Szia!
Készítettem egy táblázatot, és mellékelem a kapcsolódó anyagokat is, az alátámasztáshoz.
Üdv.Zs.
| Tagok | EVA Kft. | Kft.2. | Kft.3. |
| Anya | 20 % | 40 % | |
| Leány | 80 % | 30 % | 25 % |
| Fiú | | 30 % | |
| Leány férje | | | 75 % |
| összesen | 100 % | 100 % | 100 % |
| | | | |
| Kapcsolt vállalkozás a vizsgált Kft-vel, mint magánszemélyek | Anya Leány | Anya Leány Fiú | Leány Leány férje |
| | | | |
| Kapcsolt vállalkozás a Kft-k között (anya + leány miatt) | EVA Kft. és Kft.2. | Kft. 2. és EVA Kft. | |
| Kapcsolt vállalkozás a Kft-k között (leány miatt) | EVA Kft. és Kft. 3. | - | Kft. 3 és EVA Kft. |
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény 4. § 23) pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
Többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, többségének kinevezésére vagy leváltására.
A többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.
Nem a részesedés mértéke, hanem a szavazati jog, illetve a kinevezés, leváltás joga a meghatározó a kapcsolt vállalkozási viszony fennállása szempontjából.
Ptk. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
685. § E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
E pontnak az első fordulata a közeli hozzátartozók, második fordulata viszont a hozzátartozók körének meghatározását adja. A tételes törvényi felsorolást kiterjesztően nem lehet értelmezni.
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
8. § (1) Érvénytelen:
a) az egyenesági rokonok és….
(2) A testvérnek testvére ….
A rokonság fogalmát a Csjt. 34. §-a határozza meg. Eszerint az egyensági rokoni kapcsolat a leszármazással jön létre, mert egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenesági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg a lemenő egyenesági rokonok: a gyermek, az unoka, a dédunoka, azaz az utódok.
Házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata azonban csak akkor jön létre, ha a családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy az utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.
Oldalági rokoni kapcsolatról van szó, ha a természetes személyek ugyan nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenő rokonuk van. Első fokú oldalági rokonok a vérszerinti testvérek és a féltestvérek. A testvér és testvére leszármazója (nagybácsi, illetőleg nagynéni valamint az unokaöccs, illetőleg unokahúg) és a testvérek leszármazói, azaz az unokatestvérek között másodfokú oldalági rokonság áll fenn. Az unokatestvérek között azonban távolabbi az oldalági rokoni kapcsolat.
A sógorság az egyik házastárs és a másik házastárs rokonai között áll fenn. Egyenesági sógorság létesül a házasságkötés folytán az egyik házastárs és a másik házastárs egyenesági rokonai között. Ehhez képest egyenesági sógorság áll fenn az após, anyós, valamint a vő, illetőleg a meny között. De egyenesági sógorság keletkezik a házastárs és házastársa leszármazója, pl. a férj és mostohagyermeke között. Oldalági sógorsági családi kapcsolat jön létre a házastárs és a másik házastárs oldalági rokonai, azaz testvérei, köznapi szóhasználat szerint a sógorok, és a sógornők között.
34. § (1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
(2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.
A Csjt. fenti szakasza az egyenes ági [Csjt. 34. § (1)] és az oldalági [Csjt. 34. § (2)] rokonság fogalmát határozza meg, mégpedig úgy tűnhet, hogy a vérségi származás szerint.
A vérségi származáson alapuló tipikus eseten túl azonban rokonság (egyenes ági és oldalági) egyéb okon is, pl. örökbefogadáson is alapulhat, amelynek joghatása, hogy az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének a jogállásába lép, és az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is (Csjt. 51. §).
Mindaddig, amíg a gyermek apai jogállása betöltetlen, rokonságban ugyan csak az anya hozzátartozóival van, de ha az apai vélelmek valamelyike utóbb beáll, akkor rokonságba kerül - mintegy visszamenőleg is - apjával és annak egész rokonságával. Tehát a vér szerinti származáson kívül az apai vélelem a Csjt. 34. §-a szerinti rokonságot az apai oldallal is létrehozza, függetlenül a biológiai származás tényétől.
Vagyis összefoglalva, a Csjt. 34. §-ának az értelmezésekor származáson nem a vér szerinti, hanem a jog szerinti származást kell érteni. Joghatások (tartás, szülői felügyelet, öröklés, kártérítés stb.) ehhez fűződnek. A csak biológiai rokoni kapcsolatok jogilag nem értékelhetőek.
