Más az alap kivét - TB

[kovalkata]

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, ha egyéni vállalkozó a TB járulékokat megfizeti a 138 e után - tehát ez lesz a járulék alapja -, de vállalkozói kivétet csak 70.000-et vesz fel, akkor a kivét kifizetéskor a TB levonások a 138 e után, vagy a 70 e után lesznek számolva? Tehát:

1) 70000-21390(tb)-12600(szja)=36.010.- vagy,

2) 70000-10850(tb)-12600(szja)=46.550.-

Előre is köszönöm, Kata

[adotanacs]

Szia Kata! Nyilván a befizetéskor a 138eFt utáni egyéni járulékot könyveled adóalapba be nem számító kiadásba. Szerintem a 70eFt levonását lekönyveled adóalapba be nem számító bevételnek, a különbség pedig tőkebetét lenne. Olyan nagy jelentősége nincs, mivel adóalapot nem érint. Pl. ha valaki nem tudja kivenni egyáltalán a min.bért sem, nem is foglalkozom a bevételezéssel, mivel én azonos zsebnek tekintem. Üdv. Ani  

[vib2]

Nem idetartozik, de mindenkinek ajánlom 5 főig ingyenes bérszámfejtő program letölthetö innen:

 

http://www.metro.hu/cimlap/

 

[andulka]

Én nem találom :((

[adotanacs]

Én sem találom.

[viragmarta60]

Szia Kata! A kivét összege a bruttó 70000 Ft, ahogy Ani írja, a levont járulék pedig a 138000 Ft után számított általad írt 21390(tb)-12600szja). A könyvbe így kerül, de ha a vállalkozónak nettó jövedelmet szeretnél kimutatni, akkor a tényleges 70000 Ft-ból indulj ki, mert ez lesz az 53-as bevallás alapja , ezt veszik figyelembe egy hitelnél és ebből csak a 2.pontban lévő járulékokat vonják le a nettó egyéni vállakozói jövedelem számításnál.

Tehát a könyvelés szerint a fenti.

Számfejtés szerint, pedig a programok is a 1. variációt hozzák, mert a vállalkozó saját maga fizeti.

A jövedelemigazoláshoz, vagy papíron történő számfejtés esetén , pedig a 2. az ajánlott.

Kérdés az, hogy miért kérdezted.

Üdv: Márti

[viragmarta60]

Szia ! Ezen az oldalon nem találtam rá az ajánlatra, egyébként a kulcs.. is szokott ilyet ajánlani 5 főig. Általában az 5 fő könyvelése tényleg annyira kevés bérszámfejtésre, csak annak ajánlhatóak, akik kicsit értenek a számítógéphez és csak saját maguknak készítik a könyvelést, persze ez csak szerintem van így. Ha bővebben leírod hol van azért a kíváncsiság oda vezérelne, mert amúgy hasznos többféle programot megismerni. Üdv: Márti

[melcsi62]

Sziasztok!  Sejtem a kérdező ev. dilemmáját, de a pontos választ nem tudom:  Ugye van a Tbj.tv.

A társadalombiztosítási járulék
20. § (1) A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.
(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

(3) Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
  
 Ami alapján teljesen bittos, hogy ha nekem van egy alkalmazottam, akinek a tényleges bruttó jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, de én mint foglalkoztató, hajlandó vagyok a min.bér kétszerese után fizetni a járulékokat, akkor a biztosítottól a levonásos (6% Eü, 9,5% nyugd.) járulékokat csak a tényleges jövedelmére esően vonom le tőle, ami a bevallásos min.bér kétszeres és a tényl.jöv.közötti különbözeti összegre eső járulék, az a foglalkoztató költsége.     

Kérdés viszont, hogy ebből a szempontból az ev. az a saját maga foglalkoztatója-e.  magyarul, ha 100 eFt a vállalkozói kivétje havi átlagban, de a 138 eFt után fizeti a járulékokat, akkor vajon a 138-100 eFt közötti különbözetre eső 6% eü+9,5% nyugd.járulékot a költségei között számolhatja el, Úgy mint egy kifizető a foglalkoztatottja esetében,  vagy nála a teljes 138 eft utáni összeg  levonásos járulék, ( amikor befizeti) az csak egyéb adóalapba nem számító kiadás ....  Üdv. 

[viragmarta60]

Szia Melcsi! Valószínűleg így lehet, ahogy írod. Szerintem itt hiába a saját maga foglalkoztatója az egyéni vállalkozó, saját maga egyénileg kötelezett a levont és megfizetett összegre én nem találtam rá utalást, hogy ezt költségként az egyéni vállalkozó is érvényesíthetné. De hátha valaki talált már. Üdv: Márti

[adotanacs]

Sziasztok! Szerintem Kata könyveléstechnikailag kérdezheti, vagyis levonásként melyik egyéni járulékot könyvelje. Én legalábbis így értem. Nem gondolom hogy a kettő közötti különbség költség lehetne, ugyanis ilyen alapon  O kivét esetén is költségnek kellene lenni. Üdv. Ani