Egyéni vállalkozó járulékalap

[azurkek]

Sajnos szeptember hónapban baleseti táppénzt fogok kapni. Bevételem nem lesz. Szeretném kérni a jövőben a mentességet az emelt járulékfizetési kötelezettség alól. De ha táppénzen vagyok szeptemberben, sőt lehet, hogy októberben is. Mi a helyzet ilyenkor? HOgyan kell kérnem járulékkedvezményt?

[madora100]

A munkavállaló betegsége esetén is a bejelentéssel lehet mentesülni a minimum járulékalap fizetési kötelezettség alól.

A bejelentést az www.apeh.hu honlapról letölthető o6T1o31 nyomtatványon lehet megtenni. 

Ha később a betegsége után a jövedelme  a baleseti táppénz helyett a tényleges jövedelemre módosul, akkor a fent megjelölt nyomtatványon kell az akkori állapotnak megjelelő jövedelmet ismételten lejelenteni.  

 

[vekony.kati@papirporzsak.hu]

Ha táppénzen van , akkor nem kell bejelentést tenni, mert járulékalapot képező jövedelme nem volt. Ha egész hónapban táppénzen van. különben arányosítani kell. Ekkor az adott hónap vonatkozásában a foglalkoztató külön bejelentés nélkül mentesül a minimum járulékalap utáni adó megfizetése alól. Tbj.R.10.§ Pénzügyminisztérium honlapja. Adózási válaszok.

[ducheniko]

"A bejelentést ... a biztosítási jogviszony létrejöttét követően 15 napon belül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz"

"Az aki 2006 október 1-ét megelőzően kerül a foglalkoztatottal biztosítási jogviszonyba a bejelentést első alkalommal 2006 október 12-ig teheti meg."

Fontos, hogy a bejelentéskor meg kell mondanod, hogy mikortól kezdődik a kedvezmény igénybe vétele és hogy mennyi a tényleges jövedelmed, ami lehet a minimálbér alatt is, de legalább a minimálbér összege, mint járulékalap, tehát legalább 62.500 Ft után kell fizetni a járulékokat.

Ha te rendszeresen, havi fix összeget mondjuk 70.000 Ft-ot veszel ki, akkor Neked ezt kell beírni. Egyetlen szabály sem utal arra, hogy ha Te az adott hónapban mondjuk 28 napot eltöltöttél táppénzben és Te mint mondjuk egy alkalmazott csak a 70.000 Ft maradék 2-3 napra eső részét akarod kivenni, akkor az erre részarányos részt, mint járulékalapot képező jövedelem bejelentsd. Ez pl. így nézne ki a gyakorlatban: A táppénz kezdetekor küldenél egy bevallást ennek a dátumnak mint kedvezményes járulékfizetési kötelezettség kezdete bejelentésével. A járulékalapot képező jövedelem 0, ami eleve lehetetlen egyéni vállalkozónál. Majd ugyanezt eljátszuk, amikor megszűnik a táppénz egy törthónap arányos résszel, majd a hónap elején ismételten újra a 70.000 Ft-tal. Továbbá felhívnám a figyelmet, hogy ez nem egy konkrét bevallási időszakra vonatkozó bevallás. Itt csak, akkor kell újra bejelentést tenni, ha nem élünk tovább a kedvezménnyel.

Az mondjuk nem teljesen tisztázott számomra, hogy mit jelent a 15 napos határidő. Mondjuk ha új biztosítási jogviszony jön létre és élni akarunk a kedvezménnyel, akkor van rá 15 napunk. De mi van ha változás áll be a tényleges jövedelemben. Valószínűnek tartom, hogy ennek a változásnak a bejelentésére is 15 nap áll rendelkezésemre, de ha kések akkor mulasztást követtem-e el (a bevallást nem kell csak lehet leadni) vagy egyszerűen csak a postára adás dátumától 15 napig visszamenő időszakra érvényes az adott jövedelemszint melletti kedvezmény?

Ez is a PM honlapján van:

A teljesítménybérben, vagy változó bérelemekkel, pótlékokkal foglalkoztatott azon személy esetén, akinek tényleges járulékalapja a minimum-járulékalapot nem éri el és ezt a foglalkoztató az adóhatósághoz bejelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tennie, amíg a foglalkoztatott tényleges járulékapjának összege a minimum-járulékalapot el nem éri, illetve meg nem haladja. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatott minimum-járulékalapot el nem érő járulékalapjának változásairól, mindaddig nem kell változásjelentést adni, amíg az a minimum-járulékalapot el nem éri.

