EVA-s Bt. kieg. tev. nyugdijas tul. váltás

[herkulesminusz]

Sziasztok!

Kicsit összetettebb kérdésem lenne felétek - ahány könyvelőt (beleértve a sajátunkat) kérdeztem eddig majdhogynem mind mást mondott.

Szóval, szüleim mindketten nyugdijasok, van egy EVA-s cégük egyikük a beltag, másikuk kültag, 50-50%-al. 2008-ban és 2009-ben is volt kb. 1-2mFt bevétel. (mind EVÁ-s, ami után meg lett fizetve az aktuális EVA és IPA). Mindketten 2009 jan.1 óta nyugdijasok, azelőtt volt 36 órát meghaladót munkahelyük. Gyakorlatilag a beltag nem dolgozik, sose dolgozott, csak a kültag, az is csak 2008 IV. negyedévében (munka mellett), valamint 2009 II-III. negyedévében, munkája után külön dijazást nem vett fel.

Helyesen jártak-e el, ha: a 2008-as évben, a meglevő munkaviszonyra való tekintettel járulékot senki után nem fizettek, csak az EVA-t és az IPA-t. A 2009-es évben pedig a munkát végző kültag után a II-III negyedévekre a havi 6450Ft-ot (EHO||ESZJ). Számlát is természetesen csak ezekben a negyedévekben adtak ki.

A 2008-2009-es évekre leEVA-zott osztalékot most 2010 elején a taggyűlést követően - az ottani határozatok alapján vették ki. Azóta, vagyis 2009 szeptembere óta se számlát nem adtak ki, se nem dolgozott senki, se járulékot nem fizettek.

 Volt olyan könyvelő, aki azt mondta az egész nem jó, mert idéntől uj szabályként csak annyi (EVA-s) osztalékot lehet kivenni, amennyi fizetést felvesznek, vagyis ahhoz, hogy kivehessen pl. 2mFt leEVA-zott osztalékot ugyanannyi fizetést ki kell fizetni, ami ugye ebben az esetben - amellett, hogy iszonyat sok plusz adoval jár - nem is lehetséges, mivel ha a nyugdijas fizetést vesz fel, akkor 850e ft után ugrik a nyugdija is.  Ráadásul ez az osztalék, amit most vettek ki 2008-2009-ben keletkezett, idén egy fillért nem kerestek - és nem is fognak, mivel annyira összevissza mondott mindenki mindenfélét, hogy úgy döntöttek inkább befejezik az egészet és pipázgatnak.:-) Kérdésem az lenne, hogy mi itt az igazság mind osztalék, mind járulék ügyében? Jól jártunk el, vagy nem?

Erre való tekintettel egyik barátom átvenné a Bt. beltagjának 50%-át, igy nem veszik el az EVA tagság. Neki szintén van 36 órát meghaladó munkahelye. Másik kérdés, hogy őneki, ha a munkahelye mellett még az EVÁ-s cégével is termel kell-e itt is fizetést osztania magának annyit (vagy akármennyit), amennyi EVÁ-s osztalékoz ki szándékozik venni osztalékfizetéskor. Vagy ez az egész hülyeség, és elég ha csak EVA-t és IPA-t fizet? És mivel a másik 50% nálunk marad az osztalék ilyenkor hogy alakul?

 

Válaszotokat előre is köszönöm...

[validitas]

Szia!

A 2008-2009. évek osztalékával minden rendben van, kivehették gond nélkül, ahogyan írod. 

A személyesen közreműködő kültag kérdése: ha díjazást nem kap, akkor a tételes EHO-t és eü.szolg.járulékot kellett fizetni a tényleges közreműködés időtartamára. Az a kérdés, hogy milyen iratokkal bizonyatható, hogy a személyes közreműködés csak azokra az intervallumokra állt fenn, van-e erről valamilyen irat (megbízás, tagok gyűlésének határozata,  megállapodás), illetve mit ír erről a társasági szerződés. 

Az, hogy mikor volt számlakibocsátás, nem elegendő. 

