Adófórum

Adózási és számviteli információk

február 15-i bevallás, két bírság

Elektronikus bevallás

február 15-i bevallás, két bírság

HozzászólásSzerző: Eaglet » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Szeretném a tanácsotokat kérni. Az egyik békésmegyei szövetkezetnek a február 15-i 0703 bevallását az adóhatóság értesítését követően adtuk be. Bírságot szabtak ki 40.000.- Ft-ot. A napokban érkezett ugyanerre a február 15-i időszakra egy 130.000 Ft-os bírság, mivel a 0765-ös bevallást - ami áthuzodó követelést tartalmaz - 80 nap késéssel adtuk be ugyanennél a cégnél.  Valahol olvastam, de most nem találom, hogy nem igazán lehet ugyanarra az időpontra több bírságot kiszabni. Mit tanácsoltok, mert ennek a szövetkezetnek semmi pénze nincs, a szabálytalanság súlya nem ilyen mértékü. Azt irják 500 ezer forint is lehetne a bírság, tehát örüjünk. Budapesten ilyen eljárást én még nem tapasztaltam, Békésmegyében ez most már kezd általános lenni. Enyhitő körülmények kellenének. Köszönöm előre is !
Eaglet
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

február 15-i bevallás, két bírság

HozzászólásSzerző: mazsi5 » szer. aug. 06, 2008 8:02 pm

Szia!  Ezek szerint éves bevallásra kötelezettek voltatok ÁFA tekintetében?  Mert annak a beadási határideje febr. 15..   Két különmböző bevallás az, ami késedelmesen került benyújtásra, az egyik  az APEH értesítést követően, a másikat magatoktól pótoltátok ugyan, de 80 napos késedelemmel  Ha jól értem.  /Csak zárójelben jegyzem meg, valóban szerencsétek van - az én régiómban ettől keményebben szankcionálnak./  A második bírság minden bizonnyal azért magasabb, mert már a "második" bevallás ment késedelmesen..   Szerintem az, hogy két különböző bevallásnak a beadási határideje ugyanazon határnapra szól, attól ez még két külön bevallás, tehát nem ugyanazért bírságoltak kétszer...    Én úgy emlékszem, hogy talán vlmi olyasmi van, hogy ha mondjuk az a bevallás, amit késedelmesen adtatok le hibás is lenne, akkor nem lehetne ugyannara a bevallásra való tekintettel a hibásságért és a késedelemért is külön-külön bírságolni....  de meg kellene nézni..

Attól, hogy - gondolom beleírták a bírság határozatba, hogy méltányossági alapon csak 40 eFt, amiből az következne, hogy akkor már méltányosságot ne kérjen a páciens...-  szerintem nyugodtan lehet írni méltányossági kérelmet, melyben kéritek a kiszabott bírság mérséklését, nagyon jól megindokolva az elengedését...   Egy fellebbezésnek szerintem nem lenne értelme, mert annak nem lenne alapja...

Nem ismertek a körülmények ahhoz, hogy az enyhítő körülményeket  konkrétan le lehetne írni.  De ha korábban a társaságnak nem voltak bevallás elmaradásai, késedelmei,  a bevallások hibátlanul mentek, htáridőben, az adófizetési kötelezettségének is igyekezett eleget tenni a cég, valamint ha valami olyan helyzetet le tudnátok írni, amiből hihetően kitűnne a késedelem méltányolható oka, hogy az adott helyzetben igyekezett a cég úgy eljárni, ahogy az tőle elvárható volt  (hosszadalmas betegsége a bevallásall megbizottnak, a cég anyagi helyzetére való tekintettel nem tudtak helyettesítőről gondoskodni). A bevallást tudjuk akkor is be kell adni, ha az nullás, az önmagában a késedelmet nem menti, hogy átvihető ÁFA követelést nem vallottatok,  legfeljebb a sírámok között lehet megemlíteni, hogy a késedelemmel nem kívántátok csorbítani a költségvetést, s azt kellene még valahogy jól kidomborítani, hogy a cég nehéz anyagi helyzetben van, a bírság teher ellehetetlenítené a cég működését..  Üdv.

mazsi5
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:20 am

február 15-i bevallás, két bírság

HozzászólásSzerző: tothkornelia69 » szer. aug. 06, 2008 8:18 pm

Szia!

Ilyet még nem olvastam. Ha tízféle bevallást kellett volna beadnod, és ennek nem tettél eleget, akkor mind a tízet szankcionálhatja. Egyre magasabb összegú bírságot fognak megállapítani, ugyanis figyelembe veszik a mulasztásod gyakoriságát is.

Vidéken hozzá kell szokni, sokkal könnyebb elnyerni az APEH jutalmát.

az Art-ból:

Mulasztási bírság

172. § (1) A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),

c) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, bankszámlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,

d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,

e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti,

f) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik,

h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt,

i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,

j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

k) a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá,

m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti.

(2) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

a) a számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,

b) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(4) Ha a munkáltató, illetőleg a kifizető a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésről teljesítendő bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(7) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, bankszámlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása, továbbá a számviteli törvény szerinti pénzkezelési szabályok megsértése esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(9) Az ellenőrzés, az üzletlezárás, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés l) pontja alapján adózónak nem minősülő magánszemély is szankcionálható. Ha törvény az üzletlezárás alkalmazását kizárja vagy az adózó az üzletlezárás, illetőleg a tevékenység felfüggesztésének foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, vagy tevékenységét a felfüggesztés ellenére folytatja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárás, tevékenységfelfüggesztés határozatban meghatározott napjai számának, illetve a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.

(10) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

(11) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.

(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(13) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

(14) Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.

(15) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e §-ban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összesített nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(17) Az adózó a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó, e törvény 36/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének megsértése esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(18) A mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

 

Meg lehet próbálni egy kérelmet, melyben a cég "sanyarú" helyzetére tekintettel kéritek a bírság eltörlését, vagy mérséklését, habár mostanában erre elég kevés a remény.

Üdv:Nelly

tothkornelia69
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:15 am


Vissza: Elektronikus bevallás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 6 vendég