Adófórum

Átalányadó ev járulékfizetésére vagyok kiváncsi, ha valakinek van esetleg apeh v. tb állásfoglalása az lenne a legjobb.

Építőiparos ev. átalányadós, a járulékokat én ha nem volt bevétele pl 01-02.hóban akkor a minimálbér alapján vallottam. Ha volt bevétele akkor megnéztem, hogy melyik a nagyobb alap a min.bér  vagy az átalányadó alapja.  07. hóig kiszámlázott majdnem 5000e Ftot és benn is van ez alapján az átalányadó alapja utáni járulékbevallás mivel ez több lett mint a minimálbér eddigi halmozott összege, utánaköv. hónapokban pedig 0 járulékalapot vallottam.

Jó ez így.  Kérlek segítsetek.  Nagyon-nagyon sürgős

Kiborult a bili az ev bement adóigazolást kérni, de nem kapott.

Egy válasz az APEHtól, hasonló kérdésben (járulékfizetési alsó határ meghatározása átalányadós egyéni vállalkozónál)

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz címzett e- ..... e-iktatószámon nyilvántartott e-mailben feltett kérdéseire az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adom:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérol szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 29. § (1) bekezdése szerint a biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértéku társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezo jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képezo jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képezo jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képezo jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képezo jövedelem, illetoleg az átalányadó alapját képezo jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Összefoglalva: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége elsosorban az átalányadó alapját képezo jövedelem után, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után áll fenn.  Abban az esetben nem kell ezen járulékalap után megfizetnie a járulék fizetési kötelezettségét, ha a tényleges átalányadó alapja nem éri el a minimálbér kétszeresét, és élt bejelentési lehetoségével. Ebben az esetben bejelentés teljesítése esetén a minimálbér kétszerese helyett járulékfizetési kötelezettségének a tényleges átalányadó alapja után tehet eleget. Amennyiben azonban a tényleges átalányadó alapja nem éri el a minimálbér összegét, legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat.

Amennyiben átalányadó alapját képezo jövedelemmel nem rendelkezik vagy nem éri el a minimálbér összegét akkor vagy a minimálbér kétszerese vagy legalább a minimálbér után kell járulékfizetési kötelezettségét teljesíteni Ez esetben a  járulékfizetési kötelezettség éves szinten azonban nem lehet több a minimálbér kétszeresének a tizenkétszeresénél illetve bejelentés teljesítése esetén a minimálbér tizenkétszeresénél.

A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (továbbiakban R.) 6. § (1) bekezdése alapján a járulékfizetési ALSÓ HATÁRÁNAK kiszámításánál HAVONTA meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri e tárgyév január hónapjától, illetoleg a vállalkozói tevékenység kezdetétol a tárgyhónapig számított, a Tbj 29. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott MINIMÁLBÉR KÉTSZERESÉT, illetoleg BEJELENTÉS TELJESÍTÉSE esetén a minimálbér összegét.

Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimálbér kétszeresénél, illetoleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.

A járulékfizetési kötelezettség eldöntéséhez meg kell állapítania havonta a minimálbér kétszerese után ?fizetendo? járulékalapot az adott idoszakra, valamint a minimálbér után ?fizetendo? járulékalapot az adott idoszakra vonatkozóan, továbbá az átalányadó alapját képezo jövedelmet adott idoszakra.

Ezután kell megállapítani figyelemmel a Tbj. 29.-§-ra az átalányadózónak a járulékfizetési kötelezettség alapját.

Az Ön által leírt esetben járulékfizetési kötelezettsége -mivel január, febbruár hónapokban nem volt átalányadó alapja,- legalább a minimálbér után állt fent. Azonban a március hónapban realizált átalányadó alapja idoszakra (1-3 hónap) vetítve nem éri el a havi minimálbér összegét, így továbbra is figyelemmel a Tbj. 29. §-ra az egyéni vállalkozónak a minimálbér után kell járulékkötelezettségének eleget tenni.

