Tavalyi EVÁzott osztalék kifizetése

[herkulesminusz]

Ha azt mondjátok, hogy igy van minden, ahogy leirtam, nem lehetséges legalább "házipénztárba venni" az összeget? (Mármint ugye itt maximum 500000FT-ot). Vagy tagi kölcsön, miegymás?

Ejj, vagy nem lehetséges áttérni bevételi nyilvántartásra valahogy? Nyilván nem évközben, de hogy legalább a jövőben ne kerüljek ezzel a dologgal szembe.

 Attól is félek, hogy mivel az idei évtől nyugdíjas lettem így BT beltag lévén kiegészítő tevékenységet végzek, aminek ugye havi 4500+1950 adóvonzata van (2008-ban még volt 36 órát meghaladó munkahelyem, így csak EVÁ-t fizettem). Namost ilyet idén én még nem fizettem, a könyvelőm azt mondta elég lesz azt év végén egy összegben, abban sem volt biztos hogy ebben az esetben be kell-e jelentenie egyáltalán. Megállja ez így a helyét? Lehet ezt így?

Ne haragudjatok a sok ostoba kérdésért, de eléggé rossz kedvem van ettől a bizonytalanságtól, kitudja hány csontváz lapul még a szekrényben...

[melcsi62]

Szia!  Amikor beléptetek az EVÁ-ba, akkor volt lehetősége a cégnek  - és nem a könyvelőnek - eldönteni, hogy milyen könyvvezetést akar.  Ezek szerint a Bt. a kettős könyvvitelt választotta.

ha ez így van, akkor a kettős könyvvitelű cég az a számviteli tv. hatálya alá tartozik, ami azt is jelenti, hogy csak a taggyűlés által - a törvényes kereteken belül - meghatározott összeg az, ami osztalékként a tagok között  - és hangsúlyozom a tagok között és nem egyedül a beltag részére!! - osztalék címen kifizethető.

A Bt-t vélhetően nem a könyvelő alapította és nem ő jogosult meghozni azokat a határozatokat, amiket a Gt. és a társaság társasági szerződése alapján csak a taggyűlés határozhat meg és minden bizonnyal nem ő a cég választott képviselője/üzletvezetője sem.

A könyvelő előzetesen az osztalékfelosztásos döntéshez meg adja az adott beszámolási év adózott eredményéről, a saját tőke összetételéről... aminek figyelembe vételével a taggyűlés meghatározhatja, hogy akkor összesen milyen összegben határozza meg a fizetendő osztalékot.. stb.  A könyvelő ehhez annyiban tud segítséget adni, hogy közli, mi az a maximum összeg, amit a társaság osztalékfelosztásra jóváhagyhat, ha akar.

Ezen taggyűlési döntést figyelembe véve, (alapbizonylat taggyűlési határozat) még a könyvelő mint jóváhagyott osztalékot könyveli a számviteli tv. előírásai szerint és a beszámoló számszaki részét is (mérleg, eredménykimutatás) már ennek megfelelően véglegesíti.

Tudtommal már az EVA időszak alatt nincs mód EVÁ-s könyvelési mód váltásra.

Ahhoz, hogy a jövőben ..... ahhoz a Bt. képviselőjének illik megnézni a társaság társasági szerződését, amiben minden bizonnyal szerepel, hogy mik azok a dolgok, amiben a taggyűlésnek van kizárólagos joga dönteni, valamint, hogy minimum évente egyszer kötelező taggyűlést tartani a beszámoló elfogadása, az adózott eredményről való döntés miatt..  És a taggyűlés összehívása szokásosan a képviselő feladata.

A másik kérdésednél viszont, hogy már 2009-től nyugdíjas vagy:  ott az az alapvető kérdés, hogy egyébként a társaság tevékenységében személyes munkavégzésre kötelezett vagy-e??  A tagi személyes közreműködés kezdetéről, stb. feltételeiről a könyvelő kapott-e írásos dokumentumot (tagok megállapodása,stb.)  

