0708-as bevallás végkielégítés

[mcsilla692]

Sziasztok!

Nem tudom bevallani a 0708-ason a végkielégítést. A Munkavállaló munkaviszonya 07.23.-án szünt meg közös megegyezéssel. A közös megegyezés tartalmazta, hogy megkapja a végkielégítést, mintha mtatói rendes felmondással ment volna el, de a kifizetés nem egy összegben hanem két részletben lesz. (két hónap) A 0708-as bevalláson csak évek közti megosztást lehet választani a végkielégítés sorában. Ez nem évek közti megosztás, de ha azt jelölöm, kéri a kilépés dátumát ami pedig nem lehet régebbi, mint a tárgyhó. Tud valaki segíteni?

Köszi

[garbo50]

Szia!

Egy kis pontosítást: - a munkaviszony megszűnésével a felmondási idő hogyan lett megállapítva. A mtv úgy fogalmaz, hogy a dolgozó utolsó munkában töltött napján ( új szabály szerint van pár nap engedmény) a járandóságát ki kell fizetni. Ezért nem értem a két részletben történő kifizetést, A kifizetéssel egyidejüleg a munkáltató köteles kiadni mindenféle iratot, többek között a Adatközlést a jövedelemről évközi  munka hely változás esetén. Ezen a végkielégítés hogyan szerepel?  Azoknak a tételeknek kell szerepelnie itt is mint a 0708-ason.

- Hány havi a végkielégítés- törvényben előírt mértékű -e ? ( A két hónap erre vonatkozik)

Légyszíves ezekre  választ adni, hátha akkor könnyebben ltudunk válaszolni.

Üdv. 

 

[madora100]

Csilla!

A két részletben történő kifizetést én sem értem. Ha leszámolt a dolgozó, akkor meg kellett kapnia a járandóságát. Leszámolás utáni időszakra nem lehet részére jövedelmet kifizetni csak úgy, ha az előző időszakban helytelenül történt meg a kifizetés. A helytelen kifizetést pedig önellenőrzéssel lehet helyesbíteni.

[melcsi62]

Sziastok!

nem vagyok munkaügyi jogász, de ez a végkielégítésnek nevezett juttatás, amit olyan közös megegyezéses munkaviszony megszűnésekor fizet a cég, " mintha rendes felmondással mondott volna fel" a cég - hát ez bizony nem az a végkielégítés, amit az adóbevallásban végkielégítésként kellene feltüntetni, továbbá, amivel megtehető, hogy ne vonjanak belőle eü. bizt.járulékot (mert ugye a végkielégítésből nem szabad eü.bizt.járulékot vonni).

A bevallásban a végkielégítés soron (387) elnevezése: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott  és az állami végkielégítés. EZ PEDIG NEM AZ!

Idézet a kitöltési útmutatóból: Ha a munkáltató nem a törvényben meghatározott végkielégítést fizet ki, illetve a törvényben meghatározott mértéken felül a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetve a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél kell szerepeltetni" (385.sor)

A bevallásban a ki nem fizetett juttatást nem lehet szerepeltetni, járulékok tekintetében pedig a tárgyidőszakban teljesült kifizetéseket esetleg meg kell bontani tárgyidőszaki és tárgyidőszakon kívüli járulék alapra,stb.külön-külön bevallási lap. 

Én sem tudom, hogy most két hónapon belül két részleben fogja megkapni a pénzt, vagy két havi végkielégítési összegnek megfelelő juttatást kap (ami nem törvényes végkielégítés!). Az Mtv. azonkívül, hogy azt mondja, hogy a dolgozóval az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, s illetményét, járandóságát ki kell fizetni, arról is rendelkezik, hogy kinek jár végkielégítés, igaz azt is írja, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10-ig ki kell fizetni, s mgis vannak akik már 3 hónapja nem kaptak fizetést. Ez egy dolog.

Attól viszont óvnálak, hogy ezt a juttatást (rendes felmondás, végkielégítésra való jogosultság, stb.hiányában) végkielégítésként számfejts, vagy vallj be. Mert ebből még adó hiányod is lehet. A törvényes végkielégítésből nem lehet 7% eü-t vonni, ebből a pénzből pedig vélhetően kellene, vagy kellett volna.

A munkaviszony megszűnésnek is írásos formájának kell lenni, s ki kell, hogy derüljön belőle a megszűnés módja, s ha rendes felmondás akkor feltétlenül az oka is. Semmi nem tiltja, hogy egy közös megegyezésnél abban állapodjanak meg a felek, hogy a munkavállaló a leszámolási bérén kívül kap valamilyen juttatást. DE ez a megállapodásos díj, nem törvényben meghatározott végkielégítés. 

