adószámos magánszemély szja

[stamasi]

Sziasztok!

Ági!

Ha valóban csak egy napot dolgozott,  biztosítottá vált, ahogy Éva írja, ugyanis a 18.000 Ft-tal jóval meghaladta a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, melyet naptári napokra kell figyelembe venni.

Ezáltal járulékokat kell utána fizetni. 29%, 8,5%, 4%, tételes eho-t nem kell befizetni, mert a 100 Ft-ot nem éri el.

Üdv.: Szilvi

[lederer]

Sziasztok!

Nagyon köszönöm a válaszokat. Tehát világos lett, hogy nemcsak a 30%-ot, de a napi részt is figyelni kell. Sőt az is, hogy végül is a számlás-adószámos ugyanolyan, mintha megbízásos lenne, csak nem számfejtem a bérbe. Mégegyszer köszi és szép hétvégét. :))) 

[bookmaker]

Kedves lederer!

Sajnos a fentebb elfogadott válaszok nem egészen jók, mert elsősorban nem az számít, hogy elérte-e 19650 Ft-ot, hanem , hogy létre jött-e valamilyen jogviszony.

 Vagyis ha egy egyszeri kifizetés  jogviszony nélkül ,akkor  csak 11% EHo játszik (akkor is ha 100eFt-ról vagy milliókról van szó)  és nem kell leTéBézni.

[lederer]

Szia bookmaker!

Más helyről is megkérdeztem és ott is ezeket a válaszokat kaptam (lásd a szöveg alatt). Vagyis azt, hogy a kifizetés tb köteles. 

?????????????????????????????????????????? 

II.Az adószámmal rendelkező magánszemélyek társadalombiztosítási jogállását az általános szabályok szerint kell megállapítani attól függetlenül, hogy ők számlát adnak szolgáltatásaikról. A Tbj. törvény 4.§ k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemként kell számításba venni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre a biztosítás akkor terjed ki, amennyiben e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át (jelenleg 19.650 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.Az Önök esetében tehát a személyi jövedelemadó előlegének megállapításakor figyelembe vett összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításakor is irányadónak tekinteni, azaz a költséghányaddal csökkentett bevétel minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Amennyiben a fentiek alapján a biztosítási kötelezettség fennáll, a foglalkoztatónak 29% társadalombiztosítási járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie (ez utóbbit csak akkor, ha az óraadó magánszemélynek nincs egyidejűleg olyan egyéb jogviszonya, amelyben megfizetik utána).A biztosított 8,5% nyugdíjjárulékot fizet a járulékfizetési felső határig (illetve 0,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), valamint 4+3%-os egészségbiztosítási járulékot is (a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól akkor mentesül, ha egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonyban is áll).Amennyiben a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30%-os határt - nem jön létre biztosítási jogviszony -, a kifizetőt 11%-os egészségügyi hozzájárulás terheli.

[validitas]

Sziasztok!

Az adószámos magánszeméllyel kapcsolatos részletes tudnivalók olvashatók az apeh honlapján:

http://www.apeh.hu/adoinfo/inf2007/k01.html

Egyébként a többiek jól írták le, ha eléri a min.bér 30%-át az SZJA-alap, akkor járulékot kell vonni belőle, meg a kifizetőnek is kell fizetnie utána.

 

http://www.apeh.hu/adoinfo/inf2007/k19.html?pagenum=2

 

Egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai

2007/19.

<>2007.03.30. 

Meg kell említeni azon személyek körét, akik adószámmal rendelkeznek, és díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, például vállalkozási jellegű jogviszonyban vagy megbízás alapján tevékenykednek. Ezen személyek sem minősülnek egyéni vállalkozónak, de a biztosítás kiterjed rájuk, amennyiben az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

<> Üdv: Böbe

 

 

[bookmaker]

én nem az adószámos magánszemély tevékenységére gondoltam, hanem általános értelemben beszéltem.

példák hirtelen:

Guiness rekordért kapott pénz,  feltalálói díj, kutyaszépségversenyen nyert pénz, nyílvános sportverseny egyszeri díja, tippjáték vagy pókerverseny nyeremény (amik nem tartoznak a Sztv alá) vagy például segítettem a szomszédnak a tűzoltásban és kifizetne 100ezret , megtervezem a másik szomszéd gázbekötését,  behordom a szenet és a rőzsét milliomos anyókának, stb.

vagyis minden hasonló kifizetés ami bárminemű szerződés és jogviszony nélkül jön létre, akkor az összeghatár nélkül 11%ehos.

 Vagyis ha nem szükséges számlát adni, akkor a magánszemélynek felesleges adószámot kérnie, mert akkor ráfoghatják, hogy rendszeres munkára irányuló jogviszonya van és TB-zhet orrvérzésig.