Attól, hogy a Bt. beltagja vagy, tehát képviselője üzletvezetőként, az nem jelenti azt is egyben, hogy a képviselet ellátása/vezető tisztségviselői feladatok ellátása az társasvállalkozói, esetedben kiegészítő társasvállalkozói jogviszonyt megalapozza.  Társasági szerződés, vagy tagok megállapodása alapján a társaság tagja a társaság bevételszerző tevékenységében személyesen munkát végezhet és, ha ezt nem megbízási, vagmunkaviszonyban teszi, akkor valóban társasvállalkozóként, azaz személyesen közreműködő társasági tagi jogviszonyban.  A személyes közreműködés, tagi munkavégzés feltételeit a társasági szerződésben, vagy a tagok megállapodásában kell rögzíetni (milyen munka, annak díjazása, vagy díjazás nélkülisége, stb.) 

Ha fennáll a nem vezető tisztségviselőként való, tagi minőségben a személyes munkavégzésed, akkor valóban, amikortól nyugdíj mellett végzett ezt a munkát a Bt-ben, akkortól mint kieg.tev. társasvállalkozó után a társaság - tagi jövedelem (díjazás) nélkül is - köteles havonta,  havi 4.500 Ft eü.szolg.járulékot és havi 1.950 Ft tételes eho-t fizetni és vallani a 0908A-M bevallásban. Megfizetésnél és bevallásnál a havi összegeket a kerekítési szabályoknak megfelelően (évközben göngyölítés) eFt-ban kell megtenni.  Nincs fizetési kötelezettség, ha esetleg az ilyen tag után (írásos igazolás) más már fizeti az eü.szolg.járulékot, és/vagy a tételes eho-t. 

Az, hogy mi állja meg a helyét, az alapján, amit leírtál nehéz megítélni.  Ha már 2009. előtt is a feniek szerinti társasvállalkozó voltál, mint munkaviszony melletti társasvállalkozó, akkor akkortól, amikortól már nem vagy munkaviszony melltti társ.váll., akkortól a ...T1041-en ki kellett téged jelentni a biztosítottak közül.  A kieg.tev.társas vállalkozót újabban, 2009-ben biztosan, mint új biztosítotti jogviszonyt nem lehet bejelenteni a ..T1041-en.

 ha fennáll az, hogy a Bt-ben kieg.tev.társasvállalkozó vagy, akkor az eü.szolg.járulék és tételes eho (amennyiben ezen társaságnál van csak olyan jogviszonyod, ami alapján  ezen járulékokat fizetni kell) az havonta rendezendő!    Tehát ha ez fennáll, akkor ebben a dologban a könyvelőd tényleg tévedésben van, mert ezt havonta kell fizetni és nem évesen, valamint havonta bevallást kell adni róla, minden tárgyhónapot követő hó 12-ig (0908A-M) .  Ha ez a bevallás hibás, hiányos, valótlan.. sőt egyáltalán be sem megy, az komoly anyagi konzekvenciákat von maga után  (Adózás rendje tv.!).

Nem tudom, de úgy "beszélsz" erről a Bt-ről, mintha a saját egyéni vállalkozásodról beszélnél, miközben a betéti társaság, az egy gazdasági társaság, ráadásul olyan, aminek minimum egy fő beltagja és minimum egy fő kültagja kell, hogy legyen.  Az igaz, hogy szokásosan a beltag szokott lenni a társaság üzletvezetője, azaz képviseletre jogosultja, s egyébként - az előző kérdésedhez kapcsolódóan az kötelezettsége a taggyűlési jegyzőkönyv vezetése, a határozatok tárának a kezelése, stb. és nem a könyvelőé - de a társaság vagyona az nem a beltagé egyedül, ha osztalék van, akkor abból minden tagnak jár a táűrsasági szerződésben foglaltaknak megfelelő hányadban - szokásosan a vagyoni betét/jegyzett tőke arányában.

