Egyéni vállalkozás több országban

[arzén]

Sziasztok! M.o.-on egyéni váll. vagyok. Időközben Németországban is kiváltottam egy e.váll. engedélyt. Az időm nagyobb részét itt töltöm, bejelentett lakcímen (NEM KIKÜLDETÉS!!), és valószínűleg az itteni váll. fog többet jövedelmezni. Kérdéseim:

• hol és miként adózok?
• járulékfizetési kötelezettségeim hol lesznek?
• eü. biztosításom ill. ellátásom hol lesz?

Bár a két országban végzendő tevékenység hasonló,  mégis inkább megtartanám külön-külön mindkét vállalkozást (tanácsolták már, hogy az otthonit szűntessem meg. Ebben az esetben hogyan dolgozhatnék a németországi váll.-al M.o.-on? Számlázás, járulék, adózás stb. kérdések megint...)

Sajnos az otthoni hivatalos szervezetek megyei szintű dolgozói eléggé rutintalanok, mert eddig még két egyforma infót nem kaptam. (pl. egyik helyen E101, másikon E104, stb.) Nagyon kösz, ha valaki tud segíteni.

[aniko.varga2006]

Láttam a kérdésedet korábban is, csak elég hosszú választ igényel. Tehát: valóban elég lehet, ha egyik országban van vállalkozói engedélyed. A másik országban végezhetsz tevékenységet, akár telephelyet (állandó tevékenységi helyet) is fenntarthatsz (EU vállalkozói szabadság a négy alapszabadság egyike.). A hol és miként adózol kérdésre a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény ad iránymutatást. Ha magyar állampolgár vagy, akkor Mo-on mindenképpen kell adóbevallást adnod. Az adózás részletei nagyban függnek attól, hogy ténylegesen van-e telephelyed mindkét országban. A járulékot alapvetően ott kell megfizetned, ahol legalább évi 183 napot tartózkodsz, mindazonáltal lehetnek egyéb kötelezettségeid ott is, ahol a másik telephelyhez köthető jövedelem keletkezik (ehotól kezdve iparűzési adóig, vállalkozói járulék, stb). Ebből is láthatod, hogy igazából nehéz tanácsot adni, mivel számos eleme a kérdésnek még általad eldöntendő döntések függvénye. Szóval nem csodálom, hogy a hivatalos szervek nehezen adnak választ, mivel az sem mindegy, mit kérdezel.

 

[garbo50]

Szia!

Mint ahogy Anikó is írta ez egy igen összetett kérdés, azért is van hogy a szakemberek is eltérő állásponton vannak.
Véleményem szerint a Németországban megszerzett jövedelmet a magyar adózásban úgynevezett adóterhet nem viselő járandóságnak kell tekinteni, osztva az előttem szóló által leírtakat, és azt az SZJA bevallás 13. és 66. sorában fel kell tüntetni. Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső - adótábla szerinti - adót nem kell megfizetni (SZJA bevallás 25. sor). Magyarországon legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat, ha valaki főállású egyéni vállalkozó. Amennyiben Magyarországon az egyéni vállalkozásból nincs bevétel  a vállalkozói igazolvány visszaadása mellett döntenék.

Üdv.
 

[arzén]

Köszi aniko.varga2006 a jogos kritikát, igazad van (pontosabb kérdés feltevés). Valójában azt az utat választanám, amelyik a járhatóbb, és beváltabb. Mindkét országban van telephelyem, és dolgozom is, mint modtam, N.o.-ban többet, tehát a 183 napot meghaladóan. Csak azért gondoltam megtartani az otthoni váll.t is, mivel mérnökkamarai tagsághoz kötött a tevékenység egy része (kiviteli tervezés), meg úgy hallottam, hogy a külföldi cég által benyújtott számlákat M.o.-on nehezen kezelik le.

A legnagyobb problémám, hogy a társaalombiztosítási ellátási dolgokban nincs összhang a két ország között. Pedig úgy tudom, hogy a kettős járulékfizetés elkerülése szintén unios alapelv.

[aniko.varga2006]

Amúgy lehet, hogy a Mo-i adózás még mindig kedvezőbb, mint a német. Nem tudom, hány % a német EV adókulcsa, de a német TAO például 39%, többszöröse a magyarnak. Magyar EV 16 %-ot fizet, (illetve a vállalkozói kivétre 36 %-ot). Lehet külföldi telephelye, igaz annak jövedelme külföldön (is) adóköteles. A járulékot meg fizetheti No-ban, ha egyszer ott tartózkodik többet, de a no-i járulék sem alacsony. Tehát ez egy többszörös döntési folyamat, amiben nagyon nehéz kívülről, az iratok, és különösen a tényleges gazdasági tevékenység ismerete, valamint az üzleti tervek nélkül bármit is mondani, inkább csak a lehetőségeket lehet felvetni. Számos olyan körülmény van még, ami a végső gazdasági és adózási döntéseket befolyásolhatj, a foglalkoztatottaktól kezdve a rezsiköltségekig. És akkor még nem is említettük a több helyen használt termelőeszközök, készletek, áruk mozgatásával járó adminisztratív és áfa-beli kötelezettségeket. Szóval jobb lenne egy adótanácsadó személyes megkeresése és folyamatos igénybevétele a "házilagos gyógyítgatás" helyett.