Átalányadós egyéni vállalkozó

[hajdingeredit]

Sziasztok!

 Tudnátok abban segíteni, hogy átalányadós egyéni vállalkozóval kapcsolatban az alábbi információim jók-e?

Fodrász, tehát negyedévente bevétel 20%-a mint jövedelem után, 1,27-el bruttósítva fizettetek vele adót az összevont adótábla szerint.különadó már nincs (úgy tudom ez 2010-es változás).

Gyesen van, de személyesen közreműködik, így havonta az átalányadós jövedelem, de legalább a minimálbér (73500 után) fizettetek járulékot.Választhatok, hogy ha az átalányadós jövedelem  magasabb, akkor is minimálbér után járulékoztatom? A járulék 27 % tbjár 1,5 munkaerő piaci alap, ill 9,5 %nyugdíjjárulék, 6 %eb.jár.58-asban havonta bevallom.

Hogy "ne érje baj", havonta minimálbért vállalkozói kivétként kiveszi, ami után megfizeti az összevont adótábla szerinti szja-t is. 

 

Tehát havonta mint egy "sima " főállású egyéni vállalkozó , a járulékokat, adót megfizettetem.

Év végén az 53as bevallásban az éves átalányadós jövedelme alapján kiszámolom éves szja-t. osztalékadó rá nem vonatkozik, illetve szakképzési hozzájárulás sem.

 

Légyszi ha tudtok hamar válaszoljatok. Átalányadózóm nem volt, a környezetemben senki nem tud róla semmit. 12-én pedig fizetni kell.

 

Köszönöm!

[mazsi5]

Szia!  Az átalányadósnak nincs vállalkozói kivétje..  Az SZJA-t az átalányadó alapja után fizeti.. s mivel az átalányadó alapja összevonandó jövedelem, az SZJA-t, ahogy írod is: az átalányadó alap+27% adóalap kiegészítés összeg után fizeti meg..  Tehát nincs külön kivétje, ami után megint csak SZJA-ztatni akarod... így már kétszer SZJA-zná a bevétele bizonyos részét.

Mivel főfoglalkozású ev: kötelező járulékfizetési kötelezettsége van, ahol a Tbj. tv. előírásánál nem mindegy a sorrendiség..:

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.
  
 -----------

Szerintem:, ha a számított "átalányadó alapja"  magasabb, mint a minimálbér.. akkor szó sem lehet arról, hogy csak a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti a Tb járulékokat, mert ha a tev-re jellemző kereset után nem is fizeti, akkor a tényleges járulékalapot képező jövedelem (szerintem az átalányadó alap: bevétel 20%-a), de minimum a minimálbér... 

Üdv.

[hajdingeredit]

Tehát:

havonta minimál, ha átalányos jöv nagyobb akkor azután az írt 27 % 1,5 % 6% 9,5%. 1058ban vallom. (nála az átalányadós jövedelem ami a sima egyéninél a kivét? mivel főállású, esetleges vagyonvizsgálatnál neki az átalányadós jövedelmét viszgálják ezek szerint?)

 

negyedévente szja összevont, bruttósított.

[hajdingeredit]

Sziasztok!

 

Tudnátok reagálni arra amit írtam? Ez az átalányadós dolog kicsit fura...

Mivel főállású, esetleges vagyonvizsgálatnál neki az átalányadós jövedelmét viszgálják ezek szerint?

Átalányadós mivel bizonyítja, hogy van miből megélni?

Az általam írt bevallási, százalékos kötelezettségek jók?

 

Köszönöm!

 

[valterjozsefne]

Szia! A járulékkal kapcsolatban az általad megadott százalékok helyesek, de

amennyiben az átalányadó alapja magasabb a minimál bérnél és nem kezdő egyéni vállalkozóról van szó , akkor a tényleges jövedelem után, illetve a tev. jellemző kereset után

kell a járulékot vallani és fizetni.

A vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatban , még nem hallottam, hogy külön kezelnék , hogy

milyen adózási módot alkalmaz a vállalkozó ,  nyilván azok kerülnek előtérbe, akik veszteségesen működnek, esetleg több éven keresztül és nem fizetnek adót esetleg életvitelük ezt nem támasztja alá. Az átalányadózó azért, ha van árbevétele akkor már fizet, nem tud veszteséget produkálni.

Garancia azonban semmire sincs. A bizonyítani ugyan úgy tudja , mint a tételes tg.

elszámolását választó e.vállalkozó Mária

[hajdingeredit]

Köszönöm!

[hajdingeredit]

Köszönöm!

[melcsi62]

Szia! 

 2010-ben: Ami a biztosítottat terheli (9,5 nyugd vagy 1,5+8% magánnyugd.tagdíj, 4+2 eü.bizt.jár, 1,5% munkaerőpiaci jár) , az nem számolható el költségként, ami a kifizetőt (24% nyugd., 1,5+0,5 eü.bizt, 1% munkaerőpiac jár) terheli az költségként elszámolható.  (tehát a járulékalap után számított 27% az költség, a "levonásos" összesen 17% az nem) .

Fizetendő járulékok 1999-20102009.12.23.

 

 Üdv.