Adófórum

Sziasztok!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségeteket. 

Tisztában vagyok azzal, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, valamint a kivéten felül fizetett járulékok (nybizt.21%, egbizt.5 és 3% és eho) költségként elszámolható, és hogy nem lehet költségként elszámolni a vállalkozói kivét levonása után fizetett járulékokat (nybizt.8,5%, egbizt.4 és 3%, szja, vállalkozói járulék). 

Én ezeket úgy szoktam könyvelni, hogy költség a bruttó vállalkozói kivét, és a vállalkozói kivéten felüli járulékok, és adóalapot nem képező kiadásba teszem  a költségként el nem számolható azaz a vállalkozó kivétből levont járulékok utalását.  És bizony sokat kinlódok ezeknek a szétválasztásával, arról nem is beszélve, hogy sokan nem is pontosan fizetnek.

Szerintetek lehetne-e úgy könyvelni, hogy költség a vállalkozói kivét bruttó összege, adóalapot képező bevételbe a vállalkozói kivét levonása, és így az összes utalást is könyvelhetném költségnek.

Szerintetek jó ez így? 

Nem és nem is javasolnám!  Gondolj pld. az elvárt jövedelem-re, ahol azt mondja, hogy az összes adóalapba beszámító bevétel minusz árubeszerzésre ..,stb. kifizetett összeg.  Ebben az esetben benne lenne ebben a bevételben a levonásos adó és járulék is.   

Nem tudom sz.gépes programmal vezeted-e a pénztárkönyvet, vagy kézzel. mert a számítógépes programok azért könnyebben lekérdehetőek. De ha kézzel, vagy a programod nem alkalmas rá, - akkor javasolnám EXcell-ben, mint adó,járulék nyilvántartást vezetni, amelyben megbontom kötelezettségre (adónemenként), valamint a teljesített befizetést adónemenként. Ha össze vissza fizet a drága, akkor abból abból induljunk ki, hogy először mindig a levonásos teljesül, s aztán a kifizetőt terhelő.   

Na még gondolkodtam egy kicsit - mert együttérzek veled.  Én annó ezeket a kézi pénztárkönyvben úgy oldottam meg, hogy a levonáskor egyneként írtam a sorokat, hogy levont nyugdíj, levont eü., levont SZJA, s mikor beírtam az adóalapot nem képező bevételbe, akkor a srkába odaírtam rövidtve,szja,ny,eü., sőt egy idő után ezekre a kis sarki beszúrásra adónemenként külön színt használtam, ugyanígy a befizetéskor. Így amikor többet fizetett be, vagy amikor kevesebbet, gyorsan összeadtam a színeket és tudtam, hogy a befizett egybe nyúgdíjból - mennyi az adóalapot nem képező kiadás, s mennyi a járulék költség. Az adófolyószámlát is aránylag gyorsan tudtam egyeztetni.

De ha a fenti javaslatodnál tartunk, és a befizetéskor nem akarsz bajlódni, meg pepecsnek tűnik ez a külön sorba írt, más szinnel való megjegyzés, akkor talán nem olyan durva, s talán még elfogadható is -, ha a levonáskor az SZJA-t kivéve!!! a levont járulékokat a járulék költségek közé könyveled, de mínusz előjellel.  Ebben az esetben, viszont mikor adott össze a hónapot (öszesítel), akkor ne feledkezz el arról, hogy a szám előtt az a miínusz jel, az egy minúsz jel, s nem valami paca.

Hirtelenjében nem jut jobb eszembe. 

Először is a vállalkozói járuék az KÖLTSÉG!!!!!

Én javasolnám a naplófőkönyv vezetését, ott tisztán, világosan, áttekinthetően látszik minden.

Amikor feladást csinálsz az adókról és járulékokról, akkor az adóalapba be nem számító bevétel és kötelezettség növekedés az adott adó ill. járuléknál.

Amikor utalod akkor bank kiadás és kötelezettség csökkenés.

Az egyenlegeket szépen nyomon lehet követni, mindig tudod mikor van túlfizetésed vagy tartozásod.

Azt hiszem én leszek a fekete bárány. A vállalkozói kivétet minden hónap végén, vagy egy összegben az év végén könyvelem. Csak akkor könyvelek járulékokat amikor a vállalkozó azt befizeti, akkor a ktg-ként elszámolhatókat a bérjárulékokhoz, amiket nem azokat egyéb be nem sz. kiadásba.

Nem tartom jó ötletnek a váll. kivétből a visszavételezéseket, ugyanis az a vállalkozó saját pénze, most egyik zsebéből átrakja a másikba, hogy majd onnan fizesse be. A visszavételnél csak a személyes ktg-ként el nem számolható kiadásokat tudom nyilván tartani, a többi járulékköltségeset nem.

Lehet hogy egyedül maradok a véleményemmel, de én így csinálom.

Enci