Szerző: birozsoltne » csüt. júl. 02, 2009 3:00 am
1. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata 2009. adóévre: 2009. évben a korábbi évnek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben:a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózást választó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó részére,b) más vállalkozók (iparűzési adóalanyok) részére, akik az adóévet megelőző adóévben 8 millió Ft nettó árbevételt nem értek el, kezdő vállalkozó esetében ezt az értékhatárt várhatóan nem haladja meg. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor napi arányosítással kell megállapítani az értékhatárt. Az a) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20%-kal növelt (l,2-del szorzott) összege. A b) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80%-a. Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a VIII.2.-4. sorokat. A VIII.1. sorba (az „A” jelű lapon II. táblába is) az átalányadózónak az átalányadó alapját, a b) alpont szerinti esetben pedig a nettó árbevétel összegét kell beírni, a VIII.5. sorba az adóalap - előzőek szerint számított - összegét kell feltüntetni. Az „A” jelű kiegészítő lapon az átalányadózást választó magánszemélynek a III.1.-4. sorokat illetve az egyszerűsített adóalap meghatározást választó adózónak a IV.1.-2. sorokat kell kitöltenie. Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a b) pontban említett vállalkozó az adóévben -időarányosan- 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját -az adóév egészére- az általános szabályok szerint kell megállapítani. Ha az a) pontban említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a b) pont alkalmazásával is megállapíthatja.2. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata 2010. adóévre.
Amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt a négyzetben jelölnie kell. A választás feltételeit a VI.1. pontban foglaltak tartalmazzák. 3. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2009. évben az iparűzési adóban választhatta az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját. E sorban szereplő négyzetben jelölje x-szel, ha ezt az adózási módot választja. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50%-a. Az EVA alanynak ebben az esetben a VIII.1. sorban (az „A” jelű lapon II.1. sorban is) az EVA alapját, a VIII.5. sorban pedig az EVA alap 50 %-át, azaz iparűzési adó alapját kell csak bejegyezni (a VIII.2.-4. sorokat nem kell kitölteni). Az EVA alanyiság évközi megszűnése esetén ugyanígy kell kitölteni a sorokat.4. Az EVA alanya a 2010. adóévben az iparűzési adóban választhatja az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50%-a.
