándékot a nyugdíjba vonuló kollegának illetve kitalálták és megfűzték a cégvezetőt, hogy ugyan álljon már belőle 15.000 Ft-ot a cég.

Természetesen a cég nevére kérték a számlát.

Ilyen esetben mint minden más természetbeni juttatás esetében működik, hogy valaki megtéríti a természetbeni juttatás adómentes összeghatárán felüli részt.

Itt is alkalmazhatjuk, de ahogy már Barti is írta elég ostobán venné ki magát, ha vennénk valakinek egy ajándékot és befizettetnénk vele a különbözetet. Hiszen itt ajándékról van szó!

Ugyanakkor megoldás lehet, hogy a kollegák dobják össze a különbözetet. Mivel itt eleve nem beszélünk ÁFÁ-ról, ez szerintem mindenki számára nyilvánvaló, így nem szükséges kiszámlázni a különbözetet, sőtt az ajándékról is lehet más számviteli bizonylatot készíteni.

A legegyszerűbb megoldás természetesen, ha a cég bevállalja a jelen esetben pár száz forintot kitevő természetbeni juttatás adóját.

Ha a cég bérpolitikája olyan, hogy egységesen mindenkinek 15.000 Ft jár ilyen esetre legyen ez bármely ok, viszont a kollektívára van bízva az ajándékbeszerzés, akkor kérjék a cég nevére a számlát és a különbözetet fizessék be a kollégák.

Üdvözlettel: Gyergyói István

[gyergyoiistvan]

Ha valakit érdekel az SZJA tv. 1. sz. melléklet 8.18-as pontja rendelkezik a témában szereplő adómentes természetbeni juttatásról!

[a78niko]

Kedves Fórumozók!

Úgy érzem Istvánhoz jutott el a kérdésem egyértelműen. A cég mindenki részére biztosítja ezt a juttatást, de csak 15.000 Ft-értékig. Nem arról van szó, hogy a 2.000 Ft-ra jutó járulékot meg képes-e fizetni a cég, vagy sem. Természetesen a dolgozó kollégái dobják össze a fenmaradó összeget.

István, ha jól olvastam a válaszodat szerinted járható út, amit leírtam. Hiszen más esetben is előfordulhat, hogy a dolgozó, hoz egy számlát a cég nevére, de a cég nem téríti meg a teljes összeget számára, csak egy részét. Pl.:  szabályzatban rögzített, hogy kiküldetés esetén, vasúti közlekedéskor csak a 2-od osztályú vasúti menetjegy ára térítendő, a dolgozó hozhat 1-ő osztályú mentejegy áráról is számlát, akkor is csak a 2-od osztály lesz megtérítve számára.

Engem csak azért aggasztott ez a kérdés, mivel a számviteli bizonylaton rögzített összegtől eltérően mást szerepeltetünk a könyveinkben.

Köszönöm a válaszotokat.

Üdv,

Anikó

 

 

[gyergyoiistvan]

Kedves Anikó!

Vagy a számlára írjátok rá vagy szöveges magyarázatot tűzzetek a számlához, hogy miért csak 15.000 Ft van elszámolva a számla összegéből. A magyarázatba célszerű beleírni a jogcímet, akár a törvényi hivatkozást is szerepelhet. Két lehetőségetek van ami a pénzmozgást illeti. Eleve csak 15.000 Ft-ot írtok a kiadási bizonylatra vagy a teljes összeget ráírjátok és a különbözetről készül egy bevételi bizonylat is. Ebből egyértelmű, hogy a társaság 15.000 Ft értékben és milyen jogcímen juttatott természetbeni juttatást, amely az SZJA tv. szerint adómentes. Mivel a kollegának a kifizetőtől nem keletkezik ezen az összeghatáron felül jövedelme, így nem kell külön adót fizetni és rendben is van a dolog.

Üdvözlettel: Gyergyói István