[madora100]

Melcsi!

Helytelen az idézeted. "A bevallásban a végkielégítés soron (387) elnevezése: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott állami végkielégítés" Ez ilyen formában nem igaz. A helyes meghatározás: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott és az állami végkielégítés". Tehát normál esetben a végkielégítést (nem csak az állami végkielégítés)" a 387.sorban kell bevallani. A kérdésfeltevő témája  -mint azt az előző hozzászólásomban is már felvetettem- nem a klasszikus értelemben vett törvényben meghatározott végkielégítés.

[melcsi62]

Kedves Madora!

Köszi a pontosítást kifelejtettem " és az" szavakat, ettől a lényege ugyanaz.  Ha a törvényes végkielégítést érted klasszikus értelemben vettnek, akkor ez a végkielégítés nem klasszikus, de nem is a törvényben meghatározott végkielégítés, s nem állami végkielégítés. Tehát fenn tartom a véleményem, hogy az ilyen "nem klasszikus végkielégítést" a 385-ös soron kell bevallani. S, hogy másokat ne tévesszek meg a szerkesztéssel helyesbítem a 387-es sor elnevezését , s végképp nem gondoltam az állami végkielégítésre. 

[madora100]

Egyetértünk és egyre gondoltunk. Miután Csilla esetében közös megegyezéssel történt a munkaviszony megszüntetése, nem beszélhetünk végkielégítésről. Végkielégítés jogcím akkor lenne, ha a munkáltató mondta volna fel a munkaviszonyt és a törvényben meghatározott térítés járna a dolgozónak. Így esetében a végkielégítés összegével megegyező kifizetett összeget prémiumként, jutalomként vagy egyéb jövedelemként kell a dolgozó részére számfejteni és ennek megfelelően kell az adóterheket megállapítani. A kiadott jövedelemigazoláson a kifizetett végkielégítés összegével megegyező összeget szerepeltetni kellett, de nem a végkielégítés sorában.

[melcsi62]

Bocs,hogy most meg vitatkozom.Abban a megállapodásba ha beleírták a közösmegegyezésnél, hogy a munkavállaló kap x Ft végkielégitést (az más kérdés, hogy ezt általában nem így szokták megoldani) , akkor azt a kitöltési útmutató értelmezésében nem lehet jutalomként, vagy prémiumként számfejteni, mert az bérnek minősülne, aminek pl. az "alkalmazotti" adókedvezménynél lehet jelentősége, s a papír nem erről szól. Vannak olyan munkaszerződések, ahol kikötik, hogy a törvényes végkielégítésen felül 4-5 hónap végkielégítés illeti meg, ha..... , Van olyan is, ahol fix összeget írnak be. S ha ezt a dolgozót leszámoltatják a törvényes időre járó végkielégítését az adó és járulék.törvény értelmében is végkielégítésként számfejtik és vallják be, az efeletti pénzt pedig, mint ahogyan a kitöltési útmutató is írja, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, ami viszont nem minősül bérjövedelemnek.

 

[madora100]

Melcsi!   Én arra szerettem volna rávilágítani, hogy a közös megegyezéssel történő  munkaviszony megszűnésénél nem értelmezhető a végkielégítés fogalma. Adtak a dolgozónak a leszámoláskor egy összeget, ami egészen biztosan nem kezelhető végkielégítésnek. Sem a törvényben meghatározott mértékig, sem pedig az e feletti értékkel meghatározott. Ha pedig nem kezelhető végkielégítésnek, akkor a törvényben meghatározottak feletti elszámolásra vonatkozó szabályokat sem lehet rá alkalmazni. Pedig valahogyan le kell kezelni a jövedelmet. Abban igazad van, nem kezelhető bérjövedelemként, s a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek közé kívánkozik, mint egy béren kívüli adott juttatás.

[melcsi62]

Madora100! Igazándiból nem akarok a szavakon lovagolni: maradjunk annyiban hogy ez amit ők leírtak ez egy nem törvényben meghatározott végkielégítés, amit a más nem önnálló tev.jövedelmeként kell bevallani.

De nem is ezért írtam igazán, hanem azért mert nem gondoltam, hogy más is van, aki még hajnal 2 után ilyenekkel foglalkozik.

 Üdv.