Azonban ha a havonta (idoszakra) megállapított átalányadó alapja meghaladja, az adott idoszakra megállapított minimálbér után fizetendo járulékalapot, akkor már abban a hónapban (idoszakban) a  figyelemmel a Tbj. 29. §-ra illetve a R. 6. § (1)-re kell megállapítani az egyéni vállalkozónak járulékfizetési kötelezettségét.

A tájékoztatást a beadványban írt információk, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével adtam meg.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17) AB határozatban rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevelében részletezettek szakmai véleménynek minosülnek, kötelezo jogi erovel nem bírnak.

Kérem a fenti tájékoztatás szíves elfogadását.

Üdvözlettel:

Köszi szépen.

Ez igazából a minimum járulékot taglalja, és a törvény is a minimum összeget emleget. De mi van akkor ha többet fizetett eddig mint a göngyölített minimálbér.

Remélem jól gondolom, hogy ha a göngy minimálbérnél több az átalányadó alapja, akkor az után meg kell fizetni a járulékot, és a következő hónapban, ha a göngy minimálbér még mindig kevesebb mint a bevallott akkor igazából nem kell járulékot fizetni?

Az ügy végkifejlete:  nem kell semmit csinálnom, jól adtam be az adóbevallásokat, holnap ismét próbálkozhatnak az apeh nullásal a vállalkozóim.

Az ügyben legjobban az érintett apeh-os hölgy hozzáállása volt az amin teljesen kiakadtam. Felhív az ügyfél, hogy gond van nem kap igazolást, átadja nekem az ügyintéző hölgyet, aki annyira lekezelően, annyira buta módon hozta nyilvánosságomra, hogy teljesen rosszak a bevallások, mert legalább a minimálbér után be kell vallani, és hogy mi alapján töltöttem így ki a bevallást.

Hiába próbáltam mondani neki, hogy ő átalányadós és ott az átalányadó alapja is sokat számít.

Nem ez így mindenképp rossz, tessék minden hónapot önellenőrizni, mert nem kap az ügyfél akkor igazolást. Mire én de akkor most több járulékot kell fizetnie?  Nem amikor többet vallott azt kell lecsökkenteni, hogy maradjon a többi hónapra is.

De akkor megsértem a TB törvényt!  Válasz: Nem mert mindenképp a főállásúnak a minimálbér alapján kell és tessék önellenőrizni.

Teljesen padlót fogtam, akkor jött az adófórum, az internet de konkrét állásfoglalást, magyarázatot nem találtam rá.   És akkor a telefonos ügyfélszolgálat közli velem, hogy igen nekem van igazam, és irányítsam oda az ügyintéző hölgyet hozzájuk majd ők elmagyarázzák.

Hívom a hölgyet, hát még gondolkodnak rajta, még más véleményt is várnak, hívjam vissza később.

Visszahívom: hát igen jól van a bevallás mert átlagban a minimálbér összege megvan, nem kell csinálni semmi.

PUFF NEKI.

Ha én egy kis nyuszi könyvelő vagyok aki azt mondja, hogy oké az apeh-nak van igaza, és gyorsan önellenőrzök akkor mi van, megint én vagyok a hülye.

Az ügyfél az apeh ügyfélszolgálaton megint engem küldött el magában meleg éghajlatra, nekem kellett megint magyarázkodnom.

Azt hogy elnézést nem kértek az egy dolog. Én is tudom hogy mindenki tévedhet, de nem morognék rajta, ha normálisan viselkedett volna, meghallgat és esetleg azt mondja, hogy legyünk egy kis türelemmel mélyebben utánanéz. Megmagyarázni sem hagyta, hiába olvastam el a törvényt neki, fennhéjázó, lekezelő volt.

 És különben is  menjen a só-hivatalba dolgozni, akkor is nekem volt igazam.

Enci