Tagi kölcsön felvétel, miegymás:  A pénztár kezelése nem a könyvelő feladata és felelőssége. Ha a bankból vesz fel a Bt. pénzt, akkor azt bevételezi a házipénztárába, ha kölcsön ad a tagnak a cég kp-ban kamatra, vagy kamatmentesen, azt kifizetésként kíírja a pénztárból és a mellékelt kölcsönszerződéssel átadja a könyvelőnek könyvelésre.  Aki a bizonylatok alapján le fogja könyvelni és az esetleges alacsonyabb kamat esetében annak adózására/adóztatására is figyelemmel lesz..

Ajánlom figyelmedbe  (ez a a könyvelőre tartozó dolog), hanem inkább a tagokra, a társasvállalkozók képviselőire : a GT tanulmányozását a taggyűlés, a tagok és a társaság, valamint a társaság képviselete, beszámoló, osztalék, stb. témában.

---Lehet kicsit nyersnek tűnik a válaszom, de ezzel a részével az írásodnak sehogy sem vagyok kibékülve: idézem:

"osztalékként kivehettem volna év végén, miután a könyvelő ezt a mérlegben kivezeti, és taggyűlési határozatgot készit osztalékkifizetésről, valamint egy megfelelően lejattolt ügyvéddel (mert ugye földi halandó ilyet nem tehet) leadatok egy nyilatkozatot a cégbíróságon, hogy ez nem veszélyezteti a cég működését. 99%-ig biztos vagyok benne, hogy ezt nem tette meg, mivel ilyent tőlem nem kérdezett, vagyis valószínűleg bennmaradt eredménytartalékként."

" ha a könyvelőm ezt - mármint az előző évi eredménytartalékot, és az idei EVÁzott nyereséget - osztalékkifizetésre jelöli benne."

 -------------------------------------------

     - A taggyűlési határozatot nem a könyvelő hozza meg és írja, hanem ..... (fentiekben kifejtett)

     - rákérdezhetett volna a könyvelő, valóban, hogy van-e osztalékfelosztási szándék feltéve, ha egyáltalán fennállt az osztalékfelosztás lehetősége (saját tőke!!) , de ha a taggyűlésnek volt ilyen döntése, vagy a beltagnak a többi taggal együtt osztalék részesedési akarata volt, akkor erről miért nem döntöttek, vagy miért nem jelezték a könyvelőnek, hogy osztalékot akarnak, mennyi az az összeg, ami max. felosztható...?  

Tehát valahogy nem tetszik, hogy a könyvelőt okolod azért amiért a taggyűlés az adózott eredményt nem osztotta fel osztalékként.

 

--------- Egyébként a nyugdíjadhoz és további nyugdíjasságodhoz, nyugdíjfolyósításhoz nincs köze az osztalékjövedelemnek.

 

Üdv.

[herkulesminusz]

Szia! Így visszaolvasva tényleg vannak kicsit félreérthető momentumok az írásomban, pedig eszem ágában sincs a könyvelőmre tolni a felelősséget - már ha van egyáltalán miért, nagyon szeretem őt, régi, kedves jóbarátom. Sőt általában a könyvelőkkel sincs semmi bajom, én biztos beleőrülnék ebbe a káoszba, ami jogszabályi téren uralkodik, mit szabad, mit nem, mit kell, és ezt naponta követni...az lenne a csoda, hogy ha nem hibáz valaki, vagy ha mindent tud.

