Szai! csak egy példa:
Elszámolás kilépõ kültaggal
Betéti társaság kültagja kilépési szándékát jelezte a társaság többi bel-, és kültagja felé. Kilépésével együtt kérte az elszámolását.
A kilépõ kültag vagyoni betétje 2.500 Ft készpénzbõl és apportból állt.
Nevezett kültag a társaság 18,89%-át birtokolja a vagyoni betétje és apportja alapján.
A betéti társaság 1992. 11. hó elsején alakult. 2002. 12. 31-én a saját tõke értéke 5.875.118 Ft. A kilépõ kültagot 18,89%-os tulajdoni részarányára tekintettel 818.897 Ft illeti meg a jegybanki alapkamattal történt számítás alapján.
Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az elszámoláskor milyen %-os szja levonás terheli a kifizetést a kilépõ kültagnál?
Számomra nem egyértelmû, hogy az 5.875.118 Ft-os saját tõke és a 18,89%-os tulajdonrész figyelembevételével miként határozták meg, hogy éppen 818.897 Ft illeti meg a kilépõ kültagot a társaság vagyonából? Nem kizárt, hogy a kilépõ tagot a bt. vagyonából valóban ekkora rész illeti meg, ha ez már a tag vagyoni hozzájárulásával és a korábban teljesített apportjának értékével csökkentett vagyon összegét jelenti, de levelében a tagot megilletõ vagyonrész meghatározásának módjára nem tért ki, így ennek helyességét nem tudom elbírálni, de a leírtakból arra következtetek, hogy nem a következõkben röviden ismertetett eljárás szerint került megállapításra a tagot megilletõ vagyonrész nagysága.
A Jövedelemadó törvény 68. §-ában részletes rendelkezések találhatók a társas vállalkozás kilépõ tagja által megszerzett bevétel meghatározására, mind a vállalkozásból kivont jövedelem adóztatására.
A 68.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a társas vállalkozás – ide nem értve az MRP szervezetet – vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszûnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételbõl az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték (jelen esetben a vagyoni hozzájárulás és az apport értéke) és a társas vállalkozás kötelezettségeibõl a magánszemély által – a jogviszony megszûnésével összefüggõ elszámolás keretében – átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minõsül.
A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelrõl szóló törvény elõírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelõen kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a késõbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni.
A kilépõ tag esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.
A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.
Ha a tagot a kilépéskor megilletõ vagyonrész nem pénzben, hanem eszközben kerül számára kiadásra, és az eszköz elszámoláskor figyelembe vett értéke (nyilvántartási értéke) nem éri el az eszköznek a jövedelemszerzés idõpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni [Szja tv. 68. § (7) bekezdés].
Az adót a kifizetõ a jövedelemszerzés idõpontjában (a kifizetés, a juttatás napján) megállapítja, levonja, és az adózás rendjérõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen bevallja és megfizeti. A jövedelem tekintetében a társas vállalkozást kell kifizetõnek tekinteni. Ha a vagyonkivonás nem pénz formájában történik, akkor az adót a kifizetõ nem tudja levonni. Ekkor a magánszemély ezen adókötelezettségének az év végi személyi jövedelemadó bevallásában az önadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával tesz eleget.
