Vállalkozói kivét mértéke

[adotanacs]

Kérdésem az lenne, hogy akinek több marad vállalkozói kivétnek mint az egyszeres minimálbér, meghagyjátok váll. adóalapnak?/min.adóalap miatt is célszerü lenne/ Nem lehet esetleg ebből gond, hogy akkor miért nem TB van utána fizetve? Ezt csak a kétszeres TBalap fölötti résznél tudnám nyugodtan alkalmazni. Mi a véleményetek? Köszi Ani 

[sz.ili]

Szia Ani! Ha arra gondolsz, hogy az éves bevétel -kiadás megmaradó része több, mint az eredménye, az adókat mindenképpen megfizeti. Bele nem lehet kötni. De én akkor inkább a min. járulékalap után fizetném el az adókat (adó összegében kb ugyanaz, ha nincs szja vagy osztalék alap csökkentő tétel), mert legalább az nyugdíj alapot is képez. Arra válaszoltam, amire gondoltál? sz.ili

[adotanacs]

Igen, erre gondoltam, csak a dec.havi járulékbevallást már elküldtem és nem sokkal, de valamennyivel több jövedelme maradt mint a minimálbér éves szinten. . Miután van a minimumadó, azt mondtuk, hogy amugy is célszerü annyit  jövedelmet hagyni, hogy ne a semmiért fizessünk. Csak az merült fel bennem, hogy ez nem csak a kétszeres járulékalap megfizetése után fennmaradónál lehet megoldani? Meg akkor is, ha mondjuk a kivétje 500eFt, megfizeti az egyszeres járulékot, itt már lehet játszogatni.Ne tudom mennyire érthető mire gondolok. Ani

[sz.ili]

Nézd meg, hogy mennyi a min. jövedelem, ami után fizetni kell. Ha a mostani jövedelme több és nincs meg az a jövedelme ami után a járulékot fizette, először azt kellene kivenni, igaz, hogy szja van. Mert azt írtad, hogy 500e a kivétje. A megmaradó jövedelménél kellene megnézni, hogy mi a célszerűbb az adó szempontjából. Nem kifogásolható, ha meghagyod az egészet jövedelemnek, csak nem célszerű. Több lesz az adója. A kivét lekönyvelése után lehet "játszogatni" ahogy mondod. sz.ili

[adotanacs]

Valószinü nem érthetően fogalmaztam meg a dilemmámat: min.bérre megfizetve a járulék 783000Ft. tényleges nyereség kivét előtt pl. 823000Ft. Azon dilemmázok, hogy kivétként jó e ha csak 783eFt-ot könyvelek, a maradék 40eFt váll.adóalap, igy nem kellene fölöslegesen min.adót számolnom. Vagy muszály kivennem a 823eFt-ot váll. kivétként, mert nincs meg a kétszeres min.bér járulékalap. Ugy érzem ezt kell tenni. Az előbb az 500eFt-ot azért hoztam példának, hogy ha pl, az összes jövedelem kivét lehetőség  500eFt, ott már nem kell kivenni az egészet, hagyhatok váll.adóra is, mert az egyszeres járulékalap rendezve van.  Kicsit tulmagyaráztam talán. Ani

[validitas]

Szia Ani!

Nincs olyan előírás, hogy mennyi vállalkozói kivétjének kell lennie. Ráadásul ő  legalább a minimálbért kiveszi.A járuléknál is úgy szól a szabály, hogy a minimum járulékalap után, de - ha a tényleges kivét ennél kevesebb - legalább a minimálbér után kell fizetni. Szerintem 40.000 Ft miatt ne dilemmázz, hagyd meg váll.adóalapnak.

Üdv: Böbe 

[sz.ili]

Ani! Szerintem mindegy, hogy melyiket csinálod, mindkettő jó. Ezek szerint a minimál bért ki is vette. Azt nézd meg hogy az adó melyik esetben kevesebb. sz.ili

[adotanacs]

Igen, a min.bért kivette, a többit értem, csak aggódtam hogy jó  e ez az elv, mert igaz hogy ez nem nagy összeg, de  mondjuk lehetne a min.bér fölött akár majdnem ugyanannyi is, akkor hogy magyarázom meg miért nem TB-ágon vettem ki.

[sz.ili]

Szerintem inkább kérdezd meg. Ha váll,kivét lesz, akkor x Ft az adó és járulék és akkor beleszámít a ft majd a nyugdíjba, ha vállalk.adóalap lesz, akkor y Ft az adó. És döntse el Ő. Akkor nem mondhatja, hogy a te akaratod szerint történt. A 0758 bevallást akkor, ha tb-s lenne önellenőrizni kell, de hát az nem akkora baj. sz.ili

[tomayeredit]

Szia Ani!

Egyéni vállalkozó megteheti azt is, hogy nem "vesz ki" vállalkozói kivétet. Nem kötelező! A járulékkal úgy függ össze, hogy annak alapja a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér.  Tehát ha legalább a minmálbért kivette vállalkozói kivétnek, az után megfizette a járulékokat, teljesen mindegy, hogy mennyi maradt vállalkozói jövedelemnek. Nincs kötelező mérték a vállalkozói kivét nagyságára vonatkozóan.

Különben, adózás szempontjából nincs nagy különbség, hogy vállalkozói kivétet vesz ki vagy meghagyja vállalkozói jövedelemnek. A befizetések nagyságát minimálisan módosítja, különösen mióta az osztalékalapra fizetni kell a 14% eho-t. Alig van 2-3 %-i különbség.

Csinálj számításokat a különféle variációkra, hogy milyen módszerrel jár jobban a vállalkozó. Ami a legkevesebb befizetési következménnyel jár, azt kell alklamazni. Ez teljesen szabályos, nincs előírva, hogy mennyinek kell lennie a vállalkozói kivét nagyságának.

 

Remélem tudtam segíteni!

Üdv.

Edit