EVA - bevételi nyilvántartás - osztalék kifizetése

[Kardos.Judit]

ADÓ- Kérdések és Válaszokból:

Osztalék felvételének feltételei és bizonylatolása evás bt. esetén

Válaszadás dátuma: 2008-04-22

Evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból a leevázott számlák ellenértékét. Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni (pénztár?) az üzleti év során felvett összegekről?

Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel-, és a kültag közötti megosztásáról?

Jogi személyiség nélküli társaságok mint például a betéti társaság az adóalanyiság bejelentésével egyidejűleg választhat, hogy az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartást, vagy a kettős könyvvitel szerinti nyilvántartás vezeti. 

Amennyiben utóbbit választja a számviteli törvény szerint beszámoló, könyvvezetési , nyilvántartási és bizonylatolási szabályok vonatkoznak rá. Ha a bevételi nyilvántartást választja az evás Bt., akkor csak a teljesítésről kibocsátott számlák alapján a pénzügyi teljesítésekről vezet nyilvántartást.

Természetesen a az adókról, járulékokról és a szigorú számadású nyomtatványokról külön nyilvántartást kell vezetnie. A bevételi nyilvántartáshoz nem előírás a bank és a pénztárkönyv vezetése ebben az utóbbi esetben, így a felvett összegekről sem kell külön nyilvántartás.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaságra, a gazdasági társaságokra vonatkozó más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal (kifizetés korlátai) kapcsolatos előírások nem vonatkoznak, de a gazdasági társaságokra vonatkozó Gt. törvény, illetve a társasági szerződés alapján az osztalék tagok közötti felosztásáról minden évben dönteni kell, erről taggyűlési jegyzőkönyv készítése javasolt (tagok szavazati arányára tekintettel)

.Jogszabály:

• 2002 évi XLIII. törvény

 

Üdv: Judit 

[bmajzik]

Sziasztok!

 Mivel én is érdekelt lettem a témában, kicsit körüljártam az ügyet és az ügyvédünket is megkérdeztem. A Bt. esetén az osztalékelőleggel kapcsolatban a következő tájékoztatást kaptam tőle:

"A gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozási elve a kogencia, vagyis csak ott enged eltérést a jogszabályi szövegtől, ahol ezt a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi. Figyelemmel arra, hogy osztalékelőleg fizetéséről a törvény közkereseti és betéti társaság esetén nem rendelkezik, ez azt jelenti, hogy ezen társasági formánál erre nincsen mód, így erről a társasági szerződésben sem lehetne rendelkezni."

Számomra ez azt jelenti, hogy Bt. esetén nincs lehetőség "osztalékelőleg" felvételére, hanem kizárólag év végén, az elszámoláskor a nyereség felosztására.

Üdv,

B 

[peter.maria@axelero.hu]

Ne haragudj, de ez egy teljesen abszurd gondolat.

[djudit11151]

Sziasztok!

 

Köszönöm az eddigi válaszokat, azóta sikerült megfejtenem a dolgot. Bmajzik az ügyvédednek sajnos nincs igaza, illetve csak akkor van, ha számviteli törvény hatálya alatti Evas Bt vagy (akkor csak akkor vehetsz ki osztalékelőleget, ha azt a társasági szerződéset tartalmazza), de ha bevételi nyilvántartásos Evas vagy, bármikor, nincs megkötés:

Egy forrás, pl:

Az evázni kívánó betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatnak, hogy továbbra is kettős könyveléssel, vagy pedig az egyszerűbb módszerrel, az úgynevezett bevételi nyilvántartással tesznek eleget majd az eva adózási szabályainak. 
A bevételi nyilvántartás választása esetén 2009-től a cégből bármikor ki lehet venni osztalékjövedelmet (kivéve, ha alkalmazottként munkabért, megbízási díjat, vagy személyesen közreműködő tagként tagi jövedelmet veszünk fel), nem kell megvárni az évben egyszer esedékes osztalékfizetés időpontját, hiszen beszámolót sem kell készíteni, amely alapján hagyományos osztalékot lehetne jóváhagyni, viszont az evára való átálláskor 25% szja kulccsal le kell adózni az évek során 2008.december 31-ig felgyülemlett (cégből ki nem vett) eredményt.

