Szia Ildikó!
Nem tudom mire gondoltál, de az EVA-s bevételi nyilvántartást vezető EV-nak nem kell pénzkezelési szabályzat.
üdv.Sz.Ani
Azért javaslom kicsit gondoljuk végig, hogy mi miért, hogyan is van!
A kérdés voltaképpen arra vonatkozott, hogy ha a cég fizet osztalékelőleget azért, hogy a pénztára ne haladja meg az 500.000 Ft-ot nem hozhat-e az adóhivatal olyan határozatot, hogy az az osztalékelőleg semmis, nem lehetett volna kifizetni és tessék szépen visszafizetni. A kérdés azért sem mindegy, mert a társasági szerződés változtatását ügyvéd által ellen kell jegyeztetni és illetékköteles is, tehát költséges mulatság.
Ennek kapcsán két dolog lehetséges:
1. Az osztalékelőleget vissza kell fizetni. Ha ez igaz tudtommal ez sem von maga után bírságot a cégbíróság részéről és mivel utólag az osztalék megállapításra kerül már sok esetben a visszafizetés sem aktuális. Mindazonáltal a házipénztár egyenlege mégis 500.000 Ft alatt maradt attól függetlenül, hogy jogos volt-e a kifizetés vagy sem. Olyan jogszabály nincs, ami előírná, hogy a téves vagy jogszerűtlen kifizetés esetén a szóban forgó összeggel meg kellene emelni a házipénztárat. A törvény pedig kategórikusan kijelenti, hogy a jogszerűtlen kifizetés esetén visszafizetési kötelezettség terheli a tagokat.
2. A hivatkozott sor: - ha a társasági szerződés azt megengedi", a következőre szolgál:
A taggyűlés egyszerű szótöbbséggel is határozatképes, így egyszerű szótöbbség is elegendő arra, ha a társasági szerződés azt megengedi, hogy az osztalékelőleg kifizetéséről döntsenek. Amennyiben az osztalékelőleg kifizetése a társasági szerződésbe ütközik vagy arról nem határoznak, akkor bármely tag kifogást emelhet, hogy a döntés jogszerűtlen, mert a társasági szerződés azt kategórikusan tiltja vagy erről nem rendelkeztek korábban. Azonban, ha valamennyi tag egyöntetűleg jelen van a beszámoló elfogadásakor és elfogadják írásban az osztalékelőlegről szóló döntést nincs olyan, nem látok olyan feltételt, ami lehetetlenné tenné a kifizetést és amit az adóhivatal kifogásolhatna.
Vizsgáljuk meg a hivatkozott törvényi rendelkezést. "megengedi" Még egyszer szeretném felhívni mindenki figyelmét, hogy amennyiben a törvény valamit nem tilt azt értelemszerűen megengedi. Ha olyan megfogalmazást olvasunk, hogy az ügyvezető szabadon rendelkezik munkavállalók felvételéről, amenyiben azt a szerződése vagy a taggyűlés vagy a társasági szerződés megengedi az nem jelenti azt, hogy tilos számára. Hiszen az ügyvezető teljeskörű jogkörrel rendelkezik, hacsak az ügy vagy az ügyek nem tartoznak a társaslegfőbb szervének hatáskörébe.
Pl. A jelenlegi egyszerűsített társasági szerződési forma konkrétan rendelkezik, hogy a taggyűlés előírhatja-e a pótbefizetést. Amennyiben nem, így konkrétan szükséges a társasági szerződés módosítása, melyhez nem feltétlenül elég a taggyűlés döntése. Amennyiben a tagok egyöntetűleg határoznak az valóban csak úgy érvényes, ha a társasági szerződés is módosításra kerül, mert nem elég a taggyűlés határozata akkor sem, ha a tagok egyöntetűleg határoznak, hiszen a tiltás benne foglaltatik a társasági szerződésben. A Gt. 143.§-a külön rendelkezik pl. hogy "- ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza-" Ez már egy egyértelmű rendelkezés.
Üdvözlettel: Gyergyói István
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég