KATÁS EV többes jogviszony

[Ritaemma]

Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozónak ha tagja egy kft-nek ahol vezető tisztségviselő fizetnie kell a minimum járulékokat a társas váll-ban ugye?
Tehát a 50e || a gar.bérmin szerinti járulékfizetés??
Előre is köszönöm

[Szávay Viki]

Szia!

Én is így tudom, ahogyan Te, vagyis:
ha valaki egyéni vállalkozóként katázik, és mellette van egy kft-je is, a két dolgot külön kell kezelni. A katás csak a katával összefüggésben mentesül a külön járulékfizetés alól, Kft-s (vagy bt-s) jogviszonyában nem. Vagyis a kft. személyesen közreműködő tagjaként ugyanúgy meg kell fizetnie maga után a kötelező közterheket, mint eddig, mégpedig azért, mert a járulékfizetési szabályok szerint a többes jogviszonnyal rendelkezők csak akkor mentesülnek a további jogviszonyaikban a járulékfizetési alsó határ után megfizetendő járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése alól, ha az egyik jogviszonyukban a járulékfizetési kötelezettségüknek a szabályok szerint eleget tesznek (min. bér / garantál bérmin. után fizetnek).
Azonban ha az illető a Kft.-ben munkaviszonyos, és a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor katásként feleződik a fizetendője, tehát csak 25 ezer forint lenne az adója.

Viki

[tepimail]

Nálam is van KATÁ-s egyéni vállalkozó aki Kft. tag is, fordítva van mint nálad. A Kft. -ben munkaviszonyos és 36.órát el nem érő a munkaideje. Heti 2 órában látja el a Kft. képviseletét egy minimális összegért és e mellett főállású KATÁ-s vállalkozóként fizeti az 50 ezer Ft-t.
Szerintem így kedvezőbb a járulékfizetése.

[Szávay Viki]

A fordítottjára nem is gondoltam, de ez egy nagyon jó megoldás lehetne a kérdező számára!! :) :) :) Nem kevés forintot spórolna ezzel az ügyfelének :)

[Galagonya75]

Én is így tudom :-)

[Ritaemma]

Tepimail! Amit írtál azzal az a bajom, h nem tudom alkalmazni munkaviszonyban, mert többségi tulajdonos.
Bár amit te mondasz, h nem 36 órás munkaviszonyos akkor lehetne simán többes társas. Nem?

Ehhez mit szóltok? Keresgélés közben találtam.....

Valótlan rémhír terjed a többes jogviszonyban lévő Katással kapcsolatosan.
A könyvelők kötelező továbbképzésével megindul a szokásos jogszabály értelmezés is. Adózási végzettséggel nem rendelkező oktatók, könyvelők értelmezik az új adótörvényeket. Egymás között beszélik meg, hogy ki mit hallott a továbbképzéseken. Rengeteg téves jogértelmezés képződik így. A káoszt csak fokozza, ha még a NAV-ot is megkérdik. Az egyik ilyen rémhír, ami elterjedt a könyvelők között, hogy ha egy magánszemély egy kft-ben személyesen közreműködő tag, emellett egyéni vállalkozó is, akkor ha Katás lesz, akkor a kft-ben is meg kell fizetni a minimumjárulékokat, tehát kétszeres főállású vállalkozó lesz 2013-tól. Ez nem igaz. Mindenki a Tbj. törvényben keresi a Katára való hivatkozást. Rossz helyen keresik.

Mi következik a jogszabályokból?