" ... EVÁ-s vállalkozás esetében nem is beszélhetünk osztalékról, csak "osztalékjellegű" kifizetésről, hiszen nem vonatkozinak rá az SZJA-tv. (131-133 §) osztalékra vonatkozó előírásai sem, és az EHO-tv. osztalékra vonatkozó előírásai sem.
A Gt. az "osztalék" szót is csak a Kft-k vonatkozásában használja, a Bt, KKt. vonatkozásában a következő szabályt írja:
90. § (1) Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből kizár ..." Idézet Böbétől.

Megnyugodhat mindenki, nicns semmilyen megkötés az évközi pénzfelvétről (bevételi nyilvántartásos Evas esetén).

Üdv, Judit

[bmajzik]

Sziasztok,

Én nem akartam sem okoskodni sem hülyeséget beszélni, hanem próbálom bebiztosítani magam. Nem tudom magam 100%-osan meggyőzni, hogy évközben bármikor teljesíthetek "osztalékjellegű" kifizetést a Bt. tagjainak (attól függetlenül, hogy bevételi nyilvántartást vezet, vagy a számviteli trv. hatálya alatt maradt). Mellettem szól a: http://www.adoforum.hu/szakmai_forum/tema/15732/eva-osztalek topic Placi1 esete. 

Sőt az egyik cégemnél ÁFA ellenőrzés indult. Az ellenőr külön kihangsúlyozta, hogy az EVA-s szakértőink számláit, szerződéseit alaposabban vizsgálják, mint a ÁFA körösekét. Első nap azzal kezdték, hogy kb. 700 számlából kiírták az összes EVA-s szakértő nevét, adószámát és innen már sajnos csak egy lépés, hogy tovább is mennek. Na ha most ha egy-két ügyfelemnél bekopognának és az "osztalékjellegű" kifizetéseket ugyanígy személyes közreműködés díjának minősítenék, mint Placi1-nél, hát nem is tudom, hogy mi lenne.   

Sziasztok,

Bea

[peter.maria@axelero.hu]

Szia Bea!

Nem igazán volt világos Placi esetében, hogy mit minősített az APEH személyi jövedelemnek az Ő esetében.Nyilvánvaló, hogyha a cég kártyáját arra használja valaki, hogy rendszeresen azzal fizet saját célú vásárlásokat és a cég számlájáról rendszeresen átutalja saját számlájára a bevételeket, akkor az necces.

Marcsi

[bmajzik]

Szia Marcsi!

Az világos, hogy bankkártyával nem fizetünk privát vásárlást, de mi van az átutalásokkal saját bankszámlára. Végülis az osztalékot is oda fizetem, hacsak nem pénztárból adom ki. 

Én most kezdtem EVA-s vállalkozásokkal foglalkozni. Ezért vagyok bizonytalan. 

Minden hasznos információt szívesen fogadok az  "osztalékjellegű" kifizetésekkel kapcsolatban, azért is mert van egy cég, amit most vettem át és még 2008 sincs lekönyvelve, viszont  bankszámláról készpénz felvét bőven van...

Köszönöm,

Bea

[peter.maria@axelero.hu]

Szia Bea!

