Egyéni vállalkozóként eltöltött idő figyelembe vételének szabályai a Tny törvény szerint:
Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparosként, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát, amelyre
- a kisiparos 1962. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot,
- 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig a társadalombiztosítási járulékot,
- 1989. január 1-jétől 1991. március 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot,
- illetőleg az egyéni vállalkozó 1991. április 1-jétől 1995. december 31-ig a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot,
- 1996. január 1-jétől kezdődően pedig a nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizette.
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van.
A tartozás utólag történő - a nyugdíj megállapítása utáni - megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.
A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az illetékes állami adóhatóság igazolja.
Legkorábban a 60. életév betöltésétől lehet igénybe venni a férfiaknál.