Szia!
A társoldalon (kalkulátor) a következő cikk jelent meg erre vonatkzóan:
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 133. §-a rendelkezik az osztalékelőleg-fizetés lehetőségéről korlátolt felelősségű társaságok esetében.
A két éves beszámoló közötti időszakban a taggyűlés akkor hozhat határozatot osztalékelőleg fizetéséről, ha
- a társasági szerződés azt megengedi,
- a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik a szükséges fedezettel,
- és a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, ha utóbb a tárgyévi beszámoló alapján nincs lehetőség osztalék felvételére.
Az osztalékelőleg nem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló óta keletkezett adózott eredménynek a közbenső beszámolóban szereplő szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét. Tehát ez a maximálisan kifizethető osztalékelőleg összege. A kifizetést követően sem csökkenhet a saját tőke összege a törzstőke összege alá.
Az új törvény tehát szigorította az osztalékelőleg kifizetésének feltételeit. Többek között csak akkor kerülhet rá sor, ha a társasági szerződés ezt kifejezetten megengedi. (megjegyzésem: több helyen olvastam: nem elégséges ha nem tiltja. Ezt többen vitatják azon az alapon, hogy amit nem tilt a törvény - az nem tilos, tehát megengedett)
A közbenső mérleg készítésének kötelezettségét a gazdasági társaságokról szóló törvény írja elő annak érdekében, hogy az osztalékelőleg forrása megállapítható legyen.
A számviteli törvény 21. §-a szerint a közbenső mérleg fordulónapját a társaság határozza meg. Pontosan úgy kell elkészíteni, ahogy egy éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót.
Egyetlen lényeges különbség van a közbenső mérleg készítésekor az üzleti évet lezáró beszámoló készítésével szemben. Közbenső mérleg készítése esetén a zárlati gazdasági eseményeket nem könyveljük. Csak külön feljegyzésként készítjük el az éves adók tárgyidőszaki időarányos bevallását, az időbeli elhatárolásokat, a terven felüli értékcsökkenési leírások és az értékvesztések elszámolását, stb., és nem könyvelünk ún. zárlati tételeket.
Ne feledkezzünk el arról sem, hogy leltárt kell készíteni a meghatározott fordulónapra vonatkozóan a mérleg minden egyes sorához.
A közbenső mérleg és eredménykimutatás felépítése, sorainak tartalma megegyezik a számviteli politikánkban meghatározott éves beszámolóéval. Az értékelési eljárások sem különböznek.
A számvitelről szóló törvény 155. §-a értelmében nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a társaság éves - illetve éves szintre átszámított - nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 100 millió forintot. Az evás korlátolt felelősségű társaságokra pedig a számviteli törvény vonatkozik.
Ha külön törvény nem írja elő az adott gazdálkodó szervezet könyvvizsgálatát, amely kivételes kötelezettségnek tekintendő, akkor a közbenső mérleg adatait sem kell auditáltatni, hiszen az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozásnak egyik kritériuma, hogy az éves bevétel a 25 millió forintot ne haladja meg.
Természetesen kivételt jelent, ha az evás kft-nek saját döntése következményeként van választott könyvvizsgálója. Ilyenkor a közbenső mérleget is auditáltatni kell.
És végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha az osztalékelőleg nem válik végleges osztalékká, akkor a differenciát a tulajdonosok - előre vállaltan - kötelesek visszafizetni. Ez is előfeltétele az előleg-fizetési döntésnek.
Ha viszonylagos biztonságra kívánunk törekedni, akkor csak annyi osztalékelőleg kifizetéséről döntsünk, amennyi adózott nyereség a tárgyév időarányos részében képződött. Az adózott nyereség itt az evával csökkentett adózás előtti eredményt jelenti. A különadó (szolidaritási adó) nem érinti az evásokat, mert annak alanyai a társasági adóalanyok.
Mivel az egyszerűsített vállalkozói adó kiváltja az osztalék személyi jövedelemadóját, az osztalékelőleg a jóváhagyott összegben fizethető ki.
(Kovácsné Álmosdy Judit)
Üdv: P.Zsuzsa