A bankszámláról történő felvéteket és esetleg a bankkártyáról történő felvéteket is én bevételeztem a pénztárba. Mindent ledokumentáltam és legtöbbször pénztárból  történt az "osztalék" kifizetés. Volt olyan eset is amikor bankból utaltam át a tagok részére az osztalék-előleget, de mindenképpen ezzel a megjegyzéssel. Minden kifizetés előtt készült egy feljegyzés, mely szerint a tagok megállapodtak az "osztalék-előleg" összegében, természetesen készül mellé egy számítás mely szerint lehetséges a kifizetés, adófizetési kötelezettségek rendezve.Tekintettel arra, hogy nincs szabályozva a kifizetés gyakorisága, szerintem nem lehet gond. Én, mint kieg.tev. nyugdjas nem vagyok köteles személyes közreműködésre tekintettel év közben kivenni jövedelmet, csak "osztalék-előleget " veszek fel. A másik két tag közül az egyik üzletvezető, aki munkabért kap, többet mint a minimálbér kétszerese, a kültag is részt vesz a társaság tevékenységében, mint társas vállalkozó és utána ha a bevételek úgy alakulnak a minimálbér kétszeresének megfelelő személyes közreműködési díjat számfejtünk. Így úgy gondolom, hogy nem kifogásolható az eljárásunk.  Ez a nem megfelelően leszabályozott dolog sokkal rosszabb, mert nem tudni, hogy mibe köthetnek bele.

Marcsi

[bmajzik]

Szia Marcsi!

 

Köszönöm szépen az infót. Megpróbálok valamit majd kitalálni visszamenőleg, de nem lesz egyszerű. És remélem egy esetleg ellenőrzéskor megússzák.

Üdv,

Bea

[bt20091]

Sziasztok!

 

Kérdésem lenne, mégpedig a korábbi hozzászólások egyikében megjelenő nyugdíjas Bt-s EVA-s esetére vonatkozóan.

 

Annyiban hasonló cipőben járok, hogy az én családi Bt-mben (bevételi nyilvántartásos) is történtek úgy átutalások, hogy a tulajdonos csak úgy átutal mondjuk 1 milliót a saját számlájára, vagy egy családtagéra, mondván minden adó be lett fizetve, azaz a fennmaradó pénzzel azt kezd, amit akar, az már a tulajok (egy családról van szó) saját vagyona.

Olvasva azt az esetet elgondolkodtam, mi van ha beleköt az APEH.....

 

Itt egy fikció az ilyen átutalások "lepapírozására", kérdés, hogy bele lehet-e kötni:

1) "A" tag készpénzben tagi kölcsönt ad a Bt-nek, 1 millió Ft összegben, ami a Bt kasszájába kerül

2) A Bt akár még aznap a tagi kölcsönt visszautalja az "A" tagnak (ez az az ominózus utalás, amibe az APEH beleköthetne). Kérdés, hogy ez akár lehet-e ugyanazon nap, vagy teljen el a kettő között pár nap? Ha eltelik, akkor lehet-e kamatmentes a kölcsön?

3) Ugyanezen nap a Bt tagjai osztalékelőleg (kérdés, hogy tulajdonképp mi az a pénz, ami az EVA-s cégnél az adók befizetése után marad? Osztalékalap?) kifizetését kezdeményezik, amit a kasszából fizetnek ki, ennek összege összesen a változatosság kedvéért legyen 1 millió Ft. Így a kasszából eltűnt a készpénz.

 

Azaz a banki átutalás valójában tagi kölcsön visszafizetése, és a kasszában lévő pénz osztalékelőlegként került kifizetésre. Persze még mindig zavar az "osztalékelőleg" fogalom, lévén én nem tartom osztaléknak azt a pénzt, amit utána nem kell szerepeltetni az SZJA bevallásban a külön adózó résznél, az osztalékoknál. Ha osztalék lenne, akkor fel kellene oda venni.

 

Mi a helyzet akkor, ha a cég számlájáról az átutalás egy, a cégben tulajdonnal nem rendelkező, de a tulajdonosok közeli hozzátartozójának számlájára történt (pl. gyerek, testvér)? Ő is adhatott így, készpénzben kölcsönt a cégnek, amit még aznap vissza is kapott utalás formájában?