tgk selejtezése

[validitas]

Szia Heni!

Mindenképpen kell róla szakember írásos szakvéleménye, hogy miért annyira olcsón adta el a vállalkozó. Ha kellően indokolt, akkor rendben van, selejtezési jegyzőkönyvet kell kiállítani, beírni a besz.értékét, a nyilvántartás szerinti értékét, a selejtezés okát, a hulladékértéket (csatolva a szakvéleményt), valamint a selejt sorsát.

Ezek alapján ki lehet vezetni majd a nyilvántartásból, és a nyilv. értéket költségként figyelembe lehet venni.

Üdv: Böbe 

[loncika]

OK, értelek.... A gépjármü selejtezéskor a rendszámot le kell adni, ki kell vonni a gépjármüvet a forgalomból és a jármüt/maradékot le kell adni a bontóban. Meg kell irni a seleztezési jk-et. Ekkor nem gépjármüvet adsz el,hanem csak hasznositható alkatrészeket. A szerelő igazolása alátámaszthatja a selejtezés szükségességét.

Ha rendszámmal adtad el, akkor nem tudsz selejtezni. A szerelőtől kapott ajánlattal csak azt tudod igazolni, hogy számodra a helyreállitás nem elérhető, nem éri meg, és legalább kg árban eladtad az eszközt. A rendszámmal rendelkező üzemen kivüli jármüvet át kell iratnia az uj tulajdonosnak a saját nevére és azt csinál vele amit akar.

[garbo50]

Szia Böbe!

Oké így igazad van, de én effektíve a kézi pénztárkönyvet véve alapul, ahol  (ha jól emlékszem  a kiadási tételeknél a 6. oszlopban) szerepel a beruházási költség és ide beírom  a teljes összeget, évvégi zárásnál azonaban ahhoz, hogy a pénztárkönyvem azt az állapotot tükrözze ( vagyis a könyvelésem támassza alá a bevallásomat) itt is elvégzem a zárlati munkálatokat és a beruházási költségemből, minuszolom az éves értékcsökkenési leírásomat az elszámolhatóba pedig lekönyvelem.

Nekem így tűnik logikusnak, de ettől még számtalan variáció lehet, egy a lényeg hogy alá tudjam támasztani. Akkor köszi az agytornát és további szép napot.

Üdv.Jutka

[tothkornelia69]

Teljes mértékben egyet értek Böbével.

A pénztárkönyvben összes bevétel-összes kiadás= a vállalkozás pénzeszközeivel, ami a pénztár és bank együttes egyenleg. Ha valaki most azt írja, hogy az ev-nek nincs pénztára, biz' isten magamba harapok.

Ha veszek egy tárgyi eszközt 500 ezerért akor a pénztárból kiment 500 ezer ft-om. Ha időközeben az écs-t és egyebeket rögzítjük a pénztárkönyvben, akkor borul a pénztárkönyv egyenlege, pontosan ekkor nem a valós állapotot fogja tükrözni.

A gk ktg-ről. Ez véleményem szerint úgy működik, mint a vállalkozónak útnyilvántartás alapján kifizetett gk ktg térítés, azzal a különbséggel, hogy bizonylat nélkül elszámolható (gondolom az 500 km-ről van szó).

És végezetül a pénztárkönyv vezetéshez, záráshoz, nyitáshoz egy kis segítség, persze akit érdekel. Azért is ajánlom, mert (igaz egy párszor már leírtam, két helyen is tanultam ev adózását, ezen belül pénztárkönyv vezetését), és eddigi ismereteim alapján úgy járok el, ahogy Kné Álmosdy Judit is ajánlja.

http://www.kalkulator.hu/cikk/30032

http://www.kalkulator.hu/?fejezet=5&alfejezet=0&tartalom=0&cid=28485&wa=ekal0702h

http://www.adoforum.hu/?fejezet=5&alfejezet=0&tartalom=0&cid=35365&wa=eado0727h

Üdv:Nelly

[garbo50]

Szia Nelly!

Isten őrizz, hogy magadba harapj ( a kutyás kérdésre utalva, főleg ha nem vagy beoltva )

Azért mégis ellenkezem veled.( ma ilyen napom van) Minden tiszteletem a fennti cikkek írójának ez valóban így igaz, ahogy leírják, de, és itt van az a bizonyos kutya elásva, ez az egyszeres könyvvitelnek az ismérve.

