Szia!
A végelszámolás számviteléről általában és nagyjából:
A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezői követeléseket kielégíti, maradék vagyonát pedig a tulajdonosoknak visszajuttatja. A végelszámolás történhet normál, egyszerűsített és kényszervégelszámolás keretében.
A végelszámolás kezdőidőpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A befejezési időpontja pedig a végelszámoló által meghatározott – a cég törlését megelőző időpont, amely nappal, mint fordulónappal, a végelszámoló a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót elkészíti. A végelszámolás időszaka a végelszámolásnak a határozatban szereplő kezdő időpontjától a végelszámolás befejezésének időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed. Ezen idő alatt a gazdálkodóra a számviteli törvény, illetve a végelszámolási kormányrendelet előírásait a cégtörvényben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni.
A végelszámolás kezdő időpontjában a társaság vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. Ezen időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül, aki a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak. A cégbíróság ez alapján – végzésben – határoz a végelszámolás megindításáról, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. A közzétételtől számított 15 napon belül értesíti a törvényben meghatározott szerveket, hatóságokat (földhivatal, illetékhivatal stb.) és fogadja a hitelezői igényeket, akik közzétételtől számított 40 nap alatt jelenthetik be igényeiket (a bejelentés elmulasztása nem jogvesztő) Könyv szerinti értéken végelszámolási nyitó mérleget készít, amit a hitelező igényekre tekintettel – szükség szerint – korrigál (korrigált végelszámolási nyitó mérleg), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt.
Számviteli feladatok a végelszámolás kezdetekor
A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a társaság korábbi tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adó- vagy egyéb jogszabályok előírnak és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát iratjegyzék kíséretében átadja a végelszámolónak valamint tájékoztatja a folyamatban lévő ügyekről. A végelszámolás megindításáról értesíti ( ha vannak) a munkavállalókat is. A tevékenységet lezáró beszámoló készítése azt jelenti, hogy a cég korábbi tisztségviselőjének a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérleg fordulónappal záró leltárt, éves vagy egyszerűsített éves beszámolót (tevékenységet lezáró mérleget), az eredmény felosztása után zárómérleget valamint adóbevallást kell készítenie. A tevékenységet lezáró beszámoló készítése során a folyamatos működés melletti beszámolókészítés szabályait kell alkalmazni. A beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjából számított 45 napon belül letétbe kell helyezni, illetve közzé kell tenni.
Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt
A végelszámoló a tevékenységet lezáró leltár, illetve mérleg adatai alapján végelszámolási nyitó leltárt és nyitó mérleget készít. A végelszámolás időszaka alatt felmerülő, az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket a végelszámolási kormányrendelet, illetve a számviteli törvény általános előírásai szerint számolja el. A végelszámolás időszaka alatt üzleti évenként elkészített számviteli beszámolót a végelszámolási kormányrendeletben meghatározott mérleg fordulónapot követően május 31-ig kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
A végelszámolás megszüntetésekor (a záró időpontról a végelszámoló dönt) a megszüntetésének időpontjára, – mint mérleg fordulónapra ismételten beszámolót kell készítenie, az a legfőbb szerv elé kell terjeszteni, majd jóváhagyás után letétbe kell helyezni ill. közzé is kell tenni. A végelszámolás általános esetben azzal fejeződik be, hogy a végelszámoló a cég függőben levő ügyeit lezárta, és a hitelezői igények kiegyenlítése után megmaradt vagyont ( vagyonfelosztási javaslat) felosztja a tulajdonosok között a tulajdoni hányaduk arányában. Az utolsó üzleti évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása utáni végelszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget) meg kell küldeni az állami adóhatóságnak is, be kell nyújtani a záró adóbevallásokat is A végelszámoló a legfőbb szerv (testület) döntése után köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről, ingyenesen vagy ellenérték valamelyike vállalhatja, a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek, a szerv erről szóló igazolását a cég törlése iránti kérelmet benyújtani a cégbírósághoz, amely ennek alapján elrendeli a cég törlését a cégjegyzékből. A felosztott vagyon kiadását lebonyolítani (vagyont kiadni csak a cég törlése után lehet), a vagyon kiadásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatokat elvégezni. A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, azaz a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak.
