Pénztárkönyv, jövedelem kivét

[Kardos.Judit]

Azért igy vezettem le, mert előző hozzászólások alapján van aki a Bruttó összeget kivétbe helyezi, és akkor könyveli a többit (járulékot) egyéb ktg-be, ha feladja. Nem vételezi be. Ezt próbáltam értelmezni.

Nem mindegy a könyvelése, ezért tettem be a táblát.

Üdv: Judit

[Kardos.Judit]

Ez a 3. verzió:

				2008		Pénztárkönyv				12	oldal
sorszám	gazdes. Időp.	bizonylat sorszáma	gazd.esem.      megneve-zése	BEVÉTELEK				KIADÁSOK
								KÖLTSÉGKÉNT ELSZÁMOLHATÓ KIADÁSOK					KÖTSÉGKÉNT EL NEM SZÁMOLHATÓ
				Adóköte-les Bevétel	jöv.számitás-nál nem bevétel!	Fizeten-dő           ÁFA	Bevétel Összesen	Anyag és árube-szerzés	Közvetí-tett szolgál-tatás	Alkal-mazotti bér,köz-teher	Vállal-kozói kivét	Egyéb ktg, kiadás	Levon-ható     ÁFA	Beru-  házási ktg	Egyéb ktg-ként el nem számolható kiadás	Kiadás  összesen
			áthozat
1	12-01	xxxxxxxxx	bevétel	100000		20000	120000									0
2	12-31	2008-12 hó	jöv.kivét				0				69000					69000
3	12-31	2008-12 hó	utalt szja		12420		12420								12420	12420
4	12-31	2008-12 hó	utal.ny.jár 9.5%		6555		6555								6555	6555
5	12-31	2008-12 hó	utal.egb.j 6%		4140		4140								4140	4140
átvitel				100000	23115	20000	143115	0	0	0	69000	0	0	0	23115	92115
		EREDMÉNY	31000		PÉNZTÁR	51000

 

Üdv: Judit

[viragmarta60]

Szia Judit!

Nagyon jó a pénztárkönyved, bár már dícsértem nagyon ügyesen kiszerkesztetted.

A fenntiekhez csak annyi, hogy a levont járulék bevételezése minedn hónapban a csekk kifizetésekor megjelenik bevétel és kiadá oldalon is csak 1 hónapban a nyitó tételek között szerepel a 12.havi járulék kötelezettség miatt bevétel , a többi hónapban pedig egy hónap csúszással 2.hóban a 1.havi be-ki játék. Tehát a két oldal mindig egyenlő a példa szerinti 23.115.- Ft be és ki is megy.

Köszi a táblázatot.

Üdv: Márti

[Szemi]

Szia minden segítőkész válaszolónak!

Köszönöm segítségeteket, szerintem megértettem.

Most még egy kérdés merült fel bennem: a pénztárkönyvből ezt a sok nem bevételnek minősülő összeg hogyan tűnik el?

Olyan oldalról kérdezem, hogy ha jól gondolom: ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az ember rengeteg jövedelmet kell hozni, plusz még beteszem a bevételre ezeket a tételeket, mármint a járulékok saját részét, ott keletkezik egyszercsak olyan összeg amivel nem tudom, hogy mit lehetne csinálni?

Van rá megoldás? 

Visszaolvastam rengeteg anyagot, ott is olvastam róla, hogy valaki többeknek elküldte excel-ben készített pénztárkönyvet. Juditnál láttam valami ilyesmit. Nem tudná valaki elküldeni nekem, én is csináltam magamnak, de ehhez képest, olyan mint a Vista-t és a DOS-t hasonlítanánk össze. címem: szemi111@gmail.com

Köszön még egyszer eddigi segítségeteket.

Kriszta

 

[Kardos.Judit]

Köszönöm Márti !

A vállalkozói kivétet én is láttam már több módon könyvelni.

1, Jöv.kivét a hó utolsó napján Bruttó összeg (mert ez a teljes összeg költség)

   -a levonásokat a vállalkozó Bruttó béréből kell analitikában vezetni, igazából bevételezni kellene, mert ez nem az övé. Általában azonban nála van az utalásig. Nem teszi be a pénztárba (mást sem). Ezért van aki a kifizetéskor csak az eredménybe nem számító ktg-be teszi, de ekkor a pénztár nem egyezik.

Ezért bevételezni is kell, és igy lesz jó. A példában a dátumokok csak 12.31-re szólnak, mert nem bonyolítottam.

 Elvileg bevételezni a kifizetéskor kellene, mert a dolgozó sem kaphatja meg a levonásokat.

Üdv: Judit

[Kardos.Judit]

Szia  Kriszta !

Kűldöm a pénztárkönyvet.

Üdv: Judit

[viragmarta60]

Szia Kriszta!

Ha átolvasod mégegyszer a vállalkozói kivéthez kapcsolódó saját vállalkozói járulékok levonásáról szóló részt, látod belőle azaz az összeg azért kerül a nem adóköteles sorra bevételezve, mert a mikor az Apeh felé befizeti a nybj.(24%+9,5%), az ebj./4,5+0,5%+4%+3%),stb. , ezekből az összegekből a könyvelésben a levont összeget a nem adóköteles kiadások közé könyveled, csak a vállalkozói kivét után fizetendő , minta a dolgozóknal ez is a munkáltató által fizetendő rész kerül (24%nybj, 0,5+4,5% ebj) az adóalapba beszámítható költségek közé. Tehát e levont összeg nem többlet, ezt az Apeh felé kell befizetni és a pénztárkönyvben is könyvelni így a két összeg különbözete nulla lesz.

Amennyiben több az adóalapba beszámítható költséged, mint a vállalkozás bevétele , akkor jelenik meg a kifizetés előtt a vállalkozó által betett saját kölcsön betét, amit a vállalkozásának ad, ezt is többen többféleképpen nevezik, ez szintén a kérdésed elején tisztázva lett , ez azért kell mert mínúsz pénztár nem lehet.

Ha megkapod Judit exle tábláját, ajánlom készíts egy próba könyvelést külön, ahol ezeket levezetve meg fogod látni az egyezőségeket.

Üdv: Márti

[strazsi]

36 órát meghaladó munkaviszonyos EV vállalkozói számlájáról a magánszámlájára utalt át 20.000 Ft-ot . Ez ugyebár vállalkozói kivét. 

Bruttósítva:30.000 Ft Levonás terheli 1,5% NYJ, 8% magánnyugdíj, 4% terméeszetbeni egészségbizt. jár., 18% SZJA, nettó kifizetendő 20.550 Ft. 

Mivel a 20.000 átutalta, az 550 Ft-ot pénztárból veszi fel. Hogyan kell ezt könyvelni?

[viragmarta60]

 Szia!

Szerintem a legegyszerűbben, akkor könyveled le ha a bankon elszámolod vállalkozói kivét sorba a 29.450.- Ft-ot , szintén a bankon a levonásokat bevételként kezeled egyéb nem adóköteles bevétel sorba, így a bank rendben lesz. A különbözet általad számolt 550.- Ft-ot (nem számoltam utánnad a levonásokat)ugyanazon a napon a pénztárból a vállalkozói kivét sorba bekönyveled .

Üdv: Márti