Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jogszabály és mekkora mértékben szabályozza a skontó mértékét.

Késedelmi kamat mértékéhez kötve már láttam, de lehet ez csak a könyveléstechnikára vonatkozik. 

 Előre is köszönöm a segítséget!

Szia jakO1!

213. Számviteli Levelek / 2010. január 21.

4436. Skontó elszámolása

Kérdés: Társaságunk beruházási tevékenységet végez, egy új épületet építtet. Az építést végző vállalkozásoktól kapott számlák értékéből 3% skontót kapunk, amennyiben a számlák összegét egy bizonyos időn belül kifizetjük. Hogyan kell elszámolni?

Ha a vevő, a megrendelő a vásárolt termék, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét viszonylag rövid határidőn belül kiegyenlíti, mivel az  eladó, a szolgáltató számára előnyös, az eladó, a szolgáltató engedményt ad a szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén, a szerződésben rögzített mértékben. Ezt az engedményt helyesbítő számla kibocsátásával is, vagy anélkül is lehet érvényesíteni. Az engedményadás ez utóbbi formáját nevezik skontónak.

Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegét. Ezen előírásból az következik, hogy a szolgáltatók (a kivitelezők) által számlázott és elfogadott - áfa nélküli - ellenértéket kell beruházásként elszámolni a szállítóval szemben: T 161 - K 455, 100 százalékban, majd a szolgáltatónak (a kivitelezőnek) ténylegesen fizetett összeggel (a 97 százalékkal) csökkenteni kell a szállítókkal szembeni kötelezettséget: T 455 - K 384. A pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a szállítókkal szemben kell könyvelni a skontónak megfelelő összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként: T 455 - K 979. (Itt jegyezzük meg: az engedményt adónál a skontónak megfelelő összeget a vevőkkel szemben kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolni: T 879 - K 311.)

Skontóval történő engedmény adása esetén tehát a számlázott érték nem változik (nem változik az áfa összege sem!), és így nem kell a skontó összegével a beruházás bekerülési értékét módosítani. A skontó a társaság bevételeként a skontó nélküli ellenérték kifizetésekor számolandó el.

Fel kell hívni a figyelmet a hivatkozott törvényi előírásnak a gondolatjel közötti részére (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos). A szolgáltatóval, a kivitelezővel kötött szerződésben rögzíteni kell a fizetési határidőt (például 60 nap), a késedelmi kamat mértékét (legyen 24 százalék), és azt, ha 5 napon belül fizet a megrendelő, akkor a skontó 3 százalék. Ha ezen feltételekkel történt a szerződéskötés, akkor meg kell nézni azt, hogy "belefér-e" a 3 százalék a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között elszámolható összegbe.

Azt, hogy mennyi %-ot ad a szállító, a két cég megállapodásától függ. Ha ez le van írva szerződésben, senki sem kifogásolhatja, ha a könyvelését a fenti válasz szerint csinálod, esetleg megosztva.

Márti