Az apportként bevitt ingatlan eladása nem jelent tőkekivonást. El lehet határozni az ingatlan eladását és a társaság taggyűlése dönthet a törzstőke tőkekivonással történő leszállításáról. Ez két külön ügylet.
Számviteli levelek 169.számából idézek:
"A törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor.
A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint: a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke arányában - a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A "számításba kell venni" törvényi előírást nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy kötelező, ettől való eltérésre a Gt. nem ad lehetőséget, és így a tulajdonosok a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása során nem dönthetnek úgy, hogy a felhalmozott vagyon kiadását nem kérik.
A Gt. előírásaihoz kapcsolódik az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja, amelyekben egyértelműen kötelezettségként került megfogalmazásra a tőkekivonáshoz kapcsolódóan a tőketartalék, illetve az eredménytartalék kivonása is:
- a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét;
- az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét.
A kérdés szerint a társaság rendelkezik eredménytartalékkal, így nála nem kell tekintettel lenni a Gt. következő előírására: amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, a törzstőke tőkekivonással történő leszállítása esetén először a veszteség rendezése miatti törzstőke-leszállításról kell dönteni. A veszteség rendezése érdekében történt törzstőke-leszállítás után megmaradt törzstőkét lehet tőkekivonással leszállítani.
A Gt. és az Szt. hivatkozott előírásaiból az következik, amikor a kérdés szerinti kft. tulajdonosai a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításáról döntöttek, akkor az eredménytartaléknak a törzstőke leszállításával arányos kivonásáról is döntöttek.
A tőkeleszállítás bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezető igazolja a Gt. 162-163. §-ában foglalt szabályok betartását. A törzstőke leszállítása alapján a tagoknak kifizetést csak a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után szabad teljesíteni.
A törzstőke leszállításának a cégbírósági bejegyzése napjával a tulajdonosoknak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell előírni: a jegyzett tőke csökkenését a T 411 - K 4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 - K 4792, az eredménytartalék csökkenését a T 413 - K 4792 könyvelési tételekkel. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét nem pénzbeni eszközök átadásával rendezi, akkor a Számviteli Levelek 168. számában a 3521. kérdésre adott válaszban leírtakat kell figyelembe venni.
A törzstőke tőkekivonással történő leszállításának a társasági adó alapjára közvetlen kihatása nincsen, ha a tulajdonosoknak járó összeget pénzben fizetik ki. Ez esetben a kifizetést áfa sem terheli.
A magánszemély tulajdonosoknál viszont a törzstőke leszállításakor őket megillető összegeket (a 4792. számlán tulajdonosonként előírt összegeket) össze kell vetni üzletrészeik (törzsbetéteik) szerzési értékének a törzstőke leszállításával arányos részével, a kettő különbözete a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. Ezen jövedelmet 25 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határt el nem éri). A személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek kell megállapítania, a kifizetendő összegből levonnia, az Art. szerint bevallania és megfizetnie (T 4792 - K 462, 463-10).
Mivel a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tulajdonosokat megillető, a törzstőkén felüli vagyon arányos részét is magában foglaló összeg jellemzően magasabb, mint a bevont üzletrészek, illetve a törzstőke leszállításával arányosan csökkentett üzletrészek szerzési értéke, a különbözet után az előbbiek szerinti adófizetési kötelezettség biztosan belép."
Az ingatlan eladás EVA bevétel lesz a BT-nél 2.2 millió értékben. (amit megjelöltél) Ez az összeg eva alapot képez és 25% eva adó terheli.
