Önálló tevékenység - járulék és költség

[eddi]

Sziasztok!

Két fő kérdésben kérem segítségeteket:

 60% költségnél az eho alapja 40- helyett 50% kell legyen? (nem kifizetőtől ered a bevétel)

 Adószámos magánszemély -ha továbbra is magánszemélyeknek értékesít- a negyedévek végén figyelembe vehet-e több költséget, mint amennyit akkor igazolni tud? (Ahogy nyilatkozat meglétekor, ill. adóévben ténylegesen felmerült költségként) pl. évvége felé műhely bérlését tervezi, de akkori bevétele bizonytalan. Amennyiben mégsem bérelne, vagy elszámolt költségei meghaladnák az igazoltakat, úgy éves bevallásával fizetne különbözeti adót is. Bár ehhez az 56.sor kifizetői bevétel említ.

Így pl. (bevételének) 30% költségkülönbözetét 12% kk adó || 11% eho terhelné? Ennyiben félig adóalap?
Vagy kifizető nélkül eleve előleg-különbözet lenne, ami viszont 12%-kal megtoldandó?

[validitas]

Szia!

Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, akkor saját magadnak kell megfizetni az SZJA-t, EHO-t. Ekkor a bevételből levonod a költségeket, és az így kapott jövedelem az adó- és járulékalap, vagy EHO-alap, attól függően, hogy az összeg eléri-e a minimálbér 30%-át, annak napi 30-cad részét.

A negyedéves előlegeket a tényleges állapot alapján kell megállapítani. Amire te gondolsz, az a kifizető felé tett költségnyilatkozat. Kifizető hiányában a tényleges helyzet szerint kell kiszámítanod. Szerintem erre nem érvényes a büntetésadó, de egy ellenőrzés biztosan megbüntet, ha nem jól számítod ki az előleget.

Nem egényi vállalkozóról van szó? Csak azért kérdezem, mert értékesítést írsz, márpedig az önálló tevékenység (adószámos magánszemély tevékenysége) jellemzően valamilyen szolgáltatás nyújtása szökott lenni, nem termékértékesítés.

Üdv: Böbe

[melcsi62]

Szia! Nem tudom mi olyan tevékenységet folytat ez az adószámos magánszemély, amit megbízással is lehet végezni (általában egy ügy ellátása) önálló tevékenységként, de nem kell hozzá egyéni vállalkozói??

Adott önálló tevékenység végzésére szerződést köt, mely szerződés tartalmazza, hogy mikortól meddig milyen ügy végzését vállalta, mennyiért, s a feladat teljesítésekori kifizetész megelőzően vagy nyilatkozatot ad költségelszámolásra, vagy ha nem akkor 10%-kot vélelmez a kifizető a kifizetéskor.  Ha költség nyilatkozatot ad, az sem szólhat többről, mint max. 50%.  Ha költségnyilatkozatot tett, akkor bevételi és költségnyilvántartás vezetésére kötelezett. A kifizető az általa tett nyilatkozat alapján állapítja meg a TB-t, az SZJA előleget.   Én azt mondanám, hogy a feladat teljesítésekor, amit követően esedékes a kifizetés -, már azért a kifizetéskor tudja, hogy mennyi a ténylegesen felmerült költsége.  Ha mégis attól eltérő magasabb költséghányadra tesz nyilatkozatot, akkor szándékosan idézi elő az adó és járulékkülönbözetet, s megállhat a büntető SZJA és eho a hibás nyilatkozat miatt.

 

[eddi]

Köszönöm hogy ilyen gyorsan írtatok, pontosítom is amit kell, és másik példát mondanék:

Szellemi szabadfoglalkozásról/művészeti tevékenységről van szó, (ha az előbbi még létezik). Eladáson kívül egyelőre megbízási (vagy vállalkozási) szerződés nincs, biztosítás nem jön létre. 

Valahol azt olvastam, hogy a bevételből minimum 50% az eho alap akkor is ha a jövedelem pl. csak 40%-ot tesz ki. (De lehet, hogy ez csak a kifizető-max. 50% költség esetére igaz) Ezért máris kedvezőbb, ha úgy van amint Böbe írta.

