Azt írod, hogy a bt. az EVA időszak alatt a Számviteli törvény hatálya alá tartozik, akkor viszt ez azt feltételezi, hogy az EVA alatt kettős könyvvitelt könyvel. A Számviteli tv. htálya alá tartozó EVÁ-s csak úgy a pénztárban, vagy akár hol lévő pénzeszközét csak úgy nem veheti ki!!
Az EVA kiváltja az EVÁ-s időszak alatt keletkezett eredménytartalék, adózótt eredmény osztalékkénti kifizetés osztalék SZJA-ját, valamint ezen osztalék után nincs százalékos eho-sem. De osztalék pontosan ugyanolyan feltételekkel fizethető, mint egy nem EVÁ-s kettős könyvvitelű cégnél, tehát meg kell feleljen azon paramétereknek (saját tőke, jegyzett tőke ,stb.) amit a számviteli tv. előír az osztalékfizetésre vonatkozóan.
Tehát nem az dönti el az osztalék fizethetőséget - mert azt az a dolog, hogy kiveheti-e a pénztárában lévő pénzt ...., a tag a társaságtól (most ide nem értve a személyes közreműködési díjat,stb. ) osztalékban részesülhet, ami nem azt jelenti, hogy a beltag kivesz pénzt, hanem azt, hogy minden tag kap osztalékot. A kifizethető osztalékot a taggyűlés hagyja jóvá a beszámoló elfogadásával együtt.
A képviselőnek az osztalék fizetéssel kapcsolatban pontosan ugyanolyan kötelezettségei vannak, mint a nem EVÁ-s osztalékot fizető cég képviselőjének.
AZ VISZONT KÉRDÉS, HOGY NEM ÍRTAD-E EL A KÉRDÉSEDET, MERT ÁLTALÁBAN NEM JELLEMZŐ, HOGY EGY BT, AKI BELÉPETT AZ EVÁ-BA, AZ TOVÁBBRA IS KETTŐS KÖNYVVITELT VÁLASZTOTT VOLNA -, ÁLTALÁNOSABB A BEVÉTELI NYILVÁNTARTÁS. Ettől még lehet, hogy jól írtad, hogy a számviteli tv. hatálya alá tartozó EVÁ-s bt-ről van szó, de akkor mindenben vonatkozik rá a számviteli törvény. Az más kérdés, hogy milyen osztalék után fizet az osztalékban részesülő osztalék SZJA-t,stb. Ha még is bevételi nyilvántartást vezet, akkor ott az un. osztalék nem értelmezhető: a bevételből megfizeti az adókat, stb., ami marad, az a tagoké. A bevételi nyilvántartást vezető EVÁ-s bt, nem tartozik a számviteli tv. hatálya alá.
