Szia! Beteszem, hogy lássuk miről beszélünk:
Tbj.
27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.
-- Tehát az EVÁ-s cég társasvállalkozója esetére is vonatkozik a de havi átlagban legalább a TJK... és legminimálisabban a minimálbér.. utáni járulékozás.
A Nem EVÁ-soknál erre, ha úgy tetszik vegyük szankciónak, hogy náluk bizony (és náluk azon társasvállakozók vonatkozásában is, akik nem "főfogl. tagok") oda rakták az un. díj-kiegészítés intézményét.. hogy majd az osztaléknál, vagy a cég nyeresége esetén majd így, meg úgy.. meg a díjkiegészítés után 27% százalékos eho..
Ez a díjkiegészítés intézménye viszont nem vonatkozik az EVA adóalanyokra....
A bevételi nyilvántartásos EVÁ-s cég magánszemély tagjainál nincs 25% SZJA-s osztalék, tehát nincs osztalék utáni 14% százalékos eho-sem. Mivel nem vonatkozik az EVA adózóra az un. díjkiegészítés, vagy kivét-kiegészítés (az ev-nél) .. így nem vonatkozik a díj-, kivét-kiegészítés után fizetendő 27% százalékos eho sem.
Egy idézet az "osztalékkal kapcsolatban" (ha nem kell nyilvántartást vezetni arról /adózás, könyvvezetés vonatkozásában..) , hogy melyik tagnak mennyi volt az "osztaléka", akkor amúgy sem lenne mihez képest minősíteni azt, hogy a tagok közül a személyesen közreműködő tag vonatkozásában mi újság van a rá jutó "osztalék" és a TJK vizsgálatánál..
2004/63. Adózási kérdés
eva hatálya alá bejelentkezett, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság tagjai által felvett jövedelem minősítése
[Eva tv. 18. § (5) bekezdés]
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság eva alanyra a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott - többek között - az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak [Eva tv. 22. § (1) bek.]. E rendelkezés alapján megállapítható, hogy a bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaságot, betéti társaságot az adózott eredményéből fizetett összeggel (az osztalékkal) összefüggésben semmilyen társasági jogi, cégjogi kötelezettség nem terheli. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény nem az osztalékot, hanem az eva alany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt nevesíti a személyi jövedelemadó alól mentesített tételként, azaz az osztalék (és a vállalkozásból kivont jövedelem) adómentességéről nem formailag, hanem tartalmilag rendelkezik [Eva tv. 18. § (5) bek.]. Az adómentesség azonban a tagot tagi jogviszonya alapján megillető bevételek közül nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amely változatlanul adóköteles jövedelem.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerint a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetésre nem kötelezett eva alany gazdasági társaság az általa adómentes jogcímen (osztalékként) kifizetett összegről nem köteles nyilvántartást vezetni, mivel e kiadása a bevételi nyilvántartásban nem jelenik (nem jelenhet) meg, valamint e kiadásával összefüggésben adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség sem terheli [Eva tv. Melléklet III. fejezet 1-2. pont]. Ha az adóalany az osztalék kifizetéséről mégis nyilvántartást vezet, e nyilvántartása nem törvényi kötelezettségen alapul, azaz ezen nyilvántartást saját belátása, saját belső előírásai szerint jogosult vezetni. Ha azonban a saját belátás szerint vezetett külön nyilvántartás bizonylatai alapján az állapítható meg, hogy a kifizetés jogcíme valójában nem osztalék - hanem például munkabér - volt, akkor az adóhatóság esetleges eljárása során ezen okiratokat jogosult bizonyítékként figyelembe venni, és azokat mérlegelve a jogkövetkezményeket megállapítani.
A tagnak a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjról, valamint a tag által teljesített mellékszolgáltatás díjáról az eva alany bizonylatot köteles kiállítani, valamint e bizonylat alapján köteles a közteher-nyilvántartásába a törvényben előírt adatokat bejegyezni [Eva tv. Melléklet I. fejezet 1. pont utolsó mondata, III. fejezet 2. pont], továbbá természetszerűen köteles az adóköteles összeggel adókötelezettségeit is a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíteni.
(PM Jövedelemadók főosztálya 7739/2004. - APEH Adójogi főosztály 1228354351/2004.; AEÉ 2004/7.)
Én ettől függetlenül a saját ügyfeleimnek azt szoktam tanácsolni, hogy találjanak egy elfogadható összeget, amire akár rá tudják fogni, hogy az az illető TJK-e.. és azután fizessék a járulékot, vagy akár fizessék is azt ki tagi közreműködői díjként, ha az illetőnek ez az egyetlen biztosított jogviszonya.. én a jusson is maradjon elvet vallom.... Üdv.
