2. Az adóalanyiság megszűnése a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében
Az eva adóalanyoknak a megszűnő bevallást 30 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében az adóalanyiság megszűnését követő 150 napon belül kell beadni. Beszámolókészítés nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak (közkereseti társaságnak és betéti társaságnak) tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget kell készíteni.
A kiegészítő mellékletben az eva tv. szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.
Társasági adó tekintetében az eva adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.
Elszámoltnak kell tekinteni az evás adóéveknél adóévenként 20–20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél.
Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (például a bevételi nyilvántartást választó betéti társaság) megszűnése esetén, az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli, ha a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé. Ezek a bevételek - az említett társaságok megszűnése esetén - eva kötelesek.
3. Visszatérés az evából az áfára
Amennyiben az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában:
Az evás időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfa-ra való áttérést követően sem alapozhat áfa levonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy az eva alanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb levonható áfa-t számoljon el, mint áfa szerinti tevékenységet kezdő az áfa törvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, még akkor sem, ha korábbi ráfordítását utóbb gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolja el.
Kedvező ugyanakkor, hogy az áfa-ra való áttérést követően semmilyen
jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek minősül, vagyis amely után már eva kötelezettség keletkezett.
Visszatérés az EVA-ból a normál adózásba
A SZÁMVITEL HATÁLYA ALÁ VISSZETÉRŐ TÁRSASÁG ESETÉBEN:
- nem beruházási célra vásárolt, kiegyenlített készlet és a saját termelésű készlet értéke,
- a céltartaléknak EVA-s időszak előtti utolsó mérlegben kimutatott céltartalékot meghaladó összege
Az EVA-s időszak előtt és alatt beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében, kizárólag a beszerzési számla birtokában az értékcsökkenési leírás elszámolása tovább folytatható oly módon, hogy minden egyes EVA-ban töltött adóévre az értékcsökkenést már elszámoltnak kell tekinteni.
Az EVA-s időszak előtt keletkezett továbbvihető elhatárolt veszteségből minden EVA-ban töltött adóévben 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Remélem segítettem. Üdv: P.Zsuzsa