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosított, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás) eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. § (1) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni, azaz a bejelentést az adóköteles és vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet megtenni.

Összefoglalva: Akkor jelented be amikor csak akarod. Akár a kivét  kifizetésétől számított 15 napig is megteheted. Kivárhatod a táppénz végét, de szerintem az a legegyszerűbb, ha most bejelented. 

Plusz egy lényeges dolog, amit én először csak a bevallás útmutatójában olvastam. Ha vállalkozó vagy és szeretnéd megszüntetni a kedvezményt, NEM TEHETED MEG!

Azért remélem segítettem valamit!

ducheniko

[bakostsa.bt@chello.hu]

Október 12-ig lehet nyilatkozni a járulék alapról

2006. szeptember 1-től új fogalom a minimum járulék alap. Eszerint
a foglalkoztatónak a foglalkoztatottjaira
a társas vállalkozásnak a főállású tagjaira
a főállású egyéni vállalkozónak saját magára

havi átlagban 125.000 Ft után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.

Ha a biztosítottak járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot ( vagyis a 125 ezer Ft-ot ), akkor a foglalkoztató az alkalmazottról, a társas vállalkozás a főfoglalkozású társas vállalkozóról, főfoglalkozású egyéni vállalkozó pedig saját magáról bejelentést tehet az adóhatósághoz, hogy a tb járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg.

Ezt a bejelentést első alkalommal 2006. október 12-ig kell megtenni az erre a célra rendszeresített 06T1031. jelű APEH nyomtatványon. ( A jelenleg már elektronikus havi bevallásra kötelezetteknek a bejelentést nem kell megtenni. )

A bejelentés megtételéhez a következő kiegészítő információk kapcsolódnak:

1. A munkáltató alkalmazottakra irányuló bejelentése
A teljesítménybérben, pótlékokkal foglalkoztatott azon személyek esetében, akiknek tényleges jövedelme nem éri el a minimum járulék alapot, és ezt a foglalkoztató be is jelentette, mindaddig nem kell adatváltozás miatt bejelentést tenni, amíg a tényleges járulékalap összege az adott magánszemély esetében el nem éri, vagy meghaladja a 125.000.- Ft-ot.
2. Társas vállalkozás főfoglalkozású tagjaira irányuló bejelentése
A személyesen közreműködő tagok esetében a járulékokat a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett összeg után kell megfizetni, de legalább a minimum járulékalap után. Ha a ténylegesen kifizetett összeg nem éri el a 125.000 Ft-ot, akkor a társas vállalkozás által tett bejelentés alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem, azonban legalább a minimálbér ( 62.500.- Ft ) után kell megfizetni
3. Főfoglalkozású egyéni vállalkozók bejelentése
A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét, átalányadózó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább 125.000.- Ft után kell megfizetnie a járulékokat. Ha a vállalkozói kivét összege, vagy a ténylegesen elért jövedelem nem éri el a minimum járulék alapot, akkor a bejelentése alapján a tényleges vállalkozói kivét összege, de legalább a minimálbér után kell a járulékokat megfizetni.



Egyéni vállalkozóként milyen szabályok szerint kell a járulékot fizetni?

Egyéni vállalkozóként milyen szabályok szerint kell a járulékot fizetni
2006, szeptember 1-től

Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt.

1.Járulékok alapja:
a vállalkozói kivét
átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem,
de havonta legalább 125.000,-Ft minimum járulékalap után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.
fentiek alól mentesül, ha a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot és ezt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóhatósághoz bejelenti. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulék alapja a tényleges vállalkozói kivét, átalány adó alapja, de legalább a tárgyhónapot megelőző hóban érvényes minimálbér.

2. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének (a kezdés évében) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével köteles eleget tenni.

3. A minimum járulékalap szerinti járulékfizetés nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki
vállalkozása mellett olyan munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása eléri a heti 36 órát
közép- illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának a hallgatója
valamint arra az adózóra sem, aki a vállalkozását saját jogú nyugdíjasként folytatja
fenti tényezők bármelyikének a fennállása esetén a járulék alapja a tényleges jövedelem kivét, illetve az átalányadó alapja.

Az egyéni vállalkozó nyugdíj és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni (2006. évben ez az összeg naptári naponként 17.330,-Ft, évi 6.325.450,-Ft).

A minimum illetve a nyugdíjjárulék felső határ járulékalapjának meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyek tartama alatt az egyéni vállalkozó:
táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, ápolási díjban részesül - kivéve, ha GYES, GYET, ápolási díj folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét folytatja
fogvatartott
az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti.


bakos bt