Ez egy 2006-os cikk, eszerint ellenértéknek minősül és ÁFA-köteles lehet, attól függ, hogy mihez kapcsolódik.
A kártérítés és a kártalanítás az ÁFÁ-ban
Tartalom:
A károsult nem végez sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást annak fejében, hogy a kártérítés összegéhez hozzájut. Így ÁFA-fizetési kötelezettsége sem keletkezik a kártérítés összegéből. Ellenben a kártalanítás összege ellenértéknek minősül, így adófizetési kötelezettséggel járhat. Az adómérték megállapítására az ÁFA törvény 28-29. §-ában foglaltak az irányadók.
Szöveg:
Kártérítés
Az ÁFA Tv. 22. § (1) bekezdés alapján az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál – az e §-ban, valamint a 23-25. §-okban meghatározott eltérésekkel – a teljesítés ellenértéke.
A Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja határozza meg az ellenérték fogalmát, melynek értelmében a kártérítés nem minősül ellenértéknek.
A károsult nem végez sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást annak fejében, hogy a kártérítés összegéhez hozzájut. Így ÁFA-fizetési kötelezettsége sem keletkezik a kártérítés összegéből. A kártérítés egyik példája az érvényes biztosítás fennállása esetén történt káresemény során keletkezett kár összegének megtérítése. Ilyen a kötbér is.
Kártalanítás
A kártalanítás összege viszont ellenértéknek minősül az alábbi jogszabályhely alapján:
Az ÁFA Tv. 6.§ (3) bekezdése alapján e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termékértékesítés szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, hatósági határozat (végzés) vagy árverés útján történik.
Kártalanítás fizetésére pl. kisajátítás során kerül sor, a kártalanítás a kisajátítás módja. Kisajátítás során az állam vagy az önkormányzat kivételesen, közérdekből, törvényben megszabott eljárás keretében magántulajdonban álló ingatlan tehermentes tulajdonjogát megszerzi teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás ellenében.
Mivel a kártalanítás összege ellenértéknek minősül, így adófizetési kötelezettséggel járhat. Az adómérték megállapítására az ÁFA törvény 28-29. §-ában foglaltak az irányadók. Pl. lakóingatlan esetében jellemzően tárgyi adómentes a kapott „ellenérték”, üzemi épület kisajátításánál pedig az általános adókulcs figyelembe vételével kell az általános forgalmi adót megfizetni.
Ha a határozat ÁFÁ-ról nem rendelkezik, akkor a bírói gyakorlat szerint a kártalanításként megítélt összegből felülről számítva kell az adót megállapítani és megfizetni.
A különbség
A két intézmény közötti különbség jogilag az, hogy a kártérítést kiváltó károkozás jogellenes, a kártalanítás előzménye viszont mindig egy nem jogellenes cselekmény.
Hétköznapi formában talán úgy fogalmazhatjuk meg a különbséget, hogy ha már bekövetkezett a baj, – pl. összetört az autó - , akkor kártérítést kapunk a helyreállítás során felmerülő költségek megtérítésére.
Kártalanítás során pedig nem történt semmilyen esemény, aminek a helyreállítása kiadással járna, viszont azért kapunk kártalanítást, hogy ne érjen hátrány bennünket.
onadozo.hu
