Ismét e.v. járulékok és ezek könyvelése

[novelle]

Vállalkozói jövedelem szerinti adózó egyéni vállalkozó lehetséges esetei:

1. Tárgyhóban ( pl: január) vállalkozói kivét a garantált bérminimum, azaz 108000 Ft. Ennek terhei?:
- szociális hozzájárulási adó: 32.805 Ft
- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék:
               - természetbeni egészségbiztosítási járulék 6.480.-
                 - a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4.860.-
                 - munkaerő-piaci járulék 2.430.

   Azaz összesen:  13.770 Ft.
- nyugdíjjárulék:10.800 Ft
Mindösszesen: 57.375 Ft. Ebből: mit könyvelhetek el költségként? Mit költségnek nem minősülő kiadásként?

2. Tárgyhóban vállalkozói kivét nincs vagy kisebb, mint a garantált bér. A fizetendő terhek szerintem az 1 pontban leírtak. Ebből az összegből mi minősül költségnek és mit kell költségnek nem minősülő kiadásként könyvelni? (Szerintem az 1. pontban adandó válasznak megfelelően könyvelek)

3. Tárgyhóban a vállalkozói kivét 150000 Ft. Mekkora összegeket kell ezután bevallani, illetve megfizetni? Ebből mi minősül költségnek, s mennyi a költségnek nem minősülő kiadás?

 

A 1258 kitöltési útmutatóját ezt írja az e.v. szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségénél az adó alapjának: 14.old.
„A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj.-ben meghatározott minimálbér 112,5 százaléka.”
Vajon mit jelent az utolsó sorban a „de havi átlagban legalább” megfogalmazás? A törvényben nem láttam azt, hogy így lenne. Ez csak elírás, vagy vajon tényleg csak átlagban kell megfizetni?

[reggie]

Szia!Én úgy tudom, hogy az 57375 Ft teljes összege ktg-ként elszámolható. Csak az SZJA-ra befizetett összeg nem költség.

A 1258 kitöltési útmutatóból idézett rész az SZJA-ra vonatkozik. A vállalkozói kivétet kell felszorozni 112,5 %-kal és ez után az összeg után kell megfizetni az SZJA-t.

[reggie]

A havi átlag itt az átalány adózóra vonatkozik

 

[sz.judit]

Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék:  13.770 Ft.nem költség, mivel amennyiben ténylegesen kiveszed a 108.000 Ft-ot, az bruttó összeg és az költség.

Amennyiben adott hónapban nem veszed ki a jöv.kivétet, akkor is meg kell fizetni a járulékokat, de ha egy következő (bármelyik) hónapban többet veszel ki, akkor annak az összegnek a járulékait kell megfizeni. nem lehet a hónapoknál kompenzálni a jövedelem kivétet.

 

[kriszta1982]

A vállalkozói kivét összegéből költségként el nem számolható kiadás a vállalkozó részéről megfizetett  szja, a bérből levont nyugdijjárulék.  Költségként a vállalkozó kivét és dolgozók munkabére, valamint azok közterhei számolhatók el. Magyarul szét kell bontanod a könyvelésben a bér/váll.kivét után és az abból levont járulékokat.

[Stefani1]

Szia!

 

Költségként csak a szoc.ho (27%) számolható el, minden más egyéb a vállalkozót mint magánszemélyt terhelő kiadás. Ja és persze a kivét is költségként elszámolható, ezt elfelejtettem leíírni az előbb.

 

A járulék minimumok a minimálbér vagy gar.bérmin. alapja

 

Szochonál (27%) az alap 112,5%-a (pld.: 108 E*112,5%= 121.500.-) tehát 32.805.- Ft a hozzájárulás 

 

Nyjáruléknál (10%) az alap a min.bér vagy gar.bérmin. (pld.: 108 E) tehát 10.800.- Ft a járulék

 

Eüi. és merőpiaci (8,5%) az alap 150%-a (pld.: 108 E*150%= 162 E) tehát 13.770.- Ft a járulék

 

A kivét ha kevesebb mint a min.bér/gar.bérmin. a járulék fizetéseken nem változtat mert azt attól függetlenül kell megfizetni a fent leírtak szerint. Ha több a kivét összege akkor is minimum a felsorolt járulék alapok az érvényesek, de ha a kivét meghaladja a minimálisan előírt alapot akkor meg a kivét az alap. (pld.: 140 E a kivét akkor  a szocho és a nyjárulék ez után lesz fizetve, de az empj már a 162 E Ft után fizetendő.)

 

A 1258-as leírást pedig úgy kell értelmezni, hogy ha az átalányadósnál több az átalányadó alap, mint a bérminimumok akkor itt havi átlagban ez szerint kell fizetnie a járulékokat, de ha kevesebb akkor lásd fent az előírt mértékeket.

 

Stefi