Sziasztok! Sejtem a kérdező ev. dilemmáját, de a pontos választ nem tudom: Ugye van a Tbj.tv.
A társadalombiztosítási járulék
20. § (1) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.
(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
(3) Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
Ami alapján teljesen bittos, hogy ha nekem van egy alkalmazottam, akinek a tényleges bruttó jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, de én mint foglalkoztató, hajlandó vagyok a min.bér kétszerese után fizetni a járulékokat, akkor a biztosítottól a levonásos (6% Eü, 9,5% nyugd.) járulékokat csak a tényleges jövedelmére esően vonom le tőle, ami a bevallásos min.bér kétszeres és a tényl.jöv.közötti különbözeti összegre eső járulék, az a foglalkoztató költsége.
Kérdés viszont, hogy ebből a szempontból az ev. az a saját maga foglalkoztatója-e. magyarul, ha 100 eFt a vállalkozói kivétje havi átlagban, de a 138 eFt után fizeti a járulékokat, akkor vajon a 138-100 eFt közötti különbözetre eső 6% eü+9,5% nyugd.járulékot a költségei között számolhatja el, Úgy mint egy kifizető a foglalkoztatottja esetében, vagy nála a teljes 138 eft utáni összeg levonásos járulék, ( amikor befizeti) az csak egyéb adóalapba nem számító kiadás .... Üdv.