A Tbj 31.§ (6) bekezdése: „Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29.§ (3) bekezdés, illetőleg 29/A.§ (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.”
A jogszabály szövegében hivatkozott 29.§ (3) bekezdés, illetőleg a 29/A.§ (1) bekezdése írja elő a minimum járulékfizetési kötelezettséget. Az egyéni vállalkozó tehet a főszabálytól eltérő nyilatkozatot, de most azt az esetet vizsgáljuk, amikor nem tesz. A Tbj. 31.§ (6) bekezdése alapján egyértelmű, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a minimum járulékfizetési kötelezettségének egyéni vállalkozásában tesz eleget, a társas vállalkozásában a tényleges jövedelem a járulék alapja. Ha az egyéni vállalkozó a bejelentkezik főállású Katásnak, akkor ez semmilyen kihatással nincs a társas vállalkozásában fizetendő járulékfizetési kötelezettségére, tekintettel a Tbj. 31.§ (6) bekezdésére. A 2012.évi CXLVII. (Ka.) törvény 9.§ (1) bekezdés c) és d) pontja rendelkezik a Tbj. törvény 29.§ (3) bekezdése és a 29/A.§ (1) bekezdése által előírt járulékfizetési kötelezettségről.

Ka. tv. 9.§ (1) bekezdés: „A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és a kisadózók mentesülnek (…) alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése;

d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása, és megfizetése.”
Tehát a Tbj. törvény által előírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól mentesíti a Ka. tv. kisadózót. A Katás mentesítése nem ír elő kötelezettséget a társas vállalkozás számára. A Ka. tv. a Tbj. törvényben meghatározott általános szabályra ír elő speciális szabályt a Katás magánszemélyre. Téves az a jogértelmezés, amelyik azon alapul, hogy a főszabályt felülíró speciális szabály esetén a főszabály átszáll egy másik adóalanyra. Tehát jegyezzük meg: ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, bt beltag bejelentkezik Katásnak, akkor az ezzel egyidejűleg társas vállalkozásában is személyesen közreműködő tagra a Ka. tv újabb kötelezettséget nem ró. A főállású Katás a kft-ben a tényleges járulékalap után fizeti meg a járulékokat.

Angyal József okleveles adószakértő (+36/209-429-386)

[Szávay Viki]

A NAV nem ért egyet az adószakértő úr ezen jogértelmezésével.

http://fn.hir24.hu/egy-percben/2012/12/18/riogat-csak-a-nav-az-adoszakerto-szerint/

[kaloczy]

Angyal József okleveles adószakértőnek eléggé sajátságos agymenései szoktak lenni...

Zsuzsa

[tepimail]

"Abban az esetben, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként biztosított, nem alkalmazhatók a Tbj.-nek a „többes jogviszonyban” álló társas vállalkozókra, egyéni vállalkozókra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései.
A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a Katv. rendelkezik, a kisadózó vállalkozások és a kisadózók – e minőségükben – nem tartoznak a Tbj. hatálya alá. A Tbj. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján arra a Tbj. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra vagy társas vállalkozóra, aki ezzel egyidejűleg kisadózónak is minősül, a Tbj. „többes jogviszonyú” vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni.
Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként biztosított, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként járulékfizetési kötelezettségét legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Azaz a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig legalább a minimálbér másfélszerese. Természetesen a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
Ezen nem változtat az sem, ha a kisadózó főállású kisadózónak minősül, és utána a kisadózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg."

Ez olvasható a NAV információs füzetében. A főállású KATÁ-s vállalkozóról, aki KATA-sága mellett munkaviszonyba is áll, nem olvastam semmilyen minimum járulékfizetési kötelezettségről, az információs füzet még csak nem is említi. Szerintem az a társas vállalkozó aki feladatait a társas vállalkozásban meghatározott bérért munkaviszonyban is elláthatja, lehet főállású KATÁ-s, hisz számára a KATA tv. nem ír elő semmilyen minimum járulékfizetési kötelezettséget a KATÁ-n kívül. Tehát vizsgálni csak azt kell, lehet-e munkaviszonyba a társas vállalkozó saját cégében?

[Ritaemma]

Szia Tepimail!

Kezdesz meggyőzni:))
De! Neked miért nem főállású társas vállalkozó a Kft tagod? Hiszen nincs 36 órás munkaviszonya. Ő hol fizeti meg a min járulékot?