Az egyéni vállalkozó ( mostanában egy l-vel mindig kevesebbet írok) viszont az szja törvény hatálya alá tartozik (lsd az eltéréseket például az iparüzési adó című kérdésnél) és itt a részletező nyilvántartások között nincs  pénztár és bank nyilvántartás. 

Ezek az egyszeres könyvvitel ismérvei, ahogy tanították anno, (naplófőkönyv szerint) A kettős és egyszeres könyvvitel pedig a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Nem az egyéni vállakozó könyvelését okították, hanem a naplófökönyvest és ebből a mérleg levezetést,(pénzügyi mérleg) Legalábbis az én időmben, de hát sajna az nem most volt.

Még egy érv, az eltérések ecsetelésére, ha a kezedbe veszed az iparűzési bevallást, milyen kérdések vannak a könyvvezetésre- egyszeres, kettős, szja szerint.

Tehát minimum két malom van. Az évek folyamán ez összemosódott, de attól még ez így van.  (mármint az szja és egyszeres)

Az alapnyilvántartásoknál  igaz megtalálható, hogy választható a pénztárkönyv helyett naplófőkönyv, de ettől ez még nem lesz egyszeres- marad a bevételi, költség nyílvántartás, melynek végeredménye az önálló tevékenység jövedelme,  vállalkozás jövedelme.

Na jó nem ragozom tovább, meg nem tépázom az idegeidet, az ellenkezésemet meg tudd be a koromnak. Végkövetkeztetés, azért mert nem fekete vagy fehér, még lehet jó( lásd sárga)

Üdv.Jutka

[validitas]

Kedves Jutka!

Belém is bújt ma egy kisördög :-) , ezért még egy picit vitatkozom veled. ugyanis a naplófőkönyv és pénztárkönyv vezetésére az SZJA-tv. is ad előírást, nemcsak a számviteli törvény. Az 5.sz. melléklet I. Alapnyilvántartások fejezete: (most a naplófőkönyvet nem másolom be, mert pénztárkönyvről volt szó.).

3. A pénztárkönyv
3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.
3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.

A fentiek értelmében, ha az ev. bevételi és költségnyilvántartást választott - de csakis akkor! - rögzítheti csak az adóköteles bevételeket és költséget, és nem a pénzbevételt- vagy kiadást jelentő gazd.eseményeket.

Ezért sztem pénztárkönyv esetében mégsem lehetünk sárgák:-) ) (Sajnos smiley-t most nem tudok ide rakni).

Üdv: Böbe 
 

[tothkornelia69]

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adónyilvántartásokról

A magánszemély - a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el.

I. Alapnyilvántartások

2. A naplófőkönyv

2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.

2.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

3. A pénztárkönyv

3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választási jogával nem élt.

3.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján - a kiegészítő nyilvántartásokat is figyelembe véve - minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

3.3. A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

 

 

Kedves Jutka! Tényleg belédbújt a kisördög. Most már akkor is magamba harapok, ha még egyszer leírja valaki, hogy az ev, nem a Szt hatálya alá tartozik. Ennyit azért kinézhetnél belőlem! Nem sértődtem meg, szólok előre!

 

Kellemes estét! Üdv:Nelly

 

 

[tothkornelia69]

Óh! Böbe! Egyszerre járt az agyunk!

Üdv:Nelly

és a kezünk is!

[garbo50]

Sziasztok !

Most min is vitázunk? Nem a kézzelfogható pénzről.

Arról hogy pénztár és bank, van itt ezekben utalás erre?- nincs. A pénztár és bank eszköz ( számla vonatkozás), nem mintha nem nézném ki belőled/ belőletek, de én erre utaltam, a pénztárkönyvben meg csak 5-9 -ig van ( nem nyitvatartás)

A részletező 14 nyilvántartás egyike sem ez.

Végül is  megállapíthatjuk, hogy az élet szép, minek is bonyolítsuk, főleg ilyen kis ördögi kötözködésekkel. Olyan egyhangú egyébként minden_  érthető törvények, értelmes alkalmazások, és mi: a hab a tortán értelmes alkalmazók.

Ma épp ezekbe a §-okba vagyok belezöldülve (lásd fenn) nem szeretem, nem akarom őket, elmegyek Büvöletet nézni.

Üdv nektek  és , hogy kötözködtetek velem