Havonként egy vagy naponta egy?

[Rozalinda]

Tehát hogy járok el helyesen HIPA és 1044 esetén :

Egy vásározó, piacozó kereskedő a feladvány tárgya aki alkalmi iparüzési  adót szeretne  bevallani
H: X város
K: Y város
SZ: Z város
CS: X város
P: A város
SZ: Y város
V: szabad, kivéve ha vásár van valahol.
Ha valaki tudja ezek alapján hány HIPA-t és hány 1044-et kell beadnom kérem tudassa.

Kérlek mutassátok be, hogy  hogyan lehet hibátlanul kitölteni az alkalmi iparüzési adóról a bevallást, soronként.

 

[madora100]

Adó Szaklap 2010/1-2 számából:

 

Piaci és vásározó kiskereskedelemi tevékenység és az adókötelezettség

(Itt alapvetően az építőipari tevékenység utáni adókötelezettségnél elmondottakhoz képest jelentkező eltérésekre mutatok rá!)

Ezen tevékenység tárgyi hatálya nevéből is adódóan az 55/2009. (III. 13.) kormányrendeletben meghatározott piacokon, vásárokon – társas/egyéni vállalkozóként, éves szinten 600 ezer forint árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelőként – végzett kiskereskedelemi tevékenységre korlátozódik. Feltéve, hogy e tevékenység kifejtése közvetlenül a végső fogyasztó részére történik. Ebből implicite az is következik, hogy például a vásárokon végzett nagykereskedelmi tevékenység nem tartozik az ideiglenes jellegű iparűzési adó kötelezettség hatálya alá.

Itt nincsen ún. adókötelezettség-mentes időtartam, itt minden naptári napon megkezdett tevékenység adókötelezettséget generál, ez adóéven belül akár 1 napot, de akár 365 napot is jelenthet.

E tevékenység esetén a bejelentkezést (azaz a bejelentkezési nyomtatvány kitöltését) gyakorlatilag az adóbevallás benyújtása magában foglalja. Tekintettel arra, hogy e tevékenység gyakorlása jellemzően nem folyamatos, általában meghatározott heti/havi napokon történik, így itt az Art. 17. § (1) bekezdés második mondatában foglalt szabályozás (a tevékenység megkezdésének napján történő bejelentkezés) – a tevékenységvégzés ad hoc, jellemzően 1 napra történő koncentrációja okán – nehezen lenne értelmezhető.

A piaci és vásározó kiskereskedelemi tevékenység utáni adóbevallás benyújtása és az adómegfizetése mindig egy lezárt adóidőszakra vonatkozhat. E tevékenység esetén is irányadó a már hivatkozott Htv. 38. § (2) bekezdés és 39. § (3) bekezdés szabálya. Azaz az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére, illetve az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani, minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adóköteles idő(szak) 1 naptári napot, de akár (folyamatos tevékenység esetén) több naptári napot is jelenthet. Ha például az adózó csak minden másnap/harmadnap vagy csak hétvégén végzi e tevékenységét, akkor előbbi esetben egy-egy, míg hétvége esetén két naptári napra vonatkozik az adókötelezettsége (az elszámolási időszak).

Az Art. 1. számú melléklet B/2/A) pont c) alpontja szerint az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról–a megfizetés határidejével egyezően – a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni. (A bevallási nyomtatvány [és kitöltési útmutatója] az APEH honlapján elérhető.)

Az Art. 2. számú melléklet I/4/c) pontja szerint az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.

Ha például egy vállalkozó hetenként csak minden másnap vagy harmadnap folytat piaci tevékenységet, akkor esetében az adókötelezettség (bevallás benyújtása és adófizetés) naptári naponként teljesítendő. Amennyiben azonban például egy adózó a piaci tevékenységet hetente 3 egymást követő napon (tehát napi megszakítás nélkül) gyakorolja, akkor ezen időtartamra annak utolsó napján (3. napon) kell az adóbevallás benyújtania és az adót megfizetnie.

A Htv. 37. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ideiglenes tevékenységre – magyarországi székhellyel, Htv. szerinti telephellyel nem rendelkező vállalkozó adókötelezettségére – a piaci és vásározó kereskedelmi tevékenységnél leírtak az irányadóak.

dr. Kovács Attila

------------

Hat bevallást és 6 bejelentést kell adnod minden héten, mert minden nap más településen van a vásározó. (Plusz a vasárnapra, ha vásárba megy. )

[halaszheni]

Sziasztok!

 

Ha jól értem a fentieket az őstermelő aki kiáll a piacra eladni a terményét és meghaladja a jövedelme a 600 ezer Ft-ot annak helyi iparűzési adókötelezettsége van. És akkor mire fel fizet helypénzt?

A legtöbb őstermelő igazán évvégéig a könyvelője közelébe sem megy ....