Írásodból kicsit azt érzem ki, hogy ezek a dolgok - kettős könyvelés vagy bevételi nyilvántartás, osztalékfizetés módjai, SzT, GT, különféle leadandó nyomtatványok... - megitélésed szerint az általános műveltség témaköréhez tartoznak, és aki ezekkel sincs tisztában, hmmm hát azzal vmi nincs rendjén. Hát sajnos bevallom... Én pl. a saját szakmámhoz (szerintem) jól értek, de a jogi, közgazdasági ismeretek nem tartoznak az érdeklődési körömhöz, és a hozzáértésem is ennek megfelelő. Sőt az ügyvezetőkénti teendőimet is úgy vadászom össze innen-onnan (most pl. innen :-)). Pedig mindenbe, amihez közöm kellett hogy legyen igyekeztem minél mélyebben beleásni magam, de igen nehéz értelmezni - számomra - az olyan megfogalmazásokat, ahol minden második mondatrész pl. az SzT, vagy a GT, vagy ? valamely értelmezésére vagy paragrafusára utal. Mindegy, attól ez még nyilván az én felelősségem, nem is ezért írok.

Természetesen tisztában vagyok a társaság nyereségének a tulajdoni hányad szerinti megosztásával, csak azért irtam első szám egyes személyben, mintha egyéni vállalkozó lennék, mert családi a vállalkozás, és mindegy, hogy 50% a feleségemé, 50% az enyém papíron, úgyis a családi kasszát igyekszem gazdagítani. Ez egyben jelezné a taggyűlés klasszikus értelmezését is - nekem kell határoznom a társaság ügyeit illetően. Az más tészta, hogy lepapírozni azért nyilván le kell mintha..., a megfelelő tartalommal. A munkát is én végzem, Bt.-t a számomra kedvezőbb adózás miatt alapítottam.

Sajnos mivel, ahogy írtam a munkát én végeztem, alkalmazott, egyéb, akire "ráfoghatnám" nincs a közelemben, viszont Eho-t és Eüj-t nem fizettem (felteszem ha 0809A_M-t leadtunk volna, azt legalábbis alá kellett volna írnom, de ilyet nem tettem) most ez problémát jelent. Az igazság az, hogy a munkáim inkább "kampányszerűek", de semmiképp sem rendszeresek - ez konkrétan azt jelenti, hogy most junius, julius, augusztusban volt munka, és ennek az ellentételezése fog most megtörténni. Tehát ezek szerint megfelelő módszer az, ha irok egy megállapodást erről a munkáról, hogy díjazást osztalékfizetéskor, amiben megjelölöm juni-juli-aug a hónapokat, mint a munka időtartama, és csak ezekre kell fizetnem a 6450 Ft-ot? És valami hiánypótlás keretében megpróbálok befizetni júniusra is + nyomtatványt leadni? Az előző hónapokra tekintettel pedig - mivel semmiféle munkavégzés nem volt - csöndbenmaradok, vagy azokra is kellett volna fizetnem, és ott esetleg valami szép kis bírság is kinéz? Én egyébként úgy tudtam, hogy a beltag mindenféleképp személyes közreműködésre kötelezett és fizetnie kell, de ha nem annak külön örülök. A társasági szerződésben egyébként ez áll:

"A Társaság tagjai megállapodnak abban, hogy a beltag személyes közreműködése keretében ellátják a Társaság üzletvezetését és képviseletét... ... ...A személyes közreműködésér mind a beltagot mind a kültagot díjazás illeti meg... ... ...A tagok gyűlése dönthet úgy is, hogy a tagok személyes közreműködésükért nem vesznek fel díjazást, annak honorálása a nyereség felosztásakor realizálódik."

Ennek alapján mi a véleményed/véleményetek?

A tavalyi évre vonatkozólag remélem helyesen jártunk el, ha csak EVÁ-t fizettünk (tekintettel a meglevő 36 órás munkaviszonyra), és semmiféle egyéb papírt nem adtunk le?

[melcsi62]

Szia! Távol álljon tőlem, hogy azt gondolnám, miszerint az általános műveltséghez tartozna az egyes alapnyilvántartások és azok közötti különbség, vagy egy társasvállakozói képviselet ellátásának  ismerete.     Nyilván ha fáj a fogami, akkor fogorvos megyek és az ő véleménye alapján, vagy kezeltetem, vagy kihúzatom .. figyelemmel a pénztárcámra is, de mielőtt fogorvoshoz megyek, azért ott is igyekszem tájékozódni, hogy melyik fogorvoshoz menjek (hozzáértés és pénztárca).