2010-ben érvénybe lépett a "tevékenységre jellemző kereset" fogalma. A lényege, hogy legalább a tevékenységre jellemző keresetet (TJK röviden) ki kell fizetni. Bár nyugdíjas esetében nem tudom. Őszintén szólva akkora marhaságnak, illetve annyira alkotmányellenesnek tartom, hogy ezzel nem foglalkoztam egyáltalán. Remélem, az alkotmánybíróság eltörli - mindenesetre be van adva, de még nem döntöttek, tehát elvileg hatályos. Szerintem várjatok még.

Üdv: Böbe

[herkulesminusz]

Hát az időintervallumokra vonatkozóan igazából az egész cégnek 2 munkája volt, egy 2008-ban egy 2009-ben. Mindkettő szerződéses, tehát a szerződés tartalmazza a szerződéskötés időpontját, és a munka leadási határidejét. Ezeket a hónapokat bőven lefedik a járulékfizetéssel érintett honapok. Nem is volt más számla szerintem. Persze hogy ebbe esetleg egy apehos még mit tudna belemagyarázni...?

 Igen, a megkérdezett könyvelő is erre gondolt. Ezt még értem is olyan esetben, ha mondjuk vki főállású Bt. beltag, és munkát végez a cégében (bár ez a visszamenőlegesség, hogy az előző években megtermelt, de idén év elején kifizetésre került osztalékra is vonatkozna, ez igy is butaságnak tűnik). Az viszont hogy vki. nyugdijas, vagy van másik munkahelye, vagyis van kvázi meglevő jogviszonya, és még emellett is ki kellene fizetnie a TJK-t??? Nyugdijas kapásból ezt nem is tehetné, mer akkor ugrik a nyugdij. Másodállású embernek pedig szintén furának tűnne, hogy a lehető legkedvezőtlenebb adózásra kényszeritik (mert ugye igy az EVÁ-s bevétele igencsak csökken, ha még vagonnyi járulékot is bevasalnak rajta, plusz igy már az SZJA is már az egekben, inkább akkor az is pipázgat...)

[melcsi62]

Szia!  Amikor az EVÁ-s Bt-ben a munkaviszony melletti társasvállalkozó, vagy a kieg.tev.társasvállalkozó díjazás nélkül működik személyesen közre (társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva) akkor a munkaviszony melletti társ.váll-val kapcsolatban egyáltalán nincs és nem volt TB járulékfizetési kötelezettség, a kiegtev.társ.-val kapcsolatban pedig volt havonta a tételes eho és az adott évben érvényes eü.szolg.járulék 2009.dec.31-ig, 2010. január 01-től csak az eü.szolg.járulék.

A kieg.tev.társ.val kapcsolatosan az eü.szolg.járulékot, illetve 2009.dec.31-ig vonatkozóan a tételes eho-t a társasági szerződés, vagy tagok megállapodásában rögzítettek szerint (mikortól köteles tagi személyes közreműködésre -- esetleg meddig, díjazásért, vagy díjazás nélkül) mindaddig fizetni kellett, kell amig a tagi személyes közreműködési kötelezettség fennáll..

2010-ben a TJK az EVÁ-s cégre, akkor sem vonatkozna a TJK és esetleges osztalék összefüggés vizsgálattal a díjkiegészítés intézménye, vagy akár az EHO tv. 3.§.(4) bek-e.. ha lenne olyan társasvállalkozó a Bt-ben, akinek van tényleges tagi közreműködői díja is, vagy van kötelező minimum járulékfizetés vele kapcsolatban.. mivel ezek a kitételek az EVÁ-sra nem vonatkoznak.

Az EVÁ-s Bt-tek feltételezésem szerint bevételi nyilvántartást vezető Bt... az ilyen EVA alanynál pedig nem játszik a számviteli tv. szerinti osztalék jóváhagyás, azon kívül, hogy abevételis  EVÁ-snál az EVA időszakban keletkező szabad pénzeszköz kifizetése a tagoknak, nem lejelentendő és nem bevallandó jövedelme...

ha az osztalék, vagy éppen jóváhagyható lett volna, de nem lett felosztva adózott eredmény és a társasvállalkozó TJK közötti kapcsolat a nem bevételi nyilvántartásos EVÁ-snál sem játszik.