És a másik példa:
Az első három negyedévben minden jól alakul, az igazolt költségek alapján az adóelőlegek is rendben befizetve lesznek.
De ha az utolsó negyedévben veszteség keletkezne, akkor ezek szerint az csak a befizetett előlegből kerülhet visszatérítésre (így valahogy logikusabb is:)
Jól gondolom Eddig?

[validitas]

Eddig jól. Az 50% csak kifizető esetére igaz. Ha szerződés írásban nem is jön létre, azért meg kell tudni állapítani a számlából vagy egyéb iratokból, hogy a kapott díjazás milyen időszakra szól, mert a biztosítás létrejöttét az alapozza meg, ha a jövedelem eléri a min.bér 30%-át. Ha a körülményekből az állapítható meg, hogy pl. 1 napra (órára) kapott pl. 5.000 Ft-ot, amiből 2.000 Ft a jövedelem, ez máris több, mint a min.bér 30%-a (69000*0,3/30=690 Ft/nap).

Üdv: Böbe 

[eddi]

Kedves Böbe!

Köszönöm a két választ, előbbre vittek. A munkavégzés jellegű szerződés -melyet többször is írtok (a hiányos kérdéssel lényegében ellentétesen)- pedig segített felhívni a figyelmem, hogy a számlaadáson felül a felhasználási szerződés is fontos. Ami lehet munkadíj nélküli, tehát biztosítással nem járó, így már átvállalható minden szja és járulék(eho) kezelése egy kifizetőtől is.

Már csak egy kérdés: ha a szerzői díjakból rendszeres a jövedelem, okozhat bajt ha nem lesz külön megállapodás a biztosítóval, amikor sokáig máshol sincs biztosítási jogviszony?

Köszönettel, eddi

[melcsi62]

Kedves Eddi!  Írod, hogy a "(a hiányos kérdéssel lényegében ellentétesen)- hát a kérdésedben egy szóval nem írtad, hogy az adószámos magánszemély, milyen tevékenységekre kért csak adószámot,  (s nem vállalozóit) ugyanakkor műhely bérletről írsz, ami alatt a többségünk vélhetően nem előadóművészi, szerzői jogdíjas dolgokra gondolt.  A szellemi alkotás járulék megállapítására a nagy általánostól eltérően rendelkezik a jogszabály. A szellemi alkotások utáni jövedelemket aszerint kell megkülönböztetni, hogy a díjazásból mekkora hányad a személyes tevékenységért járó rész és mekkora a felhasználáshoz kapocsolódó érték: azaz a vagyoni értékű jog.  A szellemi alkotás jövedelme esetén, akkor válik az illető biztosítottá, ha a személyes tevékenységért járó rész eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át (2008-ban 20.700 Ft). Az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el.  A felhasználói szerződés megkötése a teljesítés napjáig hány naptári nap van. A személyes tevékenységért járó díj (adóelőleg alap) osztva ezen naptári napok számával, ha az így kapott összeg egy napra eső összege eléri a (20.700:napokkal) a napi 690 Ft-ot, akkor az ilető ezen díjazása alapján a szerződéskötéstől a teljesítésig biztosítottnak minősül, ami után tételes eho fizetési kötelezettség is van, hacsak nem más fizet utánna tételes eho-t.

Ha ennek az adószámos magánszemélynek nincs máshol biztosítotti jogviszonya, s adószámos magánszemélyként sem folyamatosan biztosított, akkor a kieső időkre - amikor nincs biztosítottsága - fizetnie kell magára nézve (min magánszemély) a napi 145 Ft eü.szolg.járulékot, hacsak nem esik az eü.szolg.járulék alól mentesek közé: 40% egészségkárosodott, stb. Erre ki,be kell jelentkezgetnie. 

[eddi]

Szia Melcsi!
Igen, én is úgy értettem ezt a "felrovást", hogy az elnagyolt kérdésre szerencsére Ti már rutinosan és jószándékúlag az így legvalószinűbb választ adtátok.

Ígyhát köszönöm a türelmeteket, és hogy mégis ilyen részletesen feleltetek mindenre, noha biztosan sokszor ígytettetek már.