Adófórum

Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó jelenleg gyes-en van ill. rendelkezik főállású munkahellyel. Vonatkozik-e rá valamilyen speciális szabály az egyéni vállalkozásában a gyes miatt?

A vállalkozó lovagoltatással szeretne foglalkozni. A terület használatához önkormányzati engedéllyel egy nyugdíjas bácsi rendelkezik. A vállalkozó alkalmazhatja-e alkalmai munkavállalói kiskönyvvel a bácsit, hogy annak területhasználati engedélyével és személyes közreműködésével lovagoltatási tevékenységet végezzen?

Ha a bevételről nyugtát állítanak ki, akkor kell-e bevételi tömböt, pénztárjelentést vezetni a bevételekről?

A lovak tartásához rendelkeznek egy területtel, melynek szerzése korábban történt. Ez a terület lehet-e telephely, és elszámolható-e a telephellyel kapcsolatos költség (pl. kerítés, istálló építés)? Ha a vállalkozás megszűnik, ezzel a telephellyel mi történik, van-e valamilyen, könyvelési, adózási vonzata?

Köszönöm szépen a válaszokat!

A főfoglalkozásúa egyéni vállalkozók a GYES tartama alatt nem kötelezettek minimális járulék fizetésre, amennyiben a vállalkozásban nem működnek közre személyesen, nem számol el kivétet, illetve ha nincs alkalmazottja, akkor nincs bevétele vagy csak olyan bevétele keletkezik, amely az ezt megelőző tevékenységből származik.

A családok támogatásáról szóló törvény 21. §-a értelmében GYES mellett a szülő a gyermek egyéves koráig kereső tevékenységet nem folytathat, ezt követően viszont időkorlátozás nélkül dolgozhat.
 

A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállaló biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapítjuk meg: utána 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, viszont a tételes EHO-t nem kell leróni utána. 

Alkalmazhatja így is, csak az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályokat be kell tartani. (napok száma, bélyeg, beragasztás, aláírás, stb.)

A bevételekről minden körülmények között kell nyilvántartást vezetni, nem elegendő a tömböket összeadni, és eltenni, és nem elég a nyugtatömbök szigorú számadású nyomtatványba történő nyilvántartása. Nyomtatványboltban kapható pénztárjelentés c. nyomtatványban lehet vezetni, de ilyen - várhatóan kis forgalom mellett - célszerűbb a Pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv napi vezetése.

A lótartó hely minden további nélkül lehet telephely, és azokra a költégek elszámolhatóak. (Ez az egyszerű válasz)

A lótartás kérdése mélyebb elemzést igényel: kinek a tulajdonát képezik a lovak, hogyan kerül a vállalkozó "üzemeltetésébe" a ló, a telephely, mit mond a szerződés. Idegen tulajdonon végzett javítás, felújítás általában költség, a beruházás (istálló építés, karám-tető átépítés, automatikus lócsutakoló-berendezés beépítése, stb.) alapos előzetes megfontolás tárgyát képezi, szerződésekkel körbehatárolva. (Ez a bővebb válasz)

Kérdéseidből tekintve mindenképpen tanácsolom, hogy ne elégedj meg a Fórumon feltett kérdésre adott válaszokkal, mert azok ugyan helyesek, de közel sem adják a teljességet, és fizikailag nincs is mód minden részletre kiterjedő válaszra, pedig az ördög mindig a részletekben lakozik.

Mindenképpen keressél egy jó könyvelőt, adótanácsadót, és szánj rá egy-két órát, hogy elmondd a kérdéseidet, a körülményeket, nehogy kellemetlen meglepetés érjen!

Üdvözlettel:

fgy