"Eszközei nincsenek mert az ingatlan amit kiad, nincs a vállalkozásában."
=======================
1990. évi C. törvény értelmében tárgyi eszköz:
"Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet."
Ha a táe nincs a vállalkozásban, akkor azt bérelhet, akár nulláért is, saját magától.
Íly módon én oda fizetnék adót, ahol az ingatlan van.
A lényeg: nemcsak a táeként nyilvántartott eszköz képezi a megosztás alapját.
üdv dng
Szia!
Ha a vállalkozó nem is vesz fel jövedelmet (kivétet, nem tudom egyéniről vagy társasról van-e szó), a Tb járulékokat akkor is megfizeti maga után, ha főfoglalkozású. Így a személyi jellegű megosztást is választhatod. Azt kell eldöntened, hogy a tevékenységből hány százalékot végez Gyöngyösön, és hány százalékot Budapesten. Eszerint osztod meg.
Üdv. Kata
Szia!
Nullás valóban nem lehet Gyöngyösön, hiszen végez ott tevékenységet. A személyi jellegű ktg. arányában is megoszthatod, ahogyan Kata is írta, járulékai pl. vannak, EHO is, esetleg repi, stb. A helyi adókról szóló 1990.évi C törvény szerint:
1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere
A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.
Remélem, segít valamennyit. Üdv: Böbe
A sajátos helyzetre való tekintettel a személyi jellegű ráfordítás arányos megosztást javaslom én is.
A megosztás esetében pedig a nulla és 100% is egy elfogadható megosztás, nincs olyan, hogy a nulla alapot nem fogadják el. A tevékenyság 100%-ban Gyöngyösön, az ingatlan 100%-ban Budapesten van.
Én 50-50 % arányban osztanám meg, arra való hivatkozással, hogy nem állapítható meg konkrétan az IPA alapja, ebbe egyik önkormányzat sem köthet bele, mert mi van akkor, ha a 100%-ot a másiknak adod. Bevallani meg kell, nem nagyon tudsz mást csinálni.
Üdv. Zsuzsa
Szia Tepimail!
Én is így csináltam, mert Bp-en csak a székhely van, de vidéken dolgoznak. Oda osztottam meg az összes személyi jellegű ráfordítást, Bp-i nullás lett.
Üdv. Kata
Szia Tepimail!
Bocs, hogy ide szemtelenkedem, de szeretnék kérni tőled valamit. Szeretném megszerezni az 5percado.hu-n tavaly letölthető cikket :
Csáthné Solymár Katalin: Non-profit szervezetek vállalkozási bevétele
c. előadás anyagát, de már sajnos nincs fent.
Nagyon szépen kérlek küld el nekem az alábbi címre- nagy szükségem lenne rá!
Köszönet előre is.
Üdv: Erzsi
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 14 vendég