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha alapítok egy céget és vállalom a cég képviseletével járó felelősséget, kötelezettséget, akkor ha eddig nem volt dolgom a Gt-vel, akkor legalább a képviselet vállalásától kezdve, azért rákényszerítem magam az érintettség és felelősség kapcsán, hogy megismerjem a rám vonatkozó részeket, a sarkallatos kérdésekben esetleg jogász segítségét kérjem.

De úgy gondolom, hogy ezen kérdésben egyet is értünk és abban is, hogy egy képviselőnek nem kell feltétlenül beleásnia magát a számviteli törvénybe és adótörvényekbe, ha ezzel a munkával szakképzett embert bízott meg (alkalmazott, egyéni vállalkozó, könyvelő cég). Ez az ember pedig a kapott számviteli bizonylatok és a szakma szabályi alapján kell, hogy tegye a dolgát .. Ami neki sem egyszerű, mert már nem csak a vállalkozók számára értelmezhetetlenek a havi szinten változó törvények, hanem az ezzel napi szinten foglalkozó könyvelők, ügyvédek, sőt legtöbb esetben az APEH ügyfélszolátos dolgozók számára sem.. Ügyfeleimet tudom idézni: Ki érti ezt a "Bikkfa" nyelvet?

Amikor a cég adózási formát váltott, a könyvelőnek illet volna tájékoztatás adni arról, hogy mennyiben esik majd más eljárás, elbírálás alá  az EVA ideje alatt, ha bevételi nyilvántartást választ a cég, és mennyiben más, ha marad a számviteli tv. hatálya alatt. S a kellő információk birtokában dönt a cég képviselője a választási lehetőségek közül.  A választáson viszont az EVA ideje alatt nem lehet változtatni.

Feltételezve - mivel azt írod, hogy egyedüli munkavégző vagy/ voltál a cégben - , hogy 2009-ig, mint munkaviszony melletti társasvállalkozó voltál bejelentve:  amikor ez megváltozott (nyugdíjas lettél és nincs heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony máshol), akkor erről a 'T1041 változásbejelentőt be kellett volna adni, ha nem történt meg, akkor pótlólag be kell adni, mielőtt ők fedeznék fel....

Amikortól nyugdíj mellett vagy személyesen közreműködő tag.. akkortól az eü.szolg.járulék és tételes eho kötelezettség fennáll, ezáltal a havi 0908A-M bevallás adási kötelezettség is.

Ami viszont a társasági szerződésből kiragadott idézet, hát.. az elég érdekes. Mert törvény mondja ki, hogy az üzletvezetés ellátása az nem azonos a tagi személyes közreműködéssel:

Gt-ből:

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.

(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.

(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.

 A személyes közreműködés az azt vállaló tagnak a többi taggal való megállapodása, amely a törvény szerint a jövőben nem csak a társasági szerződésben, hanem azon kívül is bármikor megköthető lesz. Ebből következően a vállalt személyes közreműködés módjának, tartalmának meghatározása a jövőben nem lesz kötelező szerződési tartalom. A törvény egyértelműen megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különböző jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő munkavégzés. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem, hiszen általános részi szabály alapján a vezető tisztség ellátására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A törvény szerint tehát személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.
  
  ----- Aztán ott van ez a mondat: ".A tagok gyűlése dönthet úgy is, hogy a tagok személyes közreműködésükért nem vesznek fel díjazást, annak honorálása a nyereség felosztásakor realizálódik."

Azt tudni kell, hogy a tagi személyes közreműködés díjazása esetében van SZJA előleg, járulék..., amit az EVA nem vált ki. Az EVA időszakban keletkezett "osztalékalap" osztalékjövedelmével kapcsolatosan pedig az EVA kiváltja az SZJA-át és eho-t is.  -- Még a gyanu árnyékát is el kell kerülni annak, hogy amit aláhúztam, ha nem akarja tagi személyes közreműködés jövedelmeként leadózni...stb.