EHO-tv-ből: a lehetett volna, de nem lett felosztva osztalékkal kapcsolatban:

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.  ----- tehát egyértelmű, hogy az EVÁ-sra nem vonatkozik, akár milyen a könyvvezetése.

SZJA tv-ből: a közreműködői díjkiegészítés intézményével kapcsolatban:

25.§. (5) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nem részesül személyes közreműködői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel az említett társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből az a rész, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés). A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély esetében ezt a rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell alkalmazni, amelynél a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb. ---- tehát az EVA adóalanynál nem játszik.

Üdv.

 

 

[herkulesminusz]

Sajnos a Bt. nem bevételi nyilvántartásos (ez annak idején el lett rontva, nem tudtuk mi az, a könyvelőnek se volt még EVA-s cége, igy ő se tudta, a kettős könyvelés lett beikszelve, és állitolag azt már nem is lehet megváltoztatni...), éppen ezért kellett megvárni az osztalékfizetéssel az évzáro taggyűlést, ráadásul még az évközi osztalékelőleg sem szerepel a társasági szerződésben. Esetleg helyesen teszik, ha irnak egy tagok megállapodását, amiben lefektetik, hogy a kültag végez munkát a meglevő szerződés szerint, és időtartamra.

De ha jol olvasom ki a szavaidból ez nem oszt és nem is szoroz, te is azt mondod, hogy lényegileg helyesen jártunk el eddig is, a felhalmozott osztalékot igy szabályosan osztották ki a taggyűlési határozat alapján, fizetést saját maguknak nem kell(ett) utalni, és járulékot is csak a személyes közreműködés után, a nyugdijas hónapokra kellett fizetni 2009-ig 6450-et, 2010-től 4950-et havonta (ez nekünk már nem kellett, tekintve, hogy a Bt. munka és számla nélkül pihen). Sőt, a srác, aki átveszi esetleg a Bt. 50%-át és másodállásban tevékenykedik vele a 30% EVA-n és esetleg az IPA-n kivül fizetést nem kell osztania saját magának...?

[validitas]

Arra figyeljetek, hogy - függetlenül a számlázástól, szerződéstől, bevételtől - legyen rögzítve, hogy mettől meddig volt személyes közreműködés. Ugyanis esetleges ellenőrzésnél (lehet, hogy 100 év múlva se lesz, de jobb az óvatosság) az APEH-ot nem érdekli, hogy mikor volt bevétel. 

Ha bármilyen iratban - pl. társasági szerződésben - azt találja, hogy xy személyes közreműködésre kötelezett, akkor hiányolni fogják az eü.hozzájárulást, eü.szolg.járulékot. Legyen róla papír, hogy xy tag ettől eddig, yz tag meg egyáltalán nem közreműködik.

A srácnak nem kell magának fizetést osztania, majd osztalékot kap ő is. Ha a főállása a heti 36 órát eléri, akkor nem kell járulékot fizetnie. Ezt a munkahelyével igazoltatnia kell - a 36 órát meghaladó mv-t.

50%-nál nagyobb részt ne vegyen meg, mert az az eva státusz megszűnésével jár. Majd köv. évben megveheti a másik 50%-ot is.

 

[melcsi62]

Sziasztok!  Arra valóban figyeljetek, ahogy Böbe az első hozzászólásában is írta, hogy a személyes közreműködési kötelezettség az nem azt jelenti, hogy mikor volt olyan bevételt keletkeztető munka, amit valakinek dolgoznia kellett..  Attól, hogy 2010-ben nem keletkezett EVA bevétel, a személyes közreműködési kötelezettsége a nyugdíjas tag(ok)nak még fennállhat..

ha társasági szerződés rendelkezett a tagi személyes közreműködésről, akkor az csak akkor szűnik meg, ha a társasági szerződést módosítják.. tehát legyél figyelemmel a Tbj. tv. és vérehajt. rendelkezésére, még akkor is, ha egyébként a kieg.tev.társasvállalkozó nem úgy biztosított, mint a nem kieg.tev-ű.:

(2) A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.

 

----------Az eddigi álláspontok alapján egy Bt-nél a tagi személyes közreműködést nem kötelező társasági szerződésben szabályozni, mint egy KFT-nél, ahol a GT kifejezetten rendelkezik erről, hanem ez lehetséges tagok megállapodásában is...   De azért a a tagok megállapodását nem szokták 2 havonta változtatgatni..nem szoktak lépten nyomon tagok gyűlését tartani, persze nem kizárt...  Tehát gondoskodni kell arról, hogy arról a közreműködési kötelezettségről megállapítható legyen, hogy mikortól-meddig állt fenn, akár díjazás nélkül, akár díjazás ellenében.

Mivel ezek szerint Sztv. hatálya alá tartozó EVÁ-s Bt-ről van szó, az osztalék valóban jelentkezik könyvelésileg is, de ez a bizonyos közreműködői-díjkiegészítés, eho ...  a TJK-val kapcsolatban nála sem játszik.

Üdv. 

[herkulesminusz]

Köszi a válaszokat, némiképp megnyugodtam, hogy nem hülyeség, amiket eddig mondtam otthon ilyen-olyan forrásból, és lényegileg minden rendben van/volt az eljárásunkkal. Ami akkor ezek szerint még teendő egy tagi megállapodást összedobni, amiben lefektetjük, hogy a tényleges munkát a kültag végezte a meghatározott szerződések szerint a meghatározott időtartamokon, amiért dijazást nem vett fel, csupán a %-a arányában részesölt az EVA-s osztalékból...

[herkulesminusz]

Most került a kezembe a társasági szerződés, és olvasom a személyes közreműködés módja cimű fejezetet:

"A társaság tagjai megállapodnak abban, hogy a beltag személyes közreműködése keretében ellátják a társaság üzletvezetését és képviseletét. A társaság tevékenységében a kültag is jogosult személyes közreműködésre oly módon..." - Na, most akkor ez azt jelenti, hogy a beltag KÖTELEZETT a személyes közreműködésre, vagyis mindenképp fizetni kellett volna utána járulékot? Vagy hogy kell ezt értelmezni? És ha kellett volna (de nem fizettünk), akkor ezt hogy lehet korrigálni? És ha ténylegesen csak a kültag dolgozott, akkor a beltag és a költag után is kell fizetni?

"A személyes közreműködésért mind a beltagot, mind a kültagot dijazás illeti meg... A tagok gyűlése dönthet úgy is, hogy a tagok személyes közreműködésükért nem vesznek fel dijazást, annak honorálása a nyereség felosztásakor realizálódik." - Ez a rész gondolom igy rendben van, mert engedélyezi, hogy ne KELLJEN fizetést adni!?

[validitas]

Nem tudom, mikor készült ez a társasági szerződés, mert a gazd.társaságokról szóló törvény szerint a társaság üzletvezetése és képviselete NEM MINŐSÜL SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSNEK!

A gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvény 22.§:

(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.

91.§
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés

A törvény egyértelműen megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különböző jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő munkavégzés. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem, hiszen általános részi szabály alapján a vezető tisztség ellátására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A törvény szerint tehát személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.

A társasági szerződést tehát igen sürgősen újra kellene "alkotni", mert így ellentétes a törvénnyel! Ahogy néztem, a korábbi Gt. szerint is.

Maga a megfogalmazás is értelmetlen: a tagok a beltag közreműködése keretében ellátják...

Miután a törvény kimondja, hogy az ügyvezetés nem személyes közreműködés, ezért nem kell fizetni, de ajánlatos lenne "fellelni " olyan megállapodást, ami rögzíti,hogy ki hogyan közreműködik a Bt-ben.

Az, hogy nincs díjazás, rendben van.