67%-os rokkantnyugdíjas egyéni vállalkkozó

[Natalia]

Üdv!

67%-os rokkantnyugdíjas vagyok.Azt szeretném kérdezni,hogy mint egyéni vállalkozó minimálbér feletti jövedelemmel 2008.01.01.-től rám is vonatkozik az,hogy nem kapom a nyugdíjat?Köszönöm.

[stamasi]

Szia Natalia!

Nem vonatkozik rád.

2008-ban két területen következnek be jelentősebb változások a nyugdíjrendszerben. Egyrészt változnak a nyugdíj kiszámításának szabályai, másrészt új szabályok lépnek hatályba a saját jogú nyugdíjak korhatár alatti igénybevétele és a kereső tevékenység kapcsolatára vonatkozóan.

2008-tól az előrehozott (korhatár alatti) öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele lesz a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése. Vagyis ilyen nyugdíj akkor állapítható meg, ha a biztosított - az életkori és a szolgálati idő feltétele mellett - teljesíti ezt a kritériumot is. (A vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.)
Ha a megszüntetett jogviszony helyébe egy új jogviszony lép, akkor arra 2008-tól már szintén új szabályok vonatkoznak. E szabályok lényege, hogy mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott nyugdíjak mellett például a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az ún. bányásznyugdíjat és a művésznyugdíjat is) kereső tevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után szüneteltetniük kell saját jogú nyugdíjukat. A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egyéves "keretösszeggel", amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig nyugdíját szüneteltetnie kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.

Mindazokra, akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok, a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételére vonatkozó fenti korlátozás 2010. január 1-jétől vonatkozik, ha akkor még 62 év alattiak.

Üdv.: Szilvi

[erdoapolas]

2008-tól nagyon nagy változások lesznek a rendes öregségi, és a rokkantnyugdíjasoknál. A rokkantnyudíj helyett, rehabilitációs járadék lesz. Ez az új járadék, 2008. január elsején már életbe lép, aki nem végleges rokkant , a következő felülvizsgálatkor már ezt alkalmazzák.

Ezeket a sorokat csak azért írtam, mert nem írtad hogy a rokkantságod végleges-e. Aki végleges, ő kérheti az átállást és a jelenlegi nyugdíjának a 120%-át kapja, de kell fizetni valamennyit vissza. Úgy tudom hogy aki 10 éven belül eléri a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt, azt nem hívják be. Marcsi

[stamasi]

Kiegészítés:
A jelenleg rokkantsági nyugellátásban részesülő aktív korú személyeknek 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során, amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79 százalékot meghaladja - attól függően, hogy mások gondozására szorul-e -, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79 százalékos, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. Azonban az említett személyi kör felülvizsgálata során kérheti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői szervétől a komplex - orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési - minősítését. Ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra - rehabilitálhatóság esetén rehabilitációs járadékra - jogosult.

Megváltoznak az ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok is. A 2008. január 1-jét megelőzően rokkantsági, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek munkavállalásának feltételeire 2008. december 31-ig a "régi" szabályok lesznek az irányadók. Vagyis a megjelölt időpontig az ellátásban részesülő személynek keresőtevékenység miatt akkor kell - baleseti rokkantsági nyugdíj esetében állapotjavulás nélkül is - a nyugdíját megszüntetni, amennyiben rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (Nem dolgozik rendszeresen az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimum mértékét, a Munka törvénykönyve pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így az a személy, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 8 óránál rövidebb munkaidőben kell meghatározni.
A kereset pedig akkor nem tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség nem éri el a húsz százalékot. Például havi 100 000 forint jövedelem esetén ez 80 000 forintot jelent.)

2009. január 1-jétől a jelenleg rokkantságon alapuló nyugellátások mellett abban az esetben lehet munkát vállalni, ha - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

Amennyiben 2008. január 1-jétől a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, azaz "feketén" dolgozik, akkor a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a nyugellátást a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában az ellátást meg kell szüntetni.

Üdv.: Szilvi