-------------------------------------------------

Véleményem szerint azért a havi 4.500+1.950 Ft miatt nem érdemes lépten nyomon tagok megállapodását rögzíteni, hogy most éppen közreműködő, mostantól meg nem, aztán megint igen, aztán megint nem..

2008-ban, hogy nem ment 0808A-M a tagi közreműködői  jövedelem kifizetés hiányában, az még 2008-ban rendben volt.  Viszont 2009-től már a havi 0908A-M bevallási kötelezettség nem úgy működik, mint a megelőző évben... Én azt javasolnám - nyilván minden körülmény ismerete hiányában -, hogy 2009-ben pótolják a havi 0908A-M-eket , vallják és fizessék be a kieg.tev.társasvállalkozó után fizetendő járulékokat, mint tagi közreműködői díjban nem részesülő de nyugdíj mellett személyesen közreműködő tag után..

A bevallási nyomtatványok töltése, mint ahogy a könyvelés (alap és kiegészítő nyilvántartások vezetése) is a könyvelő dolga lenne. A bevallásokat elektronikusan kell küldeni, ami vagy a Te ügyfélkapus regisztráltságoddal, vagy a könyvelőnek adott és általa elfogadott meghatalmazás alapján a könyvelő elektronikus regisztráltsága alatt (felhasználó név,jelszó) küldendő el.. Külön aláírkálni szerintem szükségtelen a cégnél maradó, kinyomtatott példányt.

Mivel a cég a tevékenységeket folytatja, bevételt ér el általa, a tevékenséggel kapcsolatosan költségeket számol el... azt a munkát valaki végzi: vagy alkalmazott, vagy alvállalkozó, vagy ....  éppen a személyesen közreműködő tag.

A Tbj tv-ből: 

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

10. §(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Egy komment. részlet:ami társasági szerződésről ír, de bt. esetében szerintem a társasági szerződést behelyettesíthetjük a tagok megállapodásával.....

A Tbj. 10. § (2) bekezdése szerint a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
- a személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig
- egyéb esetben a tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
A személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, akkor a társasági szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában az a nap, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti.
A tagok személyes közreműködésének megszüntetésével kapcsolatosan a gyakorlatban a megszűnés időpontját a valós tevékenységgel, vagy a társasági szerződésben rögzített adatokkal összefüggésben állapítják meg.
Amennyiben a társas vállalkozó személyes közreműködést vállalt a társaság tevékenységében a személyes közreműködésre a Tbj. 10. § (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 5. §-ában meghatározott kezdő időponttól kezdve mindaddig kötelezett, amíg a társasági szerződést e tény alapulvételével nem módosítják,........  "

19.§.(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint).
  
 ---------------------------

Végezetül: szerintem a könyvelőddel beszéld meg amit aggályosnak érzel, ha pedig úgy érzed a személyes elbeszélgetés során, hogy talán nincs a helyzet magaslatán és a szerződésetek olyan, ami alapján, a bevallás elmaradása esetén a Tied lenne a büntetés... hát akkor, lehet, hogy másik könyvelőt kell keresni, vagy csak gyakrabban kell információt cserélni, tájékoztatást kérni tőle, ha már magától nem hívja fel a figyelmedet a baratság ellenére sem. De igénybe lehet venni a konkrét, legbiztonságosabb megoldáshoz adótanácsadó, könyvvizsgáló tanácsát is.

Remélem sikerült valamicskét előbbre vinni a dilemmádban, hiszen a szándékom is az volt, hogy próbáljak segíteni... de megjegyezve azt is, ami az írásodban nem nagyon tetszett a könyvelőre való hivatkozást tekintve az osztalék kapcsán.

Üdv.