EVA kft alkalmazottak utáni járulékminimum 2010

[terrible1]

Sziasztok!

Most lett EVAs a kft-m, amelyben ketten vagyunk alkalmazottak. A havi bevétel meghaladja a minimálbér kétszeresét fejenként. Nem tudom, hogy a következő 3 járulékfizetési lehetőség közül melyiket kell/lehet/érdemes választani:

1. minimálbér kétszerese (147ezer Ft) után

2. tevékenységre jellemző átlagkereset alapján idén januártől (mikor lesz ennek megfelelő pontos szabályozása, vagy lesz-e, hogy tevékenységenként ez mennyi? Büntethető, ha rosszul számolom ki?)

3. minimálbér után, a  legalább középfokú végzettséggel rendelkezőknek 89 500,-Ft/ fő (könyvelőnk szerint lehet így is. TÉNYLEG?)

Előre is köszönöm a válaszokat!

 

[ticus]

Szia!

Alkalmazottaknál nem kell a tevékenységre jellemző keresetet figyelni. Tényleg lehet a 3.variációt alkalmazni.

[szedlacsek]

Én is a 3. voksolok.

Ennek egy hátránya van: betegség estén alacsony táppénz, később pedig alacsonyabb nyugdíj. Ezt is mérlegeljétek.

[gyorkosolga]

Szia!

Az alkalmazottakra a következők vonatkoznak:

1997. évi LXXX. törvénya társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérőlA biztosítottak

5. § (1) E törvény alapján biztosította) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt,

A társadalombiztosítási járulék

20. § (1) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a

társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

(3) Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.  

Tehát legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat ha a jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét. Itt viszont figyelni kell a garantált minimálbérre, azaz a képzettségre. Ha a megfelelő képzettség megvan akkor minimum 89.500,-Ft után kell fizetni. 

Üdv. Olga

[szedlacsek]

Olga! Nem a képzettség számít, hanem a betöltött munkakör képzettségi igénye. Egyetemi diplomával is lehetsz takarító, ahol elég ha a minimálbért fizetik neked, de 8 általánossal is lehetszpl. bolti eladó, ami viszont OKJ-s, tehát középfokú munkakör, azaz ott jár a garantált bérminimum.

[melcsi62]

Szia Terrible!  Azt írod, hogy a Kft-ben ketten vagytok alkalmazottak..  az alkalmazott szót akkor szokás használni, ha nem társasvállalkozói jogviszonyról ,azaz nem személyesen közreműködő tagokról van szó, hanem munkaviszonyban állásról..

A munkaviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik a TJK,  Ha a munkaviszonyos bér kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, akkor a járulékalap a munkáltató döntése alapján vagy a min.bér.kétszerese, vagy az attól kevesebb tényleges bér..  ha a tényleges bér több a min.bér kétszeresétől, akkor meg nyilván a tényleges bér..  A munkaviszonyban állónál a garantált bérminimum nem a járulékozás szempontjából van meghatározva, hanem a Munkatörvénykönyv szerinti minimális munkabér vonatkozásában a szakképzettséget igénylő munkaköröknél.

Ha pedig társasvállalkozói jogviszonyról van szó.. akkor a tb. járulékalap.... minimum a TJK, legminimálisabban a minimálbér .  Ha a saját személyes közreműködésetek tevékenységre jellemző kereset célszerű összegét kérdezed.... meg a TJK megállapítás szankcióját... hát abban nem tudok ténylegesen, minden szempontból támadhatatlan segítségedre lenni... (legfeljebb annyira, hogyha erről van szó, akkor állapítsatok meg magatoknak azért a minimálbérnél magasabb,de normálisan kibírható összeget járulékalapnak (jusson is maradjon is) , amire azt mondjátok, hogy az a TJK.. aztán bizonyítsák be az ellenkezőjét..) Üdv.