Ez érdekes lesz.

Üdv: Hene 

[Rozalinda]

 Tegnap  hívott az apehos, hogy le kell javítani a beküldött 1044 bevallásokat.

A  helyes és  követendő eljárás  az  alábbi. 

1.) Kereskedő (piacozó, vásározó)  eldönti, hogy elmegy a Kaposvári vásárba január 24-én vasárnap.  Jelzem, hogy a helypénzt előre  kifizette félévre, tehát bérelt helye  van.

Előtte  nap szombaton felkeresi a könyvelőjét – lehet telefonon is – hogy ez a terve. Könyvelő elkészíti a  10THIPA  bejelentő lapot, egy napról 01.24-ről, mert a bejelentés a 1044 bevallás  beadásával lejár. Ha mondjuk 01.31-én Kaposvárra menne a vásárba 30-án újabb 10THIPA bejelentőt  kell küldeni.

Amennyiben úgy dönt, hogy bejelentkezik a 10THIPA kitöltése  sem egyszerű:  a település HIPA kódjánál elfog akadni. A HIPA kód nem azonos az irányító számmal, a kódlista nem ismeri az abc-t tehát nem lehet keresni benne.  Egyszer mindenképpen végig kell bogarászni a HIPA kódlista hogy megtaláljuk az adott települést. Ha a vállalkozó országjáró, akkor egész  csinos kis  excell táblát  tudunk szerkeszteni a saját HIPA kódokból. Mert ami a nyomtatványon van azon nem lehet eligazodni. Türelemjáték kikeresni a HIPA a kód.  Pl Kaposvár irányítószáma 7400 HIPA kódja 7400. De becsapódik az aki azt hiszi hogy 8640 Fonyód irányitószámu ugyancsak hatalmas  piaccal rendelkező település HIPA kódja azonos, na nem ám: Fonyód HIPA kódja  7406.És igy tovább…

Minek utána leküzdöttük magunkat ezen akadályon, vásározó kereskedő boldogan elmehet 01.24-én Kaposvárra vásárba.

2.)    Mikor sikeresen visszajött, akkor a tevékenysége befejezett, mert 25-én nem megy Kaposvárra. Be kell adni a 1044 bevallást, és be is kell fizetni az 1000 Ft Alkalmi HIPA, ha bankszámlás  akkor utal, ha alanyi mentes akkor, csekken.

Oktalan kereskedő azt gondolná, hogy mivel egy számlája van a Helyi iparüzési adónak az apehben, hát hónap elején befizet mondjuk 20000 Ft, aztán az elég lesz amig el nem fogy. De ezt nem engedélyezik, mert  a tevékenység befejezéskor kell fizetni, azaz 24-én. Mivel az vasárnap és ilyenkor a bankok zárva tehát hétfőn fizeti.

De nem is tanácsos előre nagyobb összeget  befizetni APEH Helyi iparűzési adó beszedési számla 10032000-06057691 kód  640  számlára, mert lehet hogy a végrehajtó előbb odaér és elviszi másik adónemre, ahol bármekkora kicsi tartozást lát, és hiába volt az igyekezet.  De tudtunk és beleegyezésünk nélkül az apehnak joga van átvezetni más adónemre, úgyhogy mire odaér  és feldolgozásra kerül a bevallás, nem lesz a számlán pénz. Aztán meg mit osztanak fel hónap végén az önkormányzatok között.

Ha  csekken fizetne, akkor kap az ügyfélszolgálaton három darab csekket az egész havi befizetésre. Mert nem adnak többet, az a kereskedő aki havonta 15-22 nap megy, annak a hónapban 7-szer kell elmennie  csekkért, alkalmanként 30 km-t autózva.

3. )  Tanácsos a 1044  Bevalláson  szerepelő napokat excell táblába  foglalni.  Aminek fejlécében lesznek a városok, bal szélső oszlopában a napok. Igy városok oszlopában látszik, hogy adott településen hányszor volt ebben az évben, mert  T  09   lapon a 3, 5 sorban az előzményt minden esetben – napok száma  -    közölni kell. Eltelik néhány hónap és nyilvántartás – praktikusan excell tábla – a  napokat nem lehet nyomon követni.

Mindezt egy  1000 Ft-os adó befizetés érdekében. 

Vállalkozó egy munkanap érdekében körözni fog, könyvelő: kétszer, adóhivatal csekkért. De  akkor mikor  dolgozik, termeli ki a helyi adót.  Munkája nem ér véget akkor mikor visszajön  a piacról, mert akkor elmegy áruért kifizeti a szállítót, esetleg legyártja amit a következő vásárokban árul.

Ugyanez a kötelezettsége az őstermelőnek, ha bevétele meghaladta  a 600000 Ft-ot.

4.)     Ha példabeli vásározó kereskedő 31-én vasárnap is elmenne a Kaposvári vásárba ezt a kört végig kell járni, és az év további részében ismét, ismét.  Ha mondjuk 01.29-én elmenne Marcaliba a piacra ezt a kört végig kell járnia.

 

Példabeli kereskedő esetében az apeh szerinti  helyes válasz 6 darab 10THIPA és 6 darab 1044 nyomtatvány beadása, azaz  12 darab bevallás.  Ha vasárnap is dolgozik, akkor 7-7 a  darab szám tehát a könyvelő szakmunkásnak 14 db bevallást kell gyártani egy hétről.

 Véleményünk  szerint a fenti megoldás nem helyes, mert a tevékenységét minden piaci nap után nem lehet befejezettnek tekinti: 

- egyrészt azért, mert a példabeli településekre rendszeresen visszajár. Tehát  A város piacára minden pénteken elmegy, vagyis egy hónapon belül négyszer.

- másrészt azért nem mert a helypénzt előre kifizette, tehát helyét hat hónapra előre bérelte, igy jogilag sem áll meg, hogy január 24-én tevékenysége befejezett.  

 

 

 

 

 

[garbo50]

Amit leírtál így működik ez igaz, de hogyan működött előtte?

A különbség annyi volt, hogy a páciens kezdéskor bement a ( példabeli kaposvári...) hivatalba, kitöltötte az ideiglenes bejelentőlapot, befizette az 1000.- Ft-ot és hiába helypénz félévre, ezt minden egyes alkalommal megismételte. Igaz itt nem kellett könyvelőt igénybe vennie, nem kellett csekkért utazgatnia ( bár ezt igénylőlapon jelenleg is lekérheti postán)

Összegyűjtötte a az ideiglenes lapokat, a befizetésről szóló csekkeket és az esedékes éves iparűzési tevékenységének székhelye szerinti önkormányzatnál még egyszer bevallást készített, mert ugye a székhelye szerinti önkormányzat területén is végez piaci tevékenységet, de ez nem ideiglenes.

A lényeg ez eddig sem volt sokkal egyszerűbb (az egyszerűbb az lenne ha ezt az egész baromságot,ami nem is Eu konform eltörölnék), csak mi kimaradtunk az alkalmankénti  tortúrából. A vállalkozó majdnem ugyanennyit játszadozott vele, az áru beszerzése- készítése közben.

 

[Rozalinda]

Kaposvár csak példa ebben az esetben. De máshol a vásárban szedték az alkalmi iparüzési adót is.  Például  Marcaliban, Celldömölkön, Dombóváron nem kellett bemenni a Polgármesteri Hivatal Adóirodájára és bevallani, befizetni 1000 Ft-ot a HIPA. Ezeken a településeken az Önkormányzati ember kiment a vásárba és beszedte az alkalmi iparüzési adót, adott róla elismervényt ami egyben bevallás  is volt. 

De felsorolhatnám a Balatonparti településeket is, ahol szintén piacon, vásárban szedték az alkalmi iparüzési adót.  Ha lényeges legyüjtöm azoknak a településeknek a neveit, ahol kimentek a vásárba, piacra adót  szedni.  Szerintem ezek vannak többen

Csak néhány nagyobb város döntött ugy mint  Kaposvár.  Soha nem tudtam megérteni miért ülnek 8-10-en  a Kaposvári adóirodán.  Most már  érthető, a nagy adminisztárció miatt. 

Még se lehetne néhány nagyváros gyakorlatát egy egész kereskedői társadalomra rákényszeriteni.

Az  adózónak jogai is vannak nemcsak kötelességei. Joga  van a tisztességes eljáráshoz,  és tilos a hátrányos  megkülönböztetés. Napi szinten elvárt adóbevallások estében ezt egyáltalán nem érzem. 

SŐT AZT ÉRZEM, HOGY A BESZEDETT ADÓT VALAMIFÉLE OSTOBÁN MEGSZERKESZTETT ADMINISZTÁRCIÓ FENNTARTÁSÁRA  FORDITJÁK. 

Ez nem helyes. Többen vagyunk  könyvelők és adózók, akik ezt elitéljük.  

A Helyi adó törvénynek az a célja hogy a szűkös forrásokat kiegészítse, az intézmények müködését  biztositsa, fejlesztési  lehetőséget  teremtsen.  

[halaszheni]

Sziasztok!

Ha az adott piacot netán egy kft vagy valamilen üzemeltető egység müködteti, akkor szerintetek is kibúvó lehet a sok adminisztráció alól?

Bocs hogy egyfolytában a kibúvókat keresem, de 10 piacozó őstermelőm esetén 10*7+7 bevallást jelentene kb. a dolog, azaz egész nap csak az őstermelőim bevallását csinálhatnám,ű

Üdv: Hene

 

[Rozalinda]

Jól számoltál Hene, ilyen sok.  Mit gondol a világ, a nem szakmabeli, a témában érdektelen, az átlag olvasó, de az érintett vállalkozó akár:  miért  eszi a fene a könyvelőket???  Miért hajtogatják az igazukat.  Egyikünk sem a munka elől akar elmenekülni. Nem a kibuvókat keresi. De az idejét értelmes, eredményes  munkával akarja  tölteni. a  bevallások darabszáma  stimmel, amit leirtál.

Ne pedig az informatikai szemetet kiszolgálni, rosszul szerkesztett bevallásokat kitölteni, felesleges munkát  végezni.  Ilyen napi szüntü bevallási elvárásra szerintem az egész Európai Unióban nincs példa. Példátlan ez még  az egész világon is. Ha valaki hoz rá konkét példát,  akkor annak fizetek egy  sört  a  piacon a hurka  után. 

[marypop]

Én semmi mást nem kérdezek, csupán azt, hogy nem alkotmányellenes ez az új iparűzési rendelet? Az iparűzési adót már az EU is eltöröltette velünk. Én piaci és vásári kiskereskedő vagyok. Telephelyem a lakhelyem, ahol az éves iparűzési adót megfizetem. Heti 5 alkalommal megyek dolgozni, más településekre. Most ha én minden nap bevallok, és befizetek átlagosan 1000 Ft.-ot, ez évente kb.250 000 Az átlagos napi jövedelmem kb. 5000 Ft. Van egy Törvény, (nem rendelet), hogy az iparűzési Adó a jövedelem 3ezreléktől 2 százalékig terjedhet. Mivel a törvény tiltja a kettős adóztatást, ezért ez törvénytelen. Kérdezem én, azért, mert piacozom, miért súlyt engem a törvény, több 10 ezerszeres iparűzési adóval?? Ahhoz, hogy a törvényben előírt maximum százalék elérje az 1000 Ft-ot legalább napi 50 000 Ft. tiszta jövedelemnek kellene lennie, Ha a forgalmat nézem, akkor kb. 300 000 Ft.- nak kellene befolyni ahhoz, hogy minden klaffoljon. Ez fizikai lehetetlenség. Abszolut diszkrimináció a vásári tevékenységet űzőkkel szemben.Azonkívül, egy kormány rendelet felülírhatja a törvényt? A bevallásokkal is hatalmas problémák vannak, Senki nem kötelezhet arra, hogy legyen számítógépem, internet előfizetésem, nyomtatóm, és főleg informatikai ismeretem. A könyvelők, nem vállalják a napi több órás böngészést, és többszöri nyomtatvány kinyomtatását, éjjel nappal, mert a piacozás időjárás függő tevékenység, este bejelent, de ha esik az eső, reggel kijelent, és ha már bejelentett, akkor is kell a bevallás, ha 0-ás lett. Borzalom. Ha belépsz az ügyfélkapura kiírja, hogy este 8-tól reggel 8-ig nem elérhető. Könyörgöm, én hajnali 4-kor indulok, de este még nem tudom, hogy megyek e, vagy, hogy nem kell- e visszafordulnom, mert esik, fúj, szakad, stb. A könyvelők ezért + 10000 F.-ot kérnek, ha egyáltalán vállalják, mert akinek van 15 piacozó ügyfele, képtelenség elvárni, hogy napi több órát csak ezzel foglalkozzon, én meg NEMÉRTEK hozzá. Eddig 4000 ft. volt a könyvelésem, most 14 000. Hogy gondolták ezt? Ki volt az aki ezt kitalálta? Valaki válaszolja meg nekem. Azért, mert Piacozom, ne súlytsank büntetésekkel, mert ez a törvény énszerintem arra épült, hogy minnél több büntetést beszedjenek, mivel ez a törvény betarthatatlan. Nem beszélva egy két kisebbségi kereskedőről, akik még talán írni sem tudnak. Egyértelműen diszkriminálva vagyunk.Tönkre tesznek bennünket a multik így is, és most megkaptuk a végső csapást. Ekkora terhet vállalkozó már nem tud elviselni, amikor nagyobb az ADÓ, mint az egász éves forgalma, nem jövedelme! Forgalma. Visznek vagyont, házat, mindent. Nem csodálkoznék azon sem, ha egy két kollega öngyilkos lenne, mert a büntetés terheit már nem bírja. Már most van erre példa is.

[szedlacsek]

"Az iparűzési adót már az EU is eltöröltette velünk."

Sajnos nem töröltötte el. Épp ellenkezőleg: az Európai Bíróság egy, a mienkkel teljesen azonos olasz adó ügyében megerősítette az ilyen típusú adók létjogosultságát.

 

Egyébként a panaszoddal egyetértek. Ha